Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)
1988 / 1. szám
átmeneti tárolója 2.3.2. ÜZEMEKBEN ELŐRE CSOMAGOLT VESZÉLYES HULLADÉKOK TÁROLÁSA A veszélyes hulladékok tárolóedényekbe történő csomagolása a termelő üzemek feladata. A becsomagolt és kellően bizonylatolt veszélyes hulladékok szakaszos szállítással kerülnek be az átmeneti tárolóba, ahol a kialakított tárolótereken helyezik el azokat. A kialakított tárolóterek szabadtéri, lefedés nélküli tárolást biztosítanak, így a csomagolóeszközök minősége és élettartama rendkívül fontos követelmény. Az egyes lerakóhelyek kiemelt szegéllyel épültek, melyek a tárolóterek hulló csapadékból származó lefolyás szabályozott levezethetőségét biztosítják, üzemszerű állapotban a tárolótérre hulló csapadék nem szennyeződhet, így az bevezethető az övárokba. Havária esetén a szennyezett víz — tolózáras tereléssel — a tárolóterek végében kiépített gyűjtőaknákba vezethető, ahol semlegesíthető, vagy szivattyúval kiemelve elszállítható. A tervezéskor javasolt tárolóedények: — zárt konténerek, — acélhordók, — ÜPE tartályok (fényvisszaverő fólia takarással). 2.4. A veszélyes hulladék átmeneti tároló kiegészítő létesítményei-—• GOV III. típusú konténer — kezelőépület (vízellátása: 1 m3-es ÜPE tartályból házi vízellátó berendezéssel, hordott vízzel; szennyvíz elvezetése: 5 m3-es gyűjtőben tárolva, szippantóval elszállítva; energia ellátása: telepi energia ellátást biztosító trafóról). A kezelőépületben van elhelyezve a hírközlést biztosító CB rádió is; — Tűzivíztáro'ló medence (100 m3); — Kerítés, kapu; — Üt- és belső burkolatok; — Vízelvezető árkok. 3. ÖSSZEFOGLALÁS, ÉRTÉKELÉS, JAVASLATOK A Magyarországon társulásban elsőként létesített, a Heves megyei Maklyándűlőn működő veszélyes hulladék átmeneti tároló kb. 3500 m3-nyi ömlesztett- és kb. 700 m3-nyi csomagolt tárolási kapacitásával nem nevezhető nagy tárolónak. Ennek ellenére az elkövetkező években fontos szerepe lehet Szabadtéri tárolóhelyek a veszélyes hulladékok elhelyezésében részben a társulásos létrehozás példájaként, részben üzemeltetési tapasztalataival. A tervezés, kivitelezés és az eddigi próbaüzemi tapasztalatok alapján a létesítmény tervezői az alábbiakra szeretnék felhívni a figyelmet: a) a későbbiekben létesítendő átmeneti tárolók a tervezéskor jelentkező igények kielégítése mellett legyenek alkalmasak a várható szerkezetátalakítás következtében termelődő új típusú veszélyes hulladékok fogadására is; b) a vonatkozó rendeletek kötelező előírásai mellett — kellő tervezői és hatósági felelősséggel és megalapozottsággal — érvényesülhessenek a helykijelölés során feltárt kedvező adottságok a gazdaságosabb megvalósíthatóság érdekében ; c) a veszélyes hulladék átmeneti tárolók tervezése szinte kötelező jelleggel terjedjen ki a teljes folyamatra (veszélyes hulladék keletkezése — gyűjtése — szállítása — tárolása — lerakása vagy újrahasznosítása, vegy megsemmisítése) ; E témakörrel kapcsolatban néhány egyéb gondolat a teliesség igénye nélkül. c/1. Veszélyes hulladékok üzemen belüli kezelése — A termelő üzemeknek legyen feladatuk, hogy ésszerű gazdálkodással a minimumra csökkentsék az általuk tovább nem hasznosítható veszélyes hulladékok mennyiségét. — Legyen a termelés végtermékeként megmaradt veszélyes hulladék üzemen belüli gyűjtése, csomagolása, időszakos tárolása, az elszállítást megelőző ismételt ellenőrzése és bizonylatolása az üzemi technológia szerves és kellően ellenőrzött része. — A felhasznált csomagolóeszközök minősége és tartóssága feleljen meg a tárolásnál várható feltételeknek. (Nyitott tárolás esetén tartósabb; zárt tárolók esetén egyszerűbb csomagolás alkalmazható.) Ehhez országosan tipizálni kell a kifejezetten veszélyes hulladék tárolásra kifejlesztett tárolóedény sorozatot. — Az elszállítás előtti bizonylatolás mindig feleljen meg a tényeknek, és azért az üzemek — büntetőjogi felelősségük tudatában — mindenkor vállaljanak garanciát. (Az ezzel kapcsolatos jogi kérdéseket is rendezni kell). c/2. Veszélyes hulladékok szállítása — Veszélyes hulladékot csak kellő garanciát vállaló szervezet végezhessen e célra kialakított szabványosított szállítóeszközökkel és kiképzett személyzettel. (Ne alakulhasson ki e téren a szippantott fekália szállításánál és „eltüntetésénél" kialakult jelenlegi sajnálatos gyakorlat). — A szállított veszélyes hulladék származási helyének és összetételének bizonylata kövesse a szállítási folyamatot. — Ki kell alakítani a szállítás közbeni haváriaesetek riasztási és elhárítási rendjét a felelősségi renddel együtt. — A víztelenítést igénylő veszélyes hulladékok helyi víztelenítésére mobil iszapvíztelenítő hálózatot célszerű létrehozni célgépekkel és szakképzett személyzettel. c/3. Veszélyes hulladékok tárolása — A veszélyes hulladékok tárolását csak szakvállalat végezhesse szigorú üzemrend alapján erre felkészített és szakképzett személyzettel. — Legyen a tárolt anyag újrahasznosítása a tárolást végző féladata és egyben esetleg dotált haszna is. (Az újrahasznosítással felszabadított területen beruházás nélkül új veszélyes hulladékot lehet tárolni!). — E tevékenység hatékonysága erősen fokozható lenne azáltal is, ha országosan nyilvántartanák az ilyen jellegű felhasználók körét és tevékenységét (pl. börzejelleggel). — A tárolást végső szakvállalat esetleg szelektív megsemmisítést is végezhetne helyi berendezésekkel (pl. égetés). Végül célszerűnek látnánk, ha fentiek kellő súlyozással a veszélyes hulladék tárolók tervezésének szerves részei lennének, mert e telepek műszaki kialakítása, felszereltsége és költsége egymással szorosan összefüggő kérdéskört alkotnak. Fekete György 15