Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)
1988 / 8. szám
Ausztria A Duna vízi energiájának hasznosítása Egy ország energiával való ellátása minden népgazdaság egyik legfontosabb feladata. Megvalósításának módja és eszközrendszere államonként változó. A megoldás módjától és az országtól független állandó szempont, hogy biztonságosan előállítható és mindenkor elegendő legyen a megtermelt energia. Ausztria a lehetséges megoldási változatok közül döntően a vízi energiára alapoz. A vízienergia-termelés egyik legfontosabb bázisa' a Duna. MIÉRT A VÍZI ENERGIA ÉS MIÉRT A DUNA IS? Világszerte leggyakrabban használt energiahordozók, így a szén, olaj, földgáz, urán alig vagy egyáltalán nem található meg Ausztriában. Ezzel szemben hatalmas a vízierőkészlet, amelyet áramtermelésre lehet használni. Azt is mondhatjuk, hogy ez a legjelentősebb belföldi energiaforrás. Ebből évente körülbelül 54 milliárd kilowattóra energia termelhető, melyből a Dunáé 15,5 milliárd kilowattot tesz ki. Jelenleg a műszakilag és gazdaságilag kiépíthető vízi erők 60 százalékát hasznosítják — országos átlagban. Ennél jobb a helyzet a Duna esetében, mintegy 82—84 százalékos hasznosítással!. Ybbs az Alt album szerint 1816—20. között Ybbs 150 évvel később Az áram* vizi erőművekben való termelésének más energiaelőállítási módokkal szemben sok előnye van. Terjedelmességük ellenére neim árt felsorolni a fontosabbakat: — A vízi erők belföldi folyókban és tározóművekben rendelkezésre állnak, ingyenesek, függetlenek világpiaci ellátási válságoktól. — Újból és újból megújulnak. — Fokozott hasznosításuk miatt kevesebb energiahordozót kell vásárolni, s a ritka és drága energiák beszerzésére nem kell annyi valutát felhasználni. — Az országban rendelkezésre álló nem megújítható energiahordozók más célra felhasználhatók, illetve tartalékolhatok. Ez utóbbi a nagyobb arányú vízi erő felhasználásával valósítható meg. Más célú felhasználás lehet a műanyag-, a gyógyszeripar, a hajtó- és kenőanyag-felhasználás. — A vizi erő áramtermelésre történő felhasználása az energiaelőállítás legkömyezetbarátabb változata, s a felhasznált víz változatlan mennyiségben és minőségben visszakerül a természetbe. Az általános előnyök vázlatos felsorolása után néhány adatot a Dunáról: ausztriai szakasza 350 kilométer. Közép- Európa legbővizűbb folyója, bécsi átlagos vízhozama 1900 köbméter másodpercenként. Extrém magas vízállásoknál 10 000 köbméter körüli hozamra képes, összehasonlításul: a Tisza közepes vízhozama Szegednél 810; a Dráváé Barcsnál 550 köbméter másodpercenként. A Duna esése nem túl nagy, energiatermelő rendszerének kiépítése 1954-ben kezdődött, s most is tart. 1988-ban 9 vizi erőmű működik, ebből 8 a Dunai Vízierőművek RT szervezetében. A 9. jochensteíni objektumot az NSZK építette, s áramszállítási fizetséggel törleszt Ausztria. A DoKW 1985. évi közei 12 milliárd kilowattórás teljesítményét — melyet nyolc erőmű termelt meg — hárommillió tonna fűtőolaj elégetésével lehetne megtermelni hőerőművekben. (Magyarországon másfél év alatt bányásznak ennyi olajat, de az kőolaj, s annak csak körülbelül a 90%-a a fűtőolaj.) * „Áram áramból'' történő előállítása a XX. század fordulóján vált lehetségessé, az erre alkalmas turbinák és generátorok feltalálása folytán. így megvalósult az „áramot az áramból” (vízi áramból elektromos áram) elv. Ezt a címet kapta a Dunaukraftwerke AG (DokW) egyik ismert kiadványa. (Bécs 1985.) Dunai Vízierőművek Rt. (DoKW) Az első vízi erőmű építésének terve 1924-ben fogalmazódott meg. 1932-ben a gazdasági válság akadályozta az építkezést — ami azután 1938-ban elkezdődött, s 1944-ben abbamaradt. A háború és az azutáni politikai és gazdasági rendezést követően 1954 októberében kezdődött újra1 az építkezés és befejeződött 1959 júniusában (Ybbs—Persenbeurg). Ezt követte további 7 erőmű építése, melyből az utolsó Greifensteinnél készült el 1985-ben. Nem messze — kb. 8— 10 km-re — a Duna partján megépített, de soha üzembe nem helyezett zwentendorfi atomerőműtől. Konkrét tervek vannak az ARNSDORF a Bécs és Hamburg mellett megépítendő rendszerekről. Bár az utóbbi esetében a helyszín néhány kilométerre eltolódik. 1988. áprilisában hozták nyilvánosságra azt a döntést, mely szerint Hainburg helyett a cseh—osztrák határon közös erőmű fog épülni, a hamburginál nagyobb kapacitással Ha a tervezett három erőmű elkészül, akkor a jochensteiniivel együtt 12 erőmű megtermelheti a potenciális felmérésben előirányzott évi 15,5 milliárd kilowattóra áramot. 16
