Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)

1988 / 1. szám

átmeneti tárolója

2.3.2. ÜZEMEKBEN ELŐRE CSOMAGOLT VESZÉLYES HULLADÉKOK TÁROLÁSA

A veszélyes hulladékok tárolóedényekbe történő csomagolása a termelő üzemek feladata. A becsomagolt és kellően bizonylatolt veszélyes hulladékok szakaszos szállítással kerülnek be az átmeneti tárolóba, ahol a kialakított tárolótereken helyezik el azokat.

A kialakított tárolóterek szabadtéri, lefedés nélküli tárolást biztosítanak, így a csomagolóeszközök minősége és élettartama rendkívül fontos követelmény.

Az egyes lerakóhelyek kiemelt szegéllyel épültek, melyek a tárolóterek hulló csapadékból származó lefolyás szabályozott levezethetőségét biztosítják, üzemszerű állapotban a tárolótérre hulló csapadék nem szennyeződhet, így az bevezethető az övárokba.

Havária esetén a szennyezett víz — tolózáras tereléssel — a tárolóterek végében kiépített gyűjtőaknákba vezethető, ahol semlegesíthető, vagy szivattyúval kiemelve elszállítható.

A tervezéskor javasolt tárolóedények:

— zárt konténerek,

— acélhordók,

— ÜPE tartályok (fényvisszaverő fólia takarással).

2.4. A veszélyes hulladék átmeneti tároló kiegészítő létesítményei-—• GOV III. típusú konténer — kezelőépület (vízellátása: 1 m3-es ÜPE tartályból házi vízellátó berendezéssel, hordott vízzel; szennyvíz elvezetése: 5 m3-es gyűjtőben tárolva, szippantóval elszállítva; energia ellátása: telepi energia ellátást biztosító trafóról). A kezelőépületben van elhelyezve a hírközlést biztosító CB rádió is;

— Tűzivíztáro'ló medence (100 m3);

— Kerítés, kapu;

— Üt- és belső burkolatok;

— Vízelvezető árkok.

3. ÖSSZEFOGLALÁS, ÉRTÉKELÉS, JAVASLATOK

A Magyarországon társulásban elsőként létesített, a Heves megyei Maklyándűlőn működő veszélyes hulladék átmeneti tároló kb. 3500 m3-nyi ömlesztett- és kb. 700 m3-nyi csomagolt tárolási kapacitásával nem nevezhető nagy tárolónak. Ennek ellenére az elkövetkező években fontos szerepe lehet

Szabadtéri tárolóhelyek

a veszélyes hulladékok elhelyezésében részben a társulásos létrehozás példájaként, részben üzemeltetési tapasztalataival.

A tervezés, kivitelezés és az eddigi próbaüzemi tapasztalatok alapján a létesítmény tervezői az alábbiakra szeretnék felhívni a figyelmet:

a) a későbbiekben létesítendő átmeneti tárolók a tervezéskor jelentkező igények kielégítése mellett legyenek alkalmasak a várható szerkezetátalakítás következtében termelődő új típusú veszélyes hulladékok fogadására is;

b) a vonatkozó rendeletek kötelező előírásai mellett — kellő tervezői és hatósági felelősséggel és megalapozottsággal — érvényesülhessenek a helykijelölés során feltárt kedvező adottságok a gazdaságosabb megvalósíthatóság érdekében ;

c) a veszélyes hulladék átmeneti tárolók tervezése szinte kötelező jelleggel terjedjen ki a teljes folyamatra (veszélyes hulladék keletkezése — gyűjtése — szállítása — tárolása — lerakása vagy újrahasznosítása, vegy megsemmisítése) ;

E témakörrel kapcsolatban néhány egyéb gondolat a teliesség igénye nélkül.

c/1. Veszélyes hulladékok üzemen belüli kezelése

— A termelő üzemeknek legyen feladatuk, hogy ésszerű gazdálkodással a minimumra csökkentsék az általuk tovább nem hasznosítható veszélyes hulladékok mennyiségét.

— Legyen a termelés végtermékeként megmaradt veszélyes hulladék üzemen belüli gyűjtése, csomagolása, időszakos tárolása, az elszállítást megelőző ismételt ellenőrzése és bizonylatolása az üzemi technológia szerves és kellően ellenőrzött része.

— A felhasznált csomagolóeszközök minősége és tartóssága feleljen meg a tárolásnál várható feltételeknek. (Nyitott tárolás esetén tartósabb; zárt tárolók esetén egyszerűbb csomagolás alkalmazható.) Ehhez országosan tipizálni kell a kifejezetten veszélyes hulladék tárolásra kifejlesztett tárolóedény sorozatot.

— Az elszállítás előtti bizonylatolás mindig feleljen meg a tényeknek, és azért az üzemek — büntetőjogi felelősségük tudatában — mindenkor vállaljanak garanciát. (Az ezzel kapcsolatos jogi kérdéseket is rendezni kell).

c/2. Veszélyes hulladékok szállítása

— Veszélyes hulladékot csak kellő garanciát vállaló szervezet végezhessen e célra kialakított szabványosított szállítóeszközökkel és kiképzett személyzettel. (Ne alakulhasson ki e téren a szippantott fekália szállításánál és „eltüntetésénél" kialakult jelenlegi sajnálatos gyakorlat).

— A szállított veszélyes hulladék származási helyének és összetételének bizonylata kövesse a szállítási folyamatot.

— Ki kell alakítani a szállítás közbeni haváriaesetek riasztási és elhárítási rendjét a felelősségi renddel együtt.

— A víztelenítést igénylő veszélyes hulladékok helyi víztelenítésére mobil iszapvíztelenítő hálózatot célszerű létrehozni célgépekkel és szakképzett személyzettel.

c/3. Veszélyes hulladékok tárolása

— A veszélyes hulladékok tárolását csak szakvállalat végezhesse szigorú üzemrend alapján erre felkészített és szakképzett személyzettel.

— Legyen a tárolt anyag újrahasznosítása a tárolást végző féladata és egyben esetleg dotált haszna is. (Az újrahasznosítással felszabadított területen beruházás nélkül új veszélyes hulladékot lehet tárolni!).

— E tevékenység hatékonysága erősen fokozható lenne azáltal is, ha országosan nyilvántartanák az ilyen jellegű felhasználók körét és tevékenységét (pl. börzejelleggel).

— A tárolást végső szakvállalat esetleg szelektív megsemmisítést is végezhetne helyi berendezésekkel (pl. égetés).

Végül célszerűnek látnánk, ha fentiek kellő súlyozással a veszélyes hulladék tárolók tervezésének szerves részei lennének, mert e telepek műszaki kialakítása, felszereltsége és költsége egymással szorosan összefüggő kérdéskört alkotnak.

Fekete György

15