Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)
1988 / 6. szám
ismeretanyag, ehhez a mélyépítési és városgazdasági szakok biztosítottak jó keretet. Tudományegyetemek Eötvös Loránd Tudományegyetem Az ELTE-n nincs szervezett környezetvédelmi oktatás, mégis van igény a képzés iránt, amit bizonyít az a tény, hogy az elmúlt években mintegy 50 TDK-dolgozat, 65 diplomamunka és dipfomaterv, 4 egyetemi doktori értekezés készült a környezetvédelem témakörében. József Attila Tudományegyetem, Szeged Beindult az ökológiai szakirány, melyet ökológiai ágazatként akarnak továbbfejleszteni. A képzés keretében az általános és speciális ökológiai tárgyakon túl környezet- és természetvédelmet és hidrobiológiát is tanulnak a hallgatók. Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen 1975 óta folyik az egyetemen a biológus-ökológus képzés. A hallgatók ökológiai témákat dolgoznak fel diplomamunkában, illetve szakdolgozatban, amelyek száma meghaladja a 100-at. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs Az Állam- és Jogtudományi Karon az ismereteket beépítve oktatják. A Tanárképző Karon az Egészségtan című tárgy keretében kapnak a hallgatók viszonylag szűk körű ismereteket. A további részletesebb ismereteket a biológia és a földrajz szaktárgy keretében kapják a hallgatók. Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapest A gazdaságföldrajz alaptantárgy keretében félévenként 2—2 óra van beiktatva a környezetvédelem általános gazdasági problémáiról. Alternatív tárgyként a nappali és a levelező tagozaton a III. évfolyamon oktatják a környezetvédelem közgazdasági és regionális kérdései és a környezetvédelem pénzügyi kérdései c. tárgyakat. Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Budapest Az egyetemen a Közegészségtani és Járványtani Intézet a környezetvédelmi oktatás bázi'sinitézete. Tanárképző főiskolai karok, illetve főiskolák A tanárképző főiskolákon, Ш. főiskolai karokon általában két szakból kapnak a tanárjelöltek kiképzést. A környezeti nevelés tudományos megalapozása szempontjából a legalaposabb ismeretnyújtás a biológia—földrajz szakon történik. E két tárgy azonban nem szükségszerűen tartozik össze, a tanárjelöltek a biológiához más szakot is választhatnak. (Pl. technikát, kémiát, rajzot stb.) Egyes főiskolákon környezetvédelmi szakkollégium is működik. Tanítóképző főiskolák Az országban 12 tanítóképző főiskola működik. Az OKTH 1985-ben együttműködési megállapodást kötött a Budapesti Tanítóképző Főiskolával, amiben rögzítette azokat a kívánalmakat, amelyek alapján erősíteni szándékozza a környezetvédelmi képzés minőségét, tartalmát. A három tanév alatt a Természetismeret c. stúdium készíti fel a hallgatókat. A legtöbb környezetvédelmi vonatkozás a tantárgy „Környezet- és természetvédelem" c. fejezetében található. Óvónőképző intézetek Az intézménytípus 2 éves programjában az egészségtan című tantárgy nyújt lehetőséget arra, hogy a hallgatók felkészüljenek a környezeti nevelésre. Az óvónőképzőkben fontos „A környezetismereti foglalkozások módszertana" c. tantárgy, amely az óvodáskorúak érzelmi megalapozásában segít. Összefoglalva megállapítható, hogy a felsőoktatási intézményekben folyó környezetvédelmi tevékenység meglehetősen heterogén képet mutat. Általánosságban mindegyik intézménynél a tudatos környezetvédelmi képzés és fejlesztés a tervezés szintjén van, sokkal pozitívabb a TDK-klubok, mozgalmi törekvések környezetvédelmi szerepe. Napról napra alakulnak újabb csoportok, amelyek a környezet állapota iránti felelősséget akarják intézményesíteni. Általában erősödött a képzésben az ökológia és a rendszerszemlélet, növekedett a