Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)
1988 / 7. szám
riát. Nem sokat tévednek. A költő nem ebben a házban látta meg a napvilágot, de gyermekkora minden élménye ide kötötte. Kilenc Vörösmarty-testvér nevelkedett a zöldtornácos, szegényes kúriában: későbbi jogászok, gazdatisztek, s az álmodozó diák, Mihály, alki el-éltűnika jobbágyviskólk mögött, Horatiust ésVergiliust bújja. A bútorok nem idevalók. A poéta kéziratait a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában őrzik. A berendezés inkább csak korabéli díszletnek alkalmas. Bánkódtak is ezen a kápolnásnyékiek eleget — dehát milyen a véletlen? A gondnok ragyogó arccal meséli: — Nemrégiben egy férfi keresett Ceglédről. Elmennénk-e hozzá, kérdi, mert mutatna valami érdekeset. No és mi lenne az az érdekes? Hát egy íróasztal! A Vörösmarty-családé volt, a költő akkor adta el, amikor Pestre költözött. . . Ennél különb hírt senki sem hozhatott volna . . . Úgy látszik, nemcsak a könyveknek — a bútoroknak is sorsuk van. „Szegény öreg.” A baracskai szelíd dombok körött ez a két szó visszhangzik bennem. Az ismerősök, a barátok — Jókai Mór, Gyulai Pál — csak így emlegetik Vörösmartyt 1850 után. A szegény öreg elhúzódik Baracskára, szülőfaluja közelébe és gazdálkodásra adja a fejét. Néha eljár a Bence-hegyi pincéhez, mereng a felhő és a víz színén. Jóakarójától, Pázmándy Dénestől lakást, kis kertet, szántóföldet kap ajándékba. üres 'istállójába ismeretlenek tehenet kötnek. Valaki takarmányt csempész a pajtájába, más hizót dug az óljába. A császár emberei bármikor zaklathatják, hiszen a poéta Kossuth Lajos híve volt. .. Ebben a helyzetben három kicsiny gyermekről kell gondoskodnia. Vörösmarty Mihály abban bízik, hogy gazdaként előteremti a mindennapi kenyeret. Dohányt termeszt. A levelek tenyérnyire sem nőnek meg. Jókai könnye kihull, amikor baráti látogatáson a költő büszkén kínálgatja saját készítésű, keserű-büdös szivarjaival. Borocskán a domboldalon állok, ahová a téesz sertéshizlaldája települt. Valamikor ettől a bérelt földdarabtól remélte a megváltást Vörösmarty Mihály. Itt próbálta ki a turkesztáni dinnyét, és itt bukott el vele. Nevetni nem nevette senki az országban — annál különb .név volt a Szózat szerzőjéé. Nevetett ő magán, mások helyett, anekdotázó kártyacsatáikban, velencei bor mellett, nevetett, hogy meg ne szomorítson senkit. Csak a baracskai, Bence-hegyi kéziratpapír tudta, hogy: „a föld megőszült” .. . Temető-sarok A református temető akáctüskés zugában, kőhajításnyira a Vörösmartyhegytől, találni egy haivá.nyrózsaszín márványlapot. A kőre csavarodott borostyánt félrehajtva, a következő felírást betűzhetjük ki: Itt nyugszik Móllá Szadik ázsiai török szerzetes sz. 1836 megh. 1892. máj. 22. Meglepetésnek kell-e váratlanabb? Hát még akkor, ha az is kiderül, hogy ez a jámbor mohamedán kapcsolatban állt a nagy utazóval, Ázsia egyik halálra szánt felfedezőjével, Vámbéry Árminnal, aki a török—magyar nyelvrokonság lelkes híveként valóságos nyelvészeti háborút robbantott ki a múlt század végén. Móllá Szadik nem más, mint a tudós kutató nevezetes Tatárja, a khivai kánságból Magyarországra hozott Iszhak, Vámbéry istenkísértő utazásainak társa, segítője ... Vámbéry Ármin 1862-ben érkezett az Arai-tó déli partján fekvő khivai kánságba, kalandos sivatagi utazást követően, többször is végveszélybe kerülvén. Rongyokba burkolva, magát dervisnek álcázva, szent énekeket dünnyögve hatolt be Perzsiába, a vérengző kán udvarába. Mivel kitűnően beszélte a keleti nyelveket, elhitték, hogy 6 Resid effendi. így, tudósként szabadabban mozoghatott. Ekkor csatlakozott hozzá Iszhak, akit