Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)

1988 / 2. szám

Laboratóriumi eszközök előkészítése bakteriológiai vizsgálatokhoz gázsterilezéssel zők mérésének szükségessége, a vizek élővilágának korábbinál részletesebb ismerete, köztük a vízi anyagforgalom­ban jelentős szerepet játszó baktérium flóra mennyiségi és minőségi összeté­tele, valamint a vizek növény- és ál­latvilágának megismerése, olyan felté­telek megteremtésének igényét fogal­mazták meg, ami ezeket ki tudja elé­gíteni. Döntés után 1985-re megtörtén­tek azok az előkészületek, amelyek két, regionális feladatok ellátására alkal­mas laboratórium létrehozása mellett egy ún. csúcslaboratórium kialakításá­nak feltételeit megteremtették. Ennek megfelelően Székesfehérváron és Szol­nokon létesült egy-egy regionális labo­ratórium. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgató­ságnál 1956-ban kezdődött a vizek mi­nőségének ellenőrzésével, elsősorban az öntözővizek minőségének vizsgála­tával kapcsolatos munka. A laborató­rium feladatai fokozatosan bővültek. A környezeti ártalmak és a vizek szeny­­nyeződésével és veszélyességük felis­merésével párhuzamosan bővült a la­boratórium szakember állománya, mű­szerparkja. Kezdetben nőtt a minta­vételi helyek száma, a mintavételek gyakorisága, később a vizsgált kom­ponensek száma is. Lényeges szemléletváltozást jelentett igazgatóságunknál a Kiskörei-tározó üzembe helyezése, ahol a vízi környe­­zet egységességének hangsúlyozása mellett, ökológiai szemléletű feladato­kat kellett megoldani. Az igényes színvonalú munkát számos szakmai el­ismerés és mintegy 50 tudományos dol­gozat fémjelzi. Itt került sor többek kö­zött a bentosz, az üledék, a plankton és a vízi vegetáció vizsgálatára, a ne­hézfémek, a nitrogén- és foszforfor­mák analízisére, az izotóptechnika al­kalmazására. A szervezésünkben és részvételünkkel lebonyolított tiszai hossz-szelvény vizsgálatok információ­kat adtak a nagyobb szennyezőforrá­sok, a mellékfolyók és a duzzasztások hatásáról. Ajánlásaink hozzájárultak az elfogadhatóbb környezetű és meg­felelő vízminőségű tározó üzemeltetésé­hez. A hatósági tevékenység mellett az igazgatóság célja a korszerű szenny­víztisztítási technológiák bevezetésének elősegítése. A környezetet olykor dur­ván és sokszor kiszámíthatatlanul ká­rosító szervetlen és szerves mikroszeny­­nyezők ellenőrzése ugyancsak a fontos feladatok közé nőtt. Szolnoki kezde­ményezés volt 1979-ben a területünk­re eső kisvízgyűjtő vizsgálata, ami ki­sebb patakok, folyócskák, csatornák és holtágak ökológiai jellegű felmérését foglalta, ill. foglalja magában. Az ilyen típusú, ökológiai szemléletű átfo­gó vizsgálatok teremtették meg a ki­­sebb-nagyobb vízgyűjtő területtel ren­delkező befogadóink, hosszabb távú vízhasználói igényeket is kielégítő víz­minőségszabályozási feladataink ko­rábbinál magasabb szintű ellátását. A természetvédelmi jelentőséggel bíró vízi élőhelyek feltárásában és a meg­őrzésükhöz szükséges elgondolások ki­munkálásában munkatársaink rendsze­resen közreműködtek. A szolnoki regionális vízminőség­vizsgáló laboratórium 1987 decembe­rében készült el. A laboratórium kor­szerű felszerelése, jól képzett és gya­korlott szakemberei a beüzemelés után a vízminőség-védelemben eddig vé­gezhető vizsgálatok körét jelentősen ki­bővítette. A kapott adatok feldolgozá­sát az eredeti elképzeléseknek megfe­lelően és minden bizonnyal az elkö­vetkező időszak elvárásait is kielégít­ve tudnak eleget tenni a laboratórium dolgozói. A beruházás jelentős eredménye, hogy a speciális eszközöket és szak­ismereteket igénylő vizsgálatokat nagy térségre kiterjedően, azonos feltételek mellett lehet elvégezni. Fontos lépés a szervetlen mikroszennyezők kvantitatív meghatározásához szükséges AAS—3, és a szerves mikroszennyezők mérésé­re alkalmas SIMADZU gázkromatográf térségi célokat szolgáló üzemeltetése. Jelentős a vízminőség-védelemmel ösz­­szefüggő bakteriológiai vizsgálatok fel­tételeinek megteremtése. A bakterio­lógiai vizsgálatok a „háttér” megálla­pításával kezdődnek, de a cél a vízi anyagforgalom lebontási fázisában döntő szerepet játszó szervezetek meg­ismerése és később a kapott informá­ciók felhasználása a vízminőség szabá­lyozási munkában. A beruházás bővítette a plankton­szervezetek vizsgálati körét is. Emiatt több szervezetcsoport vizsgálatára ke­rülhet sor, a kapott információk a le­vonható következtetések megbízhatósá­gát növelik. A fenékfauna és a hal­fauna tanulmányozásának lehetősége, ami ugyancsak a beruházás eredménye, az eddigi gyakoratban nem alkalma­zott lehetőségeket nyit meg. Számottevően bővült a lehetséges toxikológiai tesztvizsgálatok köre is, ami a vizsgálható anyagféleségekre, az alkalmazható módszerekre és az elvé­gezhető vizsgálatok számára egyaránt vonatkozik. A szolnoki regionális laboratórium­ban létrehozott anyagi és szellemi fel­tétel szakmai szempontból számos fon­tos feladat ellátásának lehet bázisa. Többek között a teljesség igénye nél­kül ilyen feladat lehet: — a Tisza vízgyűjtőjének átfogó, egy­séges szemléletű ökológiai vizsgálata, — speciális szakismeretet és felsze­relést igénylő vizsgálatok elvégzése, — egy-egy vízi objektum részlete­sebb ökológiai felmérése a területileg illetékes igazgatóság részvétele mellett, természeti értékeink feltárásának, vé­delmének és rekonstrukciójának előse­gítése, — vízgazdálkodáshoz kapcsolódó környezetvédelmi és környezetformáló tevékenység, — hidroökológiai módszerfejlesztés, vizsgálati adatok feldolgozása, értéke­lése, — továbbképzések szervezése és le­bonyolítása. Egy regionális laboratórium feladata­ként az jelölhető meg, hogy térségeket érintő igazgatási kérdésekre választ tudjon adni, vagy a megoldásukra ajánlást dolgozzon ki. A válaszadás megközelítési módja végső soron egy rendszerelemzési program végrehajtá­sa, amely a környezetvédelmi igazga­tás matematikai modelljének is tekint­hető. A regionális egységek létrehozá­sának és működtetésének még nagyon az elején járunk, de úgy gondoljuk hogy a végső cél egy olyan operatív szervezet kialakítása lehet, amely elő­segíti a környezetvédelmi és vízgazdál­kodási szervezet nagyobb térségeket érintő átfogó munkáját. Reméljük, a szolnoki regionális labo­ratórium, a többi hasonló céllal létesí­tendő egységgel együtt, ennek az el­várásnak eleget tud tenni. Dr. Bancsi István KÖTIVIZIG, Szolnok 7

Next

/
Thumbnails
Contents