Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)

1988 / 7. szám

zánk negyedik az európai országok között.

A VII. ötéves terv során a kéndioxid okozta légszennyezés viszonylagos csökkenésével számolhatunk. Ennek az lehet a magyarázata, hogy az új beruházásokat és az átfogó rekonstrukcióikat a környezetvédő Imii követélmények figyelembevételével, vagyis kéntelenítő berendezések alkalmazásával kell megvalósítani. 20 más országgal együtt,

1985-ben megállapodást kötöttünk Helsinkiben arról, hogy 1993-íig az 1980. évi kéndioxid-kibocsátást 30%-kal kell csökkenteni.

Hasonló egyezmény aláírása folyamatban van a nitrogénoxidok vonatkozásában is.

Emellett még nyitott kérdés az, hogy a közlekedési nitrog énoxid -em i sszió

csökkenésével a személygépkocsi-állomány- és behozatal ismert adottságai miatt hogyan számolhatunk azokkal a tervekkel, amelyek a nekünk szállító országok kisebb üzemanyag-fogyasztású, környezetkímélő gépkocsik gyártását vezetik be.

A kéndioxid- és a nitrogénoxidkibocsátások várható alakulásának becslése sok bizonytalanságot tartalmaz. Ennek kiszűrésére elsősorban mérési eredményeken alapuló számsorok kidolgozásával létre kellene hozni egy reális emissziókatasztert az országra, időbeni, területi és forrásmagasság szerinti bontásban.

Tudományos alapossággal meg kell határozni:

— a széntüzelésekből származó kéndioxid (SO2) emissziófüggését a szén- és hamu összetételtől és a tüzelőbe re ndezéstőI, tüzélőanуag - fajtánként és főbb felhasználó típusonként;

— mérési eredmények alapján el kell dönteni a kéndioxid(S02)-emisszió széntüzelések esetén érvényes számítási metodikáját (égethető kén(S) alapján, vagy az összes .'kén(S)-tartalomból kiindulva);

— tüzelőanyag-fajtánként és tüzelőberendezésenként a nitrogénoxid (NO,) képződés mennyiségi viszonyait;

— a közlekedési nitrogénoxid (NO,)emissziók járműtípusonkénti, forgalomsűrűség, motorállapot stb. ...szerinti értékeit.

Nemzetközi kapcsolatok felhasználásával meg kell alapozni, illetve meg kell alkotni a környezeti kárelhárítás optimálásához (költség—haszon elemzés) alkalmas elemzési módszert.

A légköri savas ülepedés alakulása Magyarországon

Az emberi tevékenység következtében elsősorban az energiatermelés és közlekedés révén egyre több kén- és nitrogénoxid kerül a légkörbe.

Ezek a gáznemű anyagok részben közvetlenül a felszínre rakódnak (száraz ülepedés), részben a levegőben és csapadékvízben savaikká alakulnak át. A keletkezett savak a szennyező forrásoktól távol a csapadékvízben oldva hagyják el a légkört, ez a nedves ülepedés.

A légköri kén- és nitrogénvegyületek átalakulása, terjedése és ülepedése a meteorológiai tényezőktől függ.

Ez azt jelenti, hogy adott források és domborzati viszonyok esetén a légkör állapota és mozgása határozza meg, hogy adott helyen mekkora légszennyezettség, illetve ülepedés alakul ki. A regionális méretű meteorlógiai modellek alkalmazása (Lagrange-féle eljárás és a különféle statisztikai módszerek) alapvető jelentőségű a savas ülepedés problémája szempontjából. Segítségükkel választ kaphatunk arra, hogy milyen emissziót engedhetünk meg ahhoz, hogy az ülepedés savassága meghatározott érték alatt maradjon. További feleletet kaphatunk arra a kérdésre is, hogy adott terület, ország felett honnan származnak a savas anyagok.

Ezeknek a modelleknek a felhasználásával megbecsülhetjük azt is, hogy az energiatermelés milyen hatással lesz a savas ülepedés alakulására.

Végül a légköri modell egyesíthető lesz egy olyan másik modellel, amelylyel a savas ülepedés adott ökoszisztémára gyakorolt hatásait írjuk le.

Hazai vizsgálataink szerint az alábbi megállapítások tehetők a légkör savas ülepedésére vonatkozóan:

— Magyarországon a havi csapad ékminták 2/3-a savas. Az átlagos pH 4,67-tel egyenlő, amely a légköri neutrális pontnál kb. egy nagyságrenddel több hidrogéniont jelent. Egyenértékben kifejezve a szulfát és nitrát 3:1 arányban járul hozzá a csapadékvíz savasságának növeléséhez.