maliának, azaz vallási tudományokban jártas írástudó úrnak szántak a szülei, s aki Mekkába, a szent városba készült, miként egy jövendő mohamedán tudóshoz illik. Úgy vélte, hogy Resid effendi oldalán célhoz érkezik. Egészen Sztambulig kísérte — amikor a gazdája angolul szólalt meg ... Iszhak még ekkor is csak félig meddig hitte, hogy a sánta dervis Mekka helyett Budapestre tart. Letörten kísérte a hajóállomásra tisztelt tanítómesterét. Csak akkor szólalt meg halkan, amikor Vámbéry fellépett a hajóhíd lépcsőjére. A tudós intett, hogy kövesse, s az ifjú khivai a fedélzetre ugrott... Vámbéry útikönyve egyik fejezetének ezt a címet adta: Tatárom. Szerette Iszhakot, becsülte hűségéért, tehetségéért. És valóban, a zsimóros dolmányt öltő Tatár a magyar nyelven kívül megtanulta a németet, a latint, a franciát, az angolt, s ennek a nagy műveltségnek birtokában belkerült a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárába. A keleti osztály munkatársa lett. Molle Szadik magyar nőt vett feleségül, végső otthonának Magyarhont választotta. Sírja miként került Velencére —csak találgatni lehet. Mi vitte a tóparti faluba MoMa Szadikot, a tudományos világ nem kutatta ezt. így csak a legenda jegyezhető fel, amely a falubéliek ajkán él, s öröklődik nemzedékről nemzedékre. Velence valamikor a székesfehérvári törökök fennhatósága alá tartozott. Amikor aztán menekülniük kellett, amikor kiűzték őket a magyar földről, a fehérvári basa elásta az összerabolt kincseket. Azóta sokan keresték az arannyal, drágakővel teli ládákat, fei-felcsapott a kincskereső buzgalom. Ezért kutatott Móllá Szadik is, aki a török iratok között megtalálta a kincshez vezető térképet. Holdvilágnál, arany után ásva, az ásó nyelét markolva érte a halál. Térképe örökre elveszett... Szokács László felvételei Vízkutakat fúrnak Csökkent a szénhidrogén-kutatás a Nagyalföld térségében, a szolnoki székhelyű Kőolajkutató Vállalat az idén várhatóan 30—32 ezer méterrel kevesebb kutató és feltáró fúrást végez, mint eredetileg tervezte. A vállalati hatáskörbe tartozó alföldi területeknek több mint a felét már megkutatták, a még „vallatásra” váró reménybeli lelőhelyek egy része nagy mélységben található, a másik része pedig kisebb szénhidrogénvkészleteket sejtet, a kutatás tehát egyre költségesebb. A vállalat ezért — megrendelésre — a hazai meddő szénhidrogénkutak víztermelésbe állítását, illetve új vízkutak fúrására csoportosítja át erőinek egy részét. Eddig 22 új kutat fúrtak, illetve meddőkutat alakítottak át víztermelésre. Törökszentmiklóson például percenként 600 liter, hatvan Celsius fokos termálvizet szolgáltat az az átállított kút, amelyet eredetileg szénhidrogénvagyon feltárása céljából mélyítettek le. így megoldódik a városi strandfürdő meleg vízzel való ellátása. Országos vándorgyiüés Nyíregyházán A Magyar Hidrológiai Társaság 1989. július 6—8. között Nyíregyházán tartja Vili. országos vándorgyűlését. A tanácskozás keretében rendezik meg a III. ipari vízgazdálkodási szemináriumot, amelynek öt témaköre lesz. Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön, árvízvédelem és folyószabályozás, ipari vízgazdálkodás, a vízbázisok védelme, síkvidéki mezőgazdasági vízgazdálkodás. A vándorgyűlésre történő jelentkezést és a hagyományokhoz híven a megadott témák dolgozatainak kivonatát ez év november 15-'ig kell megküldeni a társaság ttikárságának. Egyébként a vándorgyűlés öt szekcióban kerül lebonyolításra s ezek közül a 3. szekció egyben az ipari vízgazdálkodási szeminárium. A vándorgyűlés keretében tartják meg a II. országos ipari hidrotechnológus találkozót és az AQUAPOL klub ülését is. 25
