Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)

1988 / 6. szám

lfakuumos iszapágy u UIZITERIff tervezésében A szennyvízkezelés során keletkező iszapok víztelenítésére sokféle eljárás ismert. Ezek az egyszerű szikkasztó ágyaktól, bonyolult gépészeti megoldá­sokkal rendelkező víztelenítő gépekig egyaránt elterjedtek. Az egyszerű, de nagy terjedelmű és lassú víztelenedést adó rendszerek, vagy gyors, és nagyobb szárazanyag-tartalmat elérő berendezé­sek nagy gépészeti bonyolultsággal, sok mozgó, forgó alkatrésszel, jelentős energiaigénnyel. Az 1970-es években az Egyesült Államokban olyan iszapvízte­lenítést fejlesztettek ki, amely megtar­totta a szikkasztó ágyak egyszerűségét, de az ágy alját szűrőiapokból alakí­tották ki, a szűrőlapok alatti teret pedig vákuum alá helyezték. Természetesen ehhez olyan szűrőlapra volt szükség, amely kellően nagy szi­lárdságú és kopásálló (a víztelenített iszap letermelése miatt), ezen kívül az iszap finom, kicsiny részeitől nem tö­­mődik el, a tisztítása pedig egyszerű lemosással lehetséges. Ilyen szűrőlapokkal készített iszapvíz­telenítő berendezések az 1980-as évek elején már szép számmal létesültek az USA-ban. Ezzel egyidőben, Európában szinte elsőnek, az OVH—OMFB támo­gatásával a Baranya megyei Vízmű siklósi telepén egy minta vákuumos iszapvíztelenítő létesült. A technológia és a szűrőlap amerikai, a megvalósítás­hoz szükséges know-how angol, az ösz­­szes lényeges felhasznált szerkezet pe­dig nyugati import volt. A szűrőlap gyártását számos USA és Iawi­­t. nyugat-európai szabadalom védte már ebben az időben is. A vákuumos iszapágy működésének lényege: — a szennyvíziszapot vegyszer célsze­rű adagolásával pelyhesítik, — fajsúly különbség alapján a pely­­hekből a szűrőlapon vékony felületi szűrőréteg alakul ki, ami ezután a to­vábbi szűrést végzi. — a víztelenítés elősegítésére a szű­rési ciklus egy részében vákuum alá he­lyezik a szűrőfapok alatti teret és ezzel az iszap réteget, — a szűrőlapok alatti vákuumtérből a csurgalék vizet folyamatosan elveze­tik, — a szűrőlapokból és oldalfalakból kialakított medence szerű iszapágyból a víztelenített iszapot géppel, vagy ké­zi lapáttal letermelik, — a szűrőlap felületét nagy nyomású vízsugárral tisztára mossák. Joggal merül fel a kérdés, miért nem tömődnek el előbb-utóbb a szűrőlap fi­nom pórusai, az apró csatornák? A ma­gyarázat az, hogy a lap működő fel­ső rétegének elektromos állapota a felhasznált műgyanta és a víztelenítés­hez adagolt pofi elektrolit együttes ha­tására a feltapadást, az eítömődést ki­zárja. A szűrőlapok gyártásának egyik kulcskérdése ez a műgyanta. Ehhez já­rul még a felület sajátos geometriai formájd, amire számos szabadalmat engedélyeztek az USA-ban. A Baranya megyei Vízmű az üzemi vizsgálatokon kívül igen nagy számú laboratóriumi mérést és kísérletet is végzett. A kísérletek a kommunális eredetű szennyvíziszapokon kívül kiter­jedtek ipari eredetű iszapokra, veszé­lyes hulladékokra is. A tapasztalataik­ról a Hidrológiai Társaság egy Pécsen rendezett ülésén beszámoltak, a siklósi telepet üzemi körülmények között be­mutatták. Ezzel egy időben több hazai kutató­helyen kísérleteket kezdtek a lap titká­nak megoldására. Hazai konkurens szűrőlap előállítására. Ugyancsak kísér­letekhez fogtak a lap alkalmazási fel­tételeinek megállapítására, az iszapvíz­telenítési technológia kidolgozására. A hazai fejlesztés eredményességét több magyar szabadalmi bejelentés és egy piaci forgalomba került szűrőlap mu­tatja. Kézenfekvő megoldásnak látszott a hazai kísérleti munkán kívül licencia vé­tel, a szükséges know-how megszerzése is. A Baranya megyei Vízmű ezt az utat választotta és a hazai lapgyártásra an­gol—magyar közös vállalatot alapított. Ezzel a döntéssel egy szűrőlap család került a magyar felhasználókhoz és rendelkezésre áll nyugat-európai teljes alkalmazási ismeret is. A Baranya megyei Vízmű, mint vál­lalkozó, a VIZITERV-vel dolgozik együtt, mint tervezővel. A vállalatunk a szűrés és víztelenítés technológiáját telepíti a szennyvíztelepi környezetbe. Elkészíti a megvalósításhoz szükséges kiviteli ter­veket. A VIZITERV laboratóriuma felké­szült a szükséges mérések elvégzésére. A VIZITERV a vákuumos szűrőágyas iszap víztelenítést saját tervezési munká­jában a Balaton térség szennyvíz tele­peinek szimultán foszfortalanítása so­rán keletkező alumíniumszulfátos isza­pok víztelenítésénél vezette be. A vál­lalatunk úgy találta, hogy az addig rendelkezésre álló hazai iszapvíztelení­tési lehetőségekkel megfelelő megoldást nem tud javasolni. Az üzemi tapasz­talatok kedvezőtlenek voltak, magas gépköltségek jelentkeztek, emellett vi­szonylag magas volt az energia fel­­használás is. Együttműködésre kértük fel a problé­ma közös megoldására a Baranya Me­gyei Vízmüvet. Több közös és sikeres laboratóriumi és helyszíni vizsgálatot végeztünk. Miután úgy találtuk, hogy jó eséllyel megvalósítható és lényegesen versenyképesebb megoldás az új mű­szaki megoldás, fővállalkozóként az OLAJTERV-vel társultunk, akivel több Balaton menti munkát elnyertünk. Aján­latunk beruházási költség csökkentést, energia-megtakarítást, többségében tí­pus szé riagépek használatát, kevés mozgó elem alkalmazását jelentette. Megoldandó feladat volt az iszapok gépi letermelése. Erre két út nyílt, az együk hazai gyártású önjáró rakodógép alkalmazása, a másik kézi mozgatású gépi letermelő berendezés kifejlesz­tése. Vákuumos iszapágy 6

Next

/
Thumbnails
Contents