Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)
1988 / 6. szám
A délután folyamán a Szarvasi Tenmálhasznosítási Gazdaság létesítményeit, a szarvasi holtág rehabilitációs munkáit és a holtág partján a Szarvasi Arborétumot tekintették meg a résztvevők, majd hajókiránduláson gyönyörködték a holtág szépségében, a Körösvölgyi Természetvédelmi Területen. A szekcióüléseken általános és speciális környezetvédelmi vonatkozású előadások hangzottak el. Dr. Fekete Jenő, az OMFB osztályvezetője „Környezet- és vízgazdálkodás egymásra gyakorolt hatása" címmel a környezeti folyamatok és a társadalom kölcsönhatásának optimumát, mint a környezeti stratégiák megalapozásának alapelvét ismertette. Dr. Köhler Mihály, a Debreceni Agrártudományi Egyetem Termelésfejlesztési Intézetének főmualkatársa „Tápanyaggazdálkodás és talajtulajdonságok javítása forgatás nélküli dúsított agyagos komposzttal” című előadásában jól bevált technológiát ismertetett. Kéthelyen és Salgótarján mellett alkalmazott teraszos kazettás szennyvíztisztító telepet mutatott be videó-filmen Fenyővári János, mint takarékos és hatékony technológiát. A Tunyogmatolcsi Holt-Számos vízminőség-javítása és környezeti rekonstrukciójáról tartott ismertetést Demcsákné Balczó Ildikó, a Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság csoportvezetője. Dr. Bratán Mária—Martin Imre (KDT Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság — AGROBER) „Állattartó telepek szenynyezőforrásainak felszámolása a Velencei-tó vízgyűjtőjén” címmel ismertette a kormányprogramon alapuló intézkedéseket. „Debrecen város szennyvíziszap-elhelyezése mezőgazdasági területen” című előadást és a város mechanikai szennyvíztisztító telepe gondjait segítő technológiát ismertetett Kiss Imre és Tamás János előadásában. A termés 3— 4 gabonaegységgel nőtt a szennyvíziszappal kezelt területen. A szekcióüléseket dr. Bratán Mária (KDT K'OVIZIG) és dr. Wáhr Emília (Áll ami Gazdaságok Országos Egyesülése) vezette. A szekcióülések az alábbi ajánlásokat fogadták el, amelyeket a Magyar Hidrológiai Társaság vezetősége útján a KVM felé továbbítanak: A vízparti területekkel rendelkező holtágak iránti növekvő társadalmi elvárások megkövetelik e problémakör átfogó jogi és gazdasági rendezését. Alapelvként deklarálni kellene, hogy e területek előkészítése és fenntartása, infrastrukturális ellátása azok kötelessége kell, hogy legyen, akik a területeket használják. A területek igénybevételét komplex területrendezési és fejlesztési tervezéssel kell biztosítani. Rendezni szükséges a kezelés kérdését. A többcélú, komplex vízügyi érdekeket betöltő holtmedreket a jóléti igényekre is tekintettel, célszerűen a KVM Ágazatközi Főosztálya felügyelje. Biztosítandók az üzemeltetés és fenntartás forrásai közös érdekeltség esetén koordinált források igénybevételével. Az érdekek összehangolására a főbb holtágakra és holtágrendszerekre helyi intézőbizottságok szervezése célszerű. A holtágak új kataszterének elkészítését, a funkciók rangsorolását és a kezelői jog rendezését követően új, a főfunkciót elsődlegesen kielégítő üzemeltetési rendet kell kidolgozni. A komplex rendezési és fejlesztési tervekre valamennyi szempontot figyelembe vevő, az érdekelt ágazatokkal egyeztetett tartalmi előírásokat kell kidolgozni, különös tekintettel — a beépítést illetően (szabadon tartandó sáv) a tájrendezésre, — a vízpótlásra és vízminőség-védelemre, — a vízgyűjtőn követendő magatartásra, — a rekultivációra, — a környezetkímélő technológiák bevezetésére. A közvéleménnyel meg kell ismertetni a vízterületek értékeit és új környezetkímélő magatartásra kell nevelni a használókat, ehhez támaszkodni célszerű a társadalmi szervekre és önszerveződő közösségekre. A szarvasi holtágon megkezdett rehabilitáció eredményessége a rendezési