Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)
1988 / 6. szám
A Rajna kapuja: DUISBURG A Rajna folyón — a Német Szövetségi Köztársaság területén — a legnagyobb folyami kikötő Duisburg bon van, Ezt az objektumot világviszonylatban is az elsőként tartják számon. A város földrajzi távolsága Magyarországtól nagyon nagy — s úgy tűnik, hogy emiatt jelenleg hazánk számára nincs is jelentősége. Ezen az állapot felszámolásán dolgoznak az érintettek — nevezetesen a Duisburg Ruhrorter Häfen Aktiengesellschaft (D. R. H. rt.) vezetői, ■— a szövetségi köztársaság gazdasági szervei, illetve a. magyar kormány illetékesei. Erről tudósított a Népszabadság 1987. október 15-i száma is. A szándékon túl számottevő gyakorlati alapja is lehet a kapcsolatfelvételnek. Nevezetesen: 1992-ben megnyílik a Rajna—Maina—Duna-csatorna, s a tenger, illetve a tőle távoli területek folyami összeköttetésében kulcsszerepet játszhat a város. A kulcsszerep elsősorban a tengeri és a folyami hajózás technikai összekapcsolásában nyilvánul meg. Ennek kapcsán érdemes megismerni a DRH rt-t, illetve munkájának gazdasági jelentőségét. Továbbá érdemes még megemlíteni az oda vezető hosszú víziút NSZK-beli szakaszát — amely egy fejlett iparral, kereskedelemmel és sokoldalú közlekedési lehetőséggel rendelkezik. Egy kis történelem Duisburg kb. 800-tól kezdve jól menő kereskedelméről híres. Igazi hajózásról a XI. századtól lehet beszélni. A XIV. századtól a Hansa szövetség tagja. 1716-ban megépítették 1. ábra. Kikötök Duisburg térségében (Forrás: „Häfen Duisburg”) a városi kikötő „elődjét”, a Ruhr folyó torkolatában. Atrakodási tevékenységet végeznek a 10 tonnás hordképességű vízijárművekből a 100—200 tonnás hordképességűekbe. A vasút kiépülése és az acélipar elterjedése együtt járt a kikötő fejlesztésével (lásd 1. ábra). 1860-ban megépítik az északi és a déli, majd 1872-ben a Császárikikötőt. 1908-ig újabb medencék épülnek (A, D, C). A kikötő építését a Duisburg város, illetve a Hochfeld-i részén is elkezdték a XIX. század közepén. Sorra épülnek itt is a kikötői medencék. 1905-iben alakult meg a mai néven ismert Duisburg—Ruhr Kikötő Részvénytársaság, s 1976-ban ünnepelték a hivatalos kikötő „jogelődje" létrehozásának 250. évfordulóját. A részvénytársaság jelenlegi alaptőkéje 30 millió márka, melynek a szövetségi köztársaság, a Rajna- Weszitfalia tartomány és Duisburg város a tulajdonos. A Rajna 770—793 folyamkilométer szakaszán napjainkban 13 nagyobb magánkikötő van: bánya-, kohó-, acélipar, nehézvegyipar, papíripari vállalatok tulajdonában és kezelésében. A magán- és a hivatalos kikötők éves együttes forgalma 50—60 millió tonna között változik évenként. Ebből a DRH rt. részesedése 35—40 százalék között ingadozik. A ma számokban A DRH rt. mai üzemi területe 20 kikötői medence 213 hektár vízfelülettel. A rakpart, illetve a part hosszúsága 43, a lefektetett vasúti pálya 147, az utcák hossza pedig 26 2, ábra. Duisburg vízi kapcsolatai (Forrás: „Duisburg 1988/2.) 24