— Míg az elmúlt tíz évben a szulfát nedves ülepedése egyértelműen nem változott, a nitrát csapadékvízben mért koncentrációja kb. 4—5%-ikal emelkedett évente.

— A sava sód ást okozó anyagok száraz és nedves ülepedésének mértéke összevethető egymással.

— A nedves ülepedés nyomon követésére többé-kevésbé kielégítő a hazai mérőhálózat. A hálózat speciális célok érdekében tovább bővíthető.

A környezet savasodása felerősíti a korróziót, ennek révén jelentősen csökkenti nemzeti jövedelmünk és vagyonunk értékét. A korrózió okozta károk, és többletköltségek együttes értéke a társadalmi termelés értékének 1,5— 2%-a. A korrózió az alábbi tárgyakban, főként a légköri korrózió révén okoz jelentős károkat:

— - kültéri acélszerkezetek (hidak, tartályok, távvezetéki, illetve tartóoszlopok, stb.);

— szabadiban működő gépek, berendezések, termelőüzemek, járművek, mezőgazdasági gépek, stb.;

— épületek és építmények, ezek felületén alkalmazott anyagok és szerkezetek, főként pótolhatatlan értékű műemlékeink, városközpont ja iink,

— művészeti és kulturális alkotások, elsősorban köztéri szobrok és emlékművek.

A talaj és talajvíz savasodása következtében a föld alatti műtárgyak, csővezetékek stb. ... is fokozottan károsodnak. A tartós homlokzatképzést, illetve hagyományos építőanyagokkal épült épületeink, utcaképeink tartós, korszerű anyagokkal történő helyreállítását kell célul tűzni.

A nem kielégítő színvonalú korrózióvédelem esetén főként a tartós használatú tárgyak használhatósága, használati értéke, életttartama rövidül meg.

Az 1980—1981. években elvégzett felmérés szerint az éves korróziós teher hazánkban 40—50 md Ft, amelyből a közvetlen korróziós kár közel 20 md Ft és a védelem költségeinek összege 20—25 md Ft-ra tehető. A talaj és a légkör agresszivitásából eredő korróziós teher a teljes érték (40—45 md Ft) kb 80%-át teszi ki. Ha a savas eső rovására írható kártételt vizsgáljuk, megközelítőleg a fémszerkezetekre eső hányad a teljes éves korróziós kár 20— 25%-a, azaz 4—5 md forint. Ezen felül az építmények károsodásnövekedése évi mintegy 2,5 milliárd forintra tehető, így a savas eső terhére írható összes évi kár Magyarországon 6,7—7,5 md Ft-ra becsülhető.

Felbecsülhetetlen a műemléképületek és műtárgyak károsodása. Ezek felületének a tönkremenetele egyértelműen a műemlék pusztulását jelenti. A megfelelő védelem igen költséges és sok esetben nem eredményes, mert a mesterségesen kialakított felületi védőréteg az építőanyagokat hasonlóképpen elpusztítja, mint ahogy teszi ezt a felületre kicsapódó szennyező réteg.

Célkitűzésünk a korrozív környezetszennyeződés fékezésére olyan koncepció készítése, amely magában foglalja a védekezés racionális módszereit is.

A savasodás hatása a talajra, a vízi környezetre és a természetes élővilágra

Az elmúlt évtizedekben a talajok jelentős részében nagymértékű savasodás észlelhető. Ez a savanyú, szervesanyagok bomlása által okozott természetes savanyodáson kívül a légköri savas ülepedésre és a műtrágyázásra vezethető vissza. A talajsavasodás egyik legnagyobb veszélye a talajok fémsó tartalmának mobilizációjával, a növények által a talajból felvett megnövekedett mennyiségével kapcsolatos.

Magyarországon a mezőgazdasági művelés alatt álló, képződésüktől fogva savanyú talajok területe mintegy 2675 ezer ha, az ország területének 29%-a. A hazai talajoknak csupán 38%-a tartalmaz felszíni rétegben karbonátokat, amelyek tartósan közömbösítik a savasodás okozta hatásokat. A talajok savasodásáért felelős civilizációs hatások az alábbiak:

— ipari tevékenység, közlekedés által előidézett légszennyeződés savanyító komponensének a talajra jutása csapadékkal, illetve száraz ülepedéssel,

— savas, savason hidrolizáló, illetve savas fiziológiai hatású műtrágyák használata,

— a fokozódó terméshozamok következtében a termőhelyről elszállított, s a növények által a talajból felvett elemek csökkentik a talajok bázis (fémkation) tartalmát.

4