Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)
1988 / 2. szám
Djurdjevaci vízlépcső A folyók több célú hasznosítása és a kártételek elleni eredményes védekezés érdekében ma világszerte a vízlépcsőkkel történő komplex lefolyásszabályozást alkalmazzák. Hazánkban ez a folyamat a Tisza-völgyi vízgazdálkodási rendszer létesítményeinek megvalósításával kezdődött, majd a Dunán a Bős— Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építésével folytatódik. Napjainkban előtérbe került a Dráva komplex hasznosítása. A folyóhasznosítási, -szabályozási tervek készítésekor egyre inkább előtérbe kerül az ökológiai szemlélet. A beavatkozások előkészítése során fel kell használnunk mind a kedvező, mind a kedvezőtlen tapasztalatokat, amelyeket világszerte gyűjtöttek. A természeti erőforrásokat csak kellő körültekintéssel, hosszú és mindenre kiterjedő vizsgálatok sorozatának elmélyült elemzésével állíthatjuk az ember szolgálatába. Féltő gondossággal kell óvni a természeti értékeinket, messzemenő körültekintéssel és előrelátással kell eljárnunk akkor is, ha beavatkozásunk látszólag csekély változásokat okoz a természetben. Ezzel a komplex műszaki, gazdasági, ökológiai felelősséggel készítik a Dráva folyó szabályozásának a terveit a magyar és jugoszláv szakemberek. A Dráva folyó 700 km hosszú, a Duna egyik legnagyobb mellékfolyója. Olaszországban, az osztrák határ közelében ered, átszeli Ausztriát és Jugoszlávia területén keresztül a Mura folyó torkolatánál érkezik Magyarország határához. A további 237 km hoszszú szakaszon részben jugoszláv területen, részben a két ország határán folyik. A Dráva folyó vízhozama és esése révén jelentős energiakészlettel rendelkezik, melynek hasznosítására — elsősorban villamos energia termelésre — Ausztriában 9 vízerőmű épült, összesen 528 MW teljesítménnyel. Jugoszláviában 10 vízerőmű épült, összesen 680 MW teljesítménnyel. A Mura torkolata feletti jugoszláv Dráva-szakaszon jelenleg építik a Dubravai Vízlépcsőt, üzembe helyezését 1988-ra tervezik. A Dráva jugoszláv folyószakaszának kiépítése ezzel a vízlépcsővel befejeződik. A Dráva további szakasza a Dunatorkolat közelében fekvő Dárda községig magyar—jugoszláv érdekeltségű. E folyószakasz hasznosítására az illetékes magyar és jugoszláv szervek a tervező munkát már két évtizeddel ezelőtt megkezdték. Az eltelt több mint 20 év alatt számos közös tanulmányterv készült a mindenkori gazdaságossági és ökológiai követelmények alapján. A tanulmánytervek négy vízlépcső létesítését irányozták elő: az eszéki, a drávaszabolcsi, a barcsi és a djurdjevaci vízlépcsőt. E vízlépcsők elsősorban az energiatermelést szolgálják, de jelentősen javítják az árvizek elleni biztonságot, megoldást nyer a folyó szabályozása, kedvező feltételek adódnak a vízkivételek és az alsó három vízlépcsőnél a hajózás számára. A folyó szabályozása általában megőrzi — néhány helyen javítja — a vízi és a part menti élővilág feltételeit, az emberi igények kielégítése mellett biztosítja a gazdag növény- és állatvilág folyamatos fennmaradásához és fejlődéséhez szükséges vízigényeket is. Kedvező lehetőségek kínálkoznak a környező települések fejlődésére, a kialakuló vízfelületek üdülési, idegenforgalmi és sportcélú hasznosítására. A Dráva folyó közös érdekű szakaszának több célú hasznosítására Magyarország és Jugoszlávia kormánya 1988 februárjában kormányközi egyezményt kötöttek. A négy tervezett vízlépcső közül elsőként a Djurdjevaci Vízlépcső épül meg. Létesítményeinek túlnyomó része jugoszláv területen, Djurdjevac térségében lesz található. Erőműve a Dráva 45 km hosszúságú és a Mura 15 km hosszúságú torkolati szakaszának vízenergiáját hasznosítja viHamosáram-termelésre. A vízlépcső építésével megoldódik a folyószabályozás, és nagyobb biztonságú lesz az árvízvédelem. A tervezett tározó területe 21,5 km2. A tározótöltések a vízfelőli oldalon aszfaltburkolattal ellátott, homokoskavicsból épülő gátak, a mentett oldalon füvesítéssel. A töltések magassága átlagosan 5,0 m, a töltések mellett, a mentett oldalon szivárgócsatornák létesülnek a környezet felszíni és szivárgó vizeinek elvezetésére, szükség szerint átemelő szivattyútelepekkel. A szivárgó csatornák és szivattyútelepek a belvizek elvezetését és a talajvíz szintentartását biztosítják. A duzzasztási szint tartására és az árvizek levezetésére duzzasztómű épül a Dráva 218,5 folyamkilométer szelvényében, 4X20 m-es nyílásszélességgel, acélszerkezetű táblás elzárásokkal. A Dráva régi medre a duzzasztóművön keresztül folyamatos vízutánpótlást kap. Árvíz idején a hullámteret is elönti a víz, biztosítva az erdők vízutánpótlását. Az erőtelep 850 m3/s vízátvezetésre, 145 MW-os teljesítménnyel épül, évi 828 millió KWóra energiatermelésre. 3 db csőturbina kerül beépítésre. A magyar fél részesedése a vízlépcső energiatermeléséből az országunkhoz tartozó folyóvíz természetes energiájának megfelelően 12,5%' Ez 17,88 MW teljesítmény és évi 103,5 millió KWóra villamos energiát jelent, amely megfelel Csurgó vág/ Nagyatád fogyasztásának. Az igen alacsony üzemeltetési költséggel dolgozó vízerőmű évente 25 ezer t fűtőolaj vagy 133 ezer t szén megtakarítását teszi lehetővé. Az átveti villamos energia Somogy és Zala megyék déli részének villamosenergia-ellátását javítja. Az üzemvízcsatorna felvízi része 6,2 km hosszú, a duzzasztómű és az erőtelep között épül, 50 m széles mederrel, töltésekkel, a vízoldalon aszfalt burkolattal ellátva, 850 m3/s vízelvezetésre. Mentett oldala gyepesítve lesz. Az alvízcsatorna az erőtelep és a Dráva-meder közötti szakaszon épül 10,1 km hosszon 50 m-es szélességgel, 8—10 m-es mélységgel, kétoldalt füvesített töltéssel, 850 m3/s vízelvezetéssel. Magyarországnak a vízlépcső létesítményeiből 11,8%-nyi részt kell megvalósítania. Ennek beruházási költsége prognosztizált áron közel 2 milliárd Ft, amely 8—10 év alatt térül meg. Beruházási terhűnk csökkentése érdekében hiteltárgyalásokat folytatunk, amelyek eredményes lezárása után tárgyalja meg a Minisztertanács a beruházási javaslatot. A magyar fél a saját területén megvalósuló létesítményeket építi, továbbá részt vesz még — a költségrészesedésének megfelelő hányaddal — a vízlépcső további, jugoszláv területen végzendő építési munkában is. Folyamatban van a vízlépcső megvalósításáról szóló kormányközi egyezmény előkészítése. A vízlépcső építése a tervek szerint várhatóan 1989-ben jugoszláv részről már megkezdődik, és 1993-ban a vízlépcső üzembe helyezése is megtörténik. A Djurdjevaci Vízlépcső létesítményei közül a gyékényesi híd feletti szakaszon, a Dráva és a Mura bal partján épülő bal parti tározótöltés és szivárgócsatorna kerülnek csak magyar területre. A tározótöltés hossza 10 km, a vasút és a folyópart közötti területsávból 150—200 m-nyi szélességet vesz igénybe. A teljes kisajátítandó terület a vízlépcső építésére 4342 ha, ebből magyar terület 413 ha (199 ha rét és legelő 112 ha erdő, 31 ha szántó, 66 ha mocsár és 5 ha belterület). További 145 ha rét, legelő és szántó területet ideiglenesen kell igénybe venni. A környezeti hatások túlnyomó része jugoszláv területen jelentkezik. Az előzetes tervek — a két országbeli és nemzetközi tapasztalatok alapján — tartalmazzák azoknak a létesítményeknek a megvalósítását is, amelyek a káros hatások elhárítására és a meglevő környezeti viszonyok esetleges javítására készülnek. A beruházási javaslathoz komplex környezeti hatástanulmány készül, amely valamennyi környezeti, ökológiai tényező együttes változását kölcsönhatásában vizsgálja. A munkák előkészítésében mindkét ország valamennyi érintett tudományágának neves szakemberei vesznek részt, és szót kapnak az érintett területi és társadalmi szervek is. A sokoldalú vizsgálatsorozat és véleménycsere alapján várható, hogy a Djudjevaci Vízlépcső mindkét ország javára épül, és nem lesz káros hatással az emberi—természeti környezetre. Dr. Bukta Endre—Tóth Lajos 5