Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)
1988 / 1. szám
szervezeti keretek létrehozását, amelyek leiheteivé teszik, hogy szervezéssel, szellemi munkával, a szellemi erőforrások hatékony felhasználásával, a helyi sajátosságokat figyelembe véve nagyobb hatékonyság érhető el viszonylag kisebb költséggel lés így a kömyezetgazdálikodásbarn is érvényesíthető a Hatékonyság és gazdaságosság. A Tatai Medence mia máir ilyen vonaitikozásiban modellnek telkiinthető. U. iaz 1982-ben tatai székhellyel, 28 vállalat, intézmény részvételével megalakult Komárom megyei Környezet- és Természetvédelmi Koordinációs Társulás intézményesen biztosítja a környezetvédelem és területfejlesztés elméleti eredményeinek gyakorlati megvalósítását, valamint a természeti erőforrások ésszerű, optimális, környezetkímélő kiaknázása terén a felmerülő közös gazdasági érdekek feltárását, megvalósítását, a népgazdasági és megyei [koncepciókkal való koordinálását, a tevékenység komplex és interdliszcipliiníáriis állapokon történő szervezésiét, egy-egy technológiai eljárás ki - munkáidsát, valamint a gyaíkoHátban már bevált módszerek igény és lehetőség szerinti alkalmazását. Ennek megfelelően működésének egyik elsődleges célja a megyei környezetvédelmi tevékenység összhangjának megteremtése, ezen keresztül az üzemi, térségi, területi érdekek együttes érvényesítése. Figyelembe Véve, hogy Komárom megye— ezen belül is a Tatai Medence — környezeti terhelése sajnos országosan is kiemelkedő, a Társulásra igen szerteágazó feladatok várnáik egyrészt a meglevő bajok orvoslása, másrészt a továbbiak megelőzése terén. A kialakult bajok okai arra vezethetők viasza, hogy a Tatai Medencében működő termelőüzemek és az «infrastruktúra szervei az országos átlagot meghaladó mértékű fejlődésük, gazdaságii eredményeik kísérő jélenSégteként jelentős környezetterhelő hatást fejtenék ki, amely egyrészt az egyre kedvezőtlenebb üzemi emissziós paitaméteréklben, másrészt az ún. környezeti kiszóródásokban, azok veszélyes elegyedéseiben, továbbgyűrűződéisében nyilvánul meg. E komplex hatások mértéke sok esetben megközelítette a térség ökológiai teh erbírók é p ességén e к Határát, ami különösen kedvezőtlen az itt levő természeti és művi értékek megvédése szempontjából. Az említett hatások sok esetben a gazdaságii fejlődést is akadályozzák, amelynek következtéiben egyre sürgetőbb beavatkozások szükségesek a gazdasági és környezeti folyamatok együttes, rendszerszemléletű megoldása érdekében, szem előtt tartva1, hogy a tudatos cselékvéis alapja — a környezeti tényezők összefüggéseinek feltárása és elemzése, Valamint — az erre épülő, megfelelő hatékonyságú módszerek alkalmazása. 'Ezeknek az alapvető követeIményéknék az érvényeísítése jelentős mértékben elősegíti a megoldásra váró környezetvédelmi feladatok célirányos és költségkímélő végrehajtását. Ui. a kellően át nem gondolt, csak rövid távra szóló ,,ad hoc" jellegű megoldások, vagy az egyes üzemek által elszigetelten — a komplex jelleget figyelmen kívül hagyó — intézkedések alapjában véve gazdaságtalanak, nem is szólva az egyéb negatív következményekről. A Társulás a szellemi és anyagi erőforrások koordinált, szervezett felhasználása révén elismerésre méltó küldetést lejt ki, mivel ez által a környezetvédelmi célokat szolgáló műszaki, biológiai stb. megoldások namcsak a szakmai követelményeknek megfelelően, hanem egyúttal gazdaságosan realizálódnak. Ebben van a Társulás fő ereje, aimi rendkívül fontos tényező az anyagi erőforrások mikénti felhasználása tekintetében, különösen most, amikor a környezetvédelmi déloküt szolgáló pénzeszközök iránti igényeik fokozódnák, a lehetőségek viszont korlátozottak. Az így elért eredmény márts ‘igen jelentős, azonban ennél sokkal jelentősebb az a gazdasági hatás, amely a szakszerű, a komplex szemléletből fakadó intézkedéseik, megoldások eredményeként abban mutatkozik meg, hogy a térség környezeti értékei, melyeik nemzeti vagyonunk f éllbecsü Mietet len részét képezik, nem pusztulnak tovább és így alapul szolgálnak a jövőben is e térség törésmenteis társadalmi-gazdasági fejlődéséhez. Témánk fejtegetése kapcsán indokolt rámutatni arra; hogy a 'környezetvédelmet (szolgáló megoldásokkal kapcsolatos technikai és techno lóg iái színvonal növelése sóik esetben nem vezet a kívánt eredményhez, mivel nem veszik figyelembe azokat a gazdasági és szervezési követelményéket, amelyeket a hatékonyság érdekében egyidejűleg meg kellene tenni. Még sok helyen előfordul, hogy