Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)
1988 / 1. szám
1. ELŐZMÉNYEK A Heves megyei Településtisztasági Vállalat 1984-ben Magyarországon elsőként kezdte szervezni egy veszélyes hulladék átmeneti tároló létesítését. Első lépésként 71 ipari és mezőgazdasági üzemet kért fel levélben veszélyes Hulladékaikkal kapcsolatos adatszolgáltatásra, ill. annak átmeneti tárolását biztosító lerakóhely létesítésében való részvételre. A beérkezett adatszolgáltatások értékelése és szelektálása után 14 jelentkező üzem veőzélyes hulladékára készült el az engedélyezési terv. A tárolón való lerakás kötöttségei, valamint a becsült bekerülési költségek miatt többen visszaléptek, így a megvalósításban már csak 7 üzem vett részt. A kiviteli tervek 1985 júniusi szállítása után még az év októberében megindult a kivitelezés és közel 1 év múlva átadták az első létesítési ütemet próbaüzemi jelleggel. 2. A VESZÉLYES HULLADÉK-TAROLÓ RÖVID BEMUTATÁSA 2.1. Átmeneti tárolásra bejelentett veszélyes hulladékok a tervezéskor Veszélyes hulladékok Osztálya Neve Mennyisége Javasolt csomagolása I. Edzősó 2,16 m3/év hordó Barnító iszap 0,5 m 3/év ÜPE tartály Galvániszap 5,0 m3/év UPE tartály Foszfátiszap 5,5 m3/év ÜPE tartály K. ferrocianid 1,0 m3/év hordó Megeresztősó 0,25 m 3/év hordó Növényvédőszer göngyöleg 10,0 m3/év szabadtéri tárolás összesen: 24,41 m3/év (122 m3/5 év) II. Granulátumos műa. zsák 11,0 m3/év konténer Festékiszap 20,0 m3/év ömlesztve Kovaföld 40,0 m3/év ömlesztve Nehézfémsós iszap Köszörűcsiszoló * 100,0 m3/év ömlesztve iszap 11,2 m3/év ömlesztve Bitumen maradék Tüzelőolajos 4,0 m3/év ömlesztve bitumen 6,0 m3/év hordó összesen: 192,2 m3/év (961,0 m3/5 év) III. Azbeszt** 20,0 m3/év ömlesztve összesen: 20,0 m3/év (100,0 m3/5 év) * szennyvíztisztító víztelenített iszapja ** borászati melléktermék A veszélyes hulladékok típusa, mennyisége és csomagolása mint tervezési alapadat alapvetően meghatározta az átmeneti tároló kialakítását. 2.2. Az átmeneti tároló telepítése Az átmeneti tároló az OÉSZ védőtávolságra vonatkozó előírásait betartva a jelenleg is üzemelő városi kommunális szilárd hulladéklerakó szomszédságában létesült. 2.2.1. VÍZVÉDELEM Az átmeneti tároló területe belvíztől, árvíztől, felszíni vízfolyástól mentes; azt külvíz nem terheli. A tároló területére hulló csapadékból származó — nem szennyezett — lefolyás övárkon keresztül jut a szomszédos lefolