Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)
1988 / 8. szám
A DoKW 1985. évi termelése az ország termelésének 25 százaléka, de ha a kilenc erőművet számítjuk, akkor ez az érték meghaladja a 27 százalékot is. A vállalat 8 erőművében és más létesítményeiben 1300 fő szolgálattevő dolgozik, s Bécs a központja. (A termelt energia mennyiségi megítéléséhez: világ átlagban az egy főre jutó villamosenergiatermelés 1926 kilowatt/év; Ausztriában 5886 kilowatt/év; Magyarországon 2481 kilowatt év. A DoKW évi teljesítménye 1 főre vetítve 1472 kilowatt. 1985. évi állapot.) ERŐMŰ TÍPUSOK ÉS AZ ARAM ELŐÁLLÍTÁSA Az erőműveket a Duna talajába illesztve tervezték és építették fel alaperőműként. Folyamatosan termel, nem lehet napszakonként leállítani, illetve indítani. Kétféle rendszer szerint építkeztek. Kezdetben vertikálisan, később horizontálisan. A vertikális rendszereknél a generátor a turbina fölött van, jelentősen kiemelkedik a környezetből, míg a horizontális rendszereknél a turbina és a generátor egy szinten van, s ezáltal a sík tájba is jobban illeszthető. (A korábban épített vertikális rendszerek gépeit is átépítették horizontális megoldásúnkká.) (Ybbs, Aschach, Wallsee.) Az erőmű típusától függetlenül a rendszerek a következő építményrészekre oszthatók: gátmező vagy duzzasztómű; gépház a gépcsoportokkal; üzemépületek a kapcsolóhelyiségekkel és a zsiliptartomány; továbbá egy szabadtéri létesítmény (az előállított és transzformátorokban magasfeszültségűvé alakított energia itt kerül a hálózatba). Az egész berendezés szíve a gépház. Itt állítják elő az elektromos energiát. A turbinák kerekein az áramló víz ereje forgó mozgássá alakul. Közvetlenül a turbinaikerekekkel van egy tengelyre kapcsolva a generátor, amely a forgást elektromos energiává alakítja (kerékpár dinamó elve). Generátorból az áram a transzformátor telepre kerül, ahol a 10 000 voltot 110 000 vagy 220 000 volt nagyfeszültséggé alakítják, s úgy továbbítják nagy távolságokra. Irányítás a kapcsolóházban történik. (Itt tudnak a várható vízmennyiségről, a gépek állapotáról stb.) ERŐMÜVEK ELHELYEZÉSÉRŐL Az építményeiket az ausztriai Duna-szakasz történelmileg és kulturális szempontból nevezetes helyein építették fel, pl. Ybbsnél van a persenbeurgi kastély, Melk dúsgazdag apátság; Greifenstein — vár; vagy a tervezett Bécs melletti — volt császárváros stb. A folyó mellett az osztrák táj történelmi, kulturális, építészeti emlékei, nevezetességei jól megférnek az erőművekkel (Wachau stb.). A rendszereket úgy építették meg, hogy a környezeti szempontokat is messzemenően figyelembe vették. A visszaduzzasztott területen üdülőövezeteket építettek ki, amelyek 'igen kedveltek a pihenni vágyó lakosság körében. A folyók nemcsak energianyerési lehetőséget jelentenek az ott élőknek, mi mégis egy adott folyó egy országon belüli szakaszának energiatermeléséről szóltunk — látszólag megfeledkezve a hajózási és építőanyag-nyerés, illetve az üdülési és pihenési szempontokról. Mint a- bemutatásból kitűnik: nyugati szomszédaink nemcsak elvileg ismerik a vízienergiia-termelés előnyeit, hanem a gyakorlatban is hasznosítják az elmélet tanait. Ezzel egy további célt is szolgálnak — nevezetesen: Duna-szakaszuk ezáltal hajózható, felkészülten várják a Duna—Majna—Rajna vízi út 1992-ben történő megnyitását. Kettinger Gyula, Kettinger Zsolt Képek forrása: DoKW-kiadvány, Bécs 1985 Mai Duna-parti táj Greimnél. Az idegenforgalom 15 év alatt ötszöröződött Turbinaház építése (Ottensheim Wilhering) 17