program meggyorsítását követeli meg. Elengedhetetlen a vízforgalmi feltételeket javító műtárgyak építésének megkezdése, a holtágat terhelő szennyvizek és használt vizek más befogadóba vezetése, ütemesen folytatni kell a kotrási munkálatokat. dr. Bratán Mária Környezetvédelmi továbbképző tanfolyam a Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézetében 42 óra elmélet, 8 óra gyakorlat, díja: 3500,— Ft. A tanfolyam jelentkezési határideje: 1988. október 21. A tanfolyam célja: A környezetpolitika alapvető vonásainak megismertetése, továbbá a környezetgazdálkodás aktuális és távlati (elsősorban mérnöki) feladatainak összefoglalása. A környezetgazdálkodás egyes, kiemelt tárgyköreiben műszaki, gazdasági, jogi, szervezeti eredmények és fejlesztési feladatok ismertetése. A tanfolyam két részből áll. Az alapozó előadásokat valamennyi résztvevő együtt hallgatja, ezt követően az alábbi kiemelt szakmai területek időszerű kérdései kerülnek tárgyalásra : 1. hulladékgazdálkodás 2. levegőtisztaság-védelem 3. zaj és rezgés elleni védelem 4. a település és táji környezet komplex kapcsolata. A tanfolyam vezetői: dr. Bulla Miklós, dr. Lovretity Zsigmond, Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium. Előadók: A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási, az Ipari, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi, valamint a Közlekedési Minisztérium vezetői, illetve vezető munkatársai, a Budapesti Műszaki Egyetem tanárai, a környezettudományokkal foglalkozó hazai és külföldi szakemberek. Az alapozó előadások témakörei: A Magyar Népköztársaság környezetpolitikája. A környezetpolitika és a gazdaságpolitika összhangja. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium feladatai a kormány környezetpolitikájának érvényrejuttatásában. A környezetvédelem és a vízgazdálkodás rövid, közép- és hosszú távú céljai, feladatai és eszközrendszere. A környezetvédelem és a vízgazdálkodás integrált szervezete. Területi környezetvédelmi és vízgazdálkodási célok, feladatok és a végrehajtás eszközrendszere. A környezetgazdálkodás globális problémái. A környezetpolitikai célok elérésének hazai és nemzetközi koordinációs feladatai. A Brundtland jelentés ajánlásai, illetve az ajánlásokból következő cselekvési program. A környezetgazdálkodási kutatás és fejlesztés politikája. K-j-F eszközrendszer, prioritások, ütemezés. Közgazdasági eszközök a környezetgazdálkodásban. A környezettel harmonikus gazdaságfejlesztés érdekeltségi rendszere. A természetvédelem helye, szerepe a környezetgazdálkodásban. Az ipari fejlesztés, szerkezetváltás környezeti hatásai. A mezőgazdasági, állattenyésztési és élelmiszeripari tevékenységek környezeti hatásai. Erdővédelem. A közlekedés környezeti hatásai, környezetgazdálkodási feladatok, eszközök. Az építő- és építőanyag-ipar szerepe a környezetterhelésben és a környezetfejlesztésben. Környezeti eszközök, mérésük rendszere. Adatfeldolgozás, értékelés, környezetminősítés. Környezeti információs rendszer kiépítésének feladatai. Magyarország környezeti állapota. Környezettudat, környezettudatos magatartás. Környezetvédelmi mozgalmak külföldön és Magyarországon. Helyi környezeti problémák kezelése tájékoztatással és párbeszéddel. Gyakorlat: A tatai komplex környezetvédelmi mintaterület bemutatása. Megjegyzés: A tanfolyamot javasoljuk a környezetvédelmi és vízgazdálkodási szervezetekben foglalkoztatott szakemberek, továbbá az iparban, a mezőgazdaságban, az építő- és építőanyagiparban, a közlekedésben, illetve a tanácsi szerveknél környezetgzdálikodással (környezetvédelemmel, irányítással, fejlesztéssel, tervezéssel, igazgatással és üzemeltetéssel) foglalkozó mérnökök, üzemmérnökök számára. További tájékoztatás: hétfőtől péntekig a KVM-ben 8-tól 16 óráig a 352-744 telefonszámon. 8