nem tartják szém előtt a következőket: bármely műszaki tökéletesítés, újdonság vagy célszerűnek látszó biológiai megoldás gyakorlati alkalmazása csalk akkor hozza meg a kívánt eredményt, ha ezek alkalmazási területein a szükséges egyéb feltételeket is biztosították. Messzemenően szem előtt kell tartamunk, hogy az adott célok általában gazdasági délok, még akikor Is, ha kifejezetten műszaki jellemzőkben fogalmazzuk meg azokat. Mindig kétféle feladatot kell megoldani: — műszaki, technológiai, biológiai, jogi, hatósági, szervezeti feladatokat, — gazdasági feladatokat. A gazdasági számítás nemcsak szükséges, hanem lehetséges is, csak éppen más szemléletet kíván, mint amilyent a mérniöikli munka általában megszokott. Míg ugyanis a mérnöki munkában rendszerint egzakt módon definiált elérnék összefüggéseit a magasabb matematika segítségével fejezik ki, addig a gazdalságosság kifejezésére szolgáló gyakorlati képleteik egyszerűek, de az elérnék helyes kiválasztása és meghatározása döntő jelentőségű az eredmények szempontjából. A Társulás az érintett tényezőket, 'követelményeket igyekszik tevékenységében érvényesíteni, amivel jelentősen elősegíti a térség különböző üzemelnél rendelkezésre álló eszközök, berendezések hatékony, gazdaságos ikibaSználáisát. A térségben eddig lefolytatott feltáró tevékenység eredményeként ismeretessé vált, hogy egymástól elkülönítetten igen jelentős kapacitások áUntaik rendelkezésre, amelyek alapot adnak megfelelő érdekeltségi rendszer és szervezési módszer esetén a környezetvédelmi munka racionális, költségkímélő fejlesztésére. A feltárás során ismertté vált az az igen érdekes szellemi kapacitás is, amely adott esetben jói mobilizálható. De mindezek mellett igen nagy jelentőséggel bírnak a térségre vonatkozó pontos Információk is, ezen belül egyebek között a technológiák összefüggései, a folyamatok kimenetel stb. Mindezek alapján a területen belül igénybevehetők a meglevő műszerek, mérőeszközök, laboratóriumi kapacitások. Ehhez hason loam a későbbiek során —- eszközfejlesztés nélkül — a meglévő számítástechnikai eszközök felhasználósával tárOhatók és feldolgozhatok a preventív környezetvédelmet szolgáló adatok. Az alkotó szellemi energiák hatékony mozgósítása A társulás által felvállalt szerteágazó, sóik esetben interdiszciplináris jellegű feladatoknak a megoldása elsődlegesen az alkotó szellemi munka függvénye. Általánosam bizonyítható az a tény, hogy egyre inkább az alikotóképes, állandóan megújulni tudó embereik munkájától függ egy-egy szervezet tevékenységének sikere. Természetesen nem elegendő osaík felismerni az alkotó munka 'értékét, Hanem átgondolt szervezéssel, megfelelő alkotási technikák alkalmazásával ki is kell alakítani azokat a megvalósítási formákat, amelyek lehetővé teszik az alkotó szellemi munka hatékonyságának nagyfokú növelését. A szellemi alkotó tevékenységhez ui. más feltételeket kell biztosítani számtalan vonatkozásban, mint a rutin jellegű munkához. Szem előtt kell tartanunk, hogy bármilyen intézményes alkotó munkát a produktum kialakítási folyamatának természetéből kiindulva lehet a leghatékonyabban megszervezni. A Társulás — ezeiket az alapelveket szem előtt tartva — céltudatosan kereste a feladatkörébe tartozó tevékenységek megoldásához szükséges szellemi erőforrások mozgósításának módozatait és arra a következtetésre jutott, hogy a leghatékonyabban team-ek szervezésével lehet a követelményeknek eleget tenni. A döntés igen helyes vált, mivel a környezetvédelmi feladatok megoldásának interdiszciplináris jellege miatt rendkívül nagy jelentősége van a csoportos alkotó (team-) munkának, ui. az egyén — legyen az bármilyen kiváló elme — egyre kevésbé tud megbirkózni olyan nagy horderejű vagy tudományos igényű feltaddtolkkal, amelyek komplex ismereteket igényelnek. Ezeket csak az erők összefogásával, 'kiváló szakembereik szervezett együttműködésével lehet sikeresen megoldani. A sokoldalú 'megközelítést igénylő környezetvédelmi problémák — amelyekből igen bő a választék — kollektív megoldása azért előnyös, mert az erre szervezett munkában több ismeret, képesség, tapasztalat, információ stb. testesül meg, mint az egymástól függetlenül, egyénileg végzett tevékenységiben. A kollektíva tagjai általában elférő szempontok alapján közelítik meg a megoldásra váró problémát, s ez olyan kihívást jelent a tagok alkotó elgondolásával szemben, ami már nem Hasonlítható össze a problemamegoldási folyamatban csak magára támaszkodó emberrel. 17