speciál kollégiumok környezetvédelmi aspektusa, a választható, kötelező és a fakultatív tárgyak száma, a biológusmérnök-képzés keretében környezetvédelmi ágazat létesült. Külön kell említést tenni a környezetvédelmi szakmérnökképzésről, amely 1974-ben indult be hat egyetemen. Eddig több mint 1500 szakmérnök végzett. Általános tapasztalat az, hogy a végzett szakmérnökök csekély hányada helyezkedett el és dolgozik a végzettségének megfelelő munkakörben. Ez nagy negatívum és alapvető változásra — főként a munkaadók szemléletváltozására — van e téren szükség. Komoly előrelépést jelent, hogy 1985 óta bevezették a szaküzemmérnök-képzést is a Budapesti Műszaki Egyetemen. Az intézményes felsőoktatási képzésen kívül környezetvédelmi felsőfokú továbbképzések folynak a Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézetében, a MÉM Mérnöktovábbképző Intézetében, az ipari Minisztériumban, az Országos Vezetőképző Központ, az Államigazgatási Főiskola és még számos egyéb intézmény keretében. A pedagógusok továbbképzése Az Országos Pedagógiai Intézet gondoskodik a pedagógusok folyamatos továbbképzéséről. A fővárosban a Fővárosi Pedagógiai Intézet látja el ezt a feladatot. Ezeken a továbbképzéseken a szaktanácsadók (a régi szóhasználatban: szakfelügyelők) és a szakmai munkaközösségvezetőik vesznek részt. Feladatuk a kapott ismeretek továbbadása. Ezt bizonyára meg is teszi mindenki. Gondot jelent azonban, hogy mennyire építik be a gyakorló pedagógusok munkájukba az új, korszerű környezet- és természetvédelmi témaköröket. Ez jobbára az egyén (a pedagógus) fogadókészségén, személyes érdeklődésén múlik. Ilyenformán nem is lehet a pedagógusokon számonkérni semmit. Erőteljesebben fogalmazva, amíg nem teszik kötelezővé a környezeti témakörök beépítését minden tantárgyba, és nem ellenőrzik azok oktatását mindenütt, addig nem beszélhetünk intézményes környezeti oktatásról. 1988. őszén beindul az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az intenzív pedagógus továbbképzés környezetvédelmi témakörben. 120 órás tanfolyam keretében naprakész ismereteket kapnak a résztvevő pedagógusok, majd ezeket kiegészítik 40 órás szakmai gyakorlattal 1989. nyarán. Az eddig felsorolt nevelési-oktatási és képzési formák mellett szólni kell speciális képzési lehetőségekről is, melyék az alábbiak: Oktatóközpontok; az ország minden megyéjében legalább egy központ működik, illetve kezdte meg működését 1988-ban. 1983-ban alakult az első, jelenleg 36 központban végeznek környezet- és természetvédelmi tevékenységet. Az oktatóközpontok munkájának irányítását a KVM megbízásából a VGI végzi. Soproni Környezetvédelmi Nyári Egyetem Minden évben más a rendezvény fő témája. Idén környezetpolitikai témák kerültek napirendre. Ifjúsági Szeminárium, Aggtelek Hasonlóan a soproni nyári egyetemhez, Aggteleken is évente más-más központi téma köré csoportosulnak az előadások. Egyetemisták, főiskolások, vállalati és egyéb ifjú résztvevők számára folyik továbbképzés. A felsoroltakon kívül számos egyéb rendezvény (pl. a „Környezetvédelem a közoktatásban" c. — 1987-ben Kazincbarcikán lezajlott országos tanácskozás, vagy 1988. tavaszán a miskolci Csanyiik-völgyben szervezett I. Országos Környezettudományi Diákkonferencia stb.) segíti elő a helyes környezettudat kialakítását, a felelősségre ébresztést. A korántsem teljes áttekintést röviden összegezve megállapíthatjuk, hogy az egyes területeken elért eredmények ellenére mind hazánk gazdasági és kulturális fejlődéséhez, mind a környezetvédelem egyéb területeihez viszonyítva elmaradásaink csökkentéséhez szükséges a sürgős előrelépés. dr. Szalay-Marzsó Lászlóné 3
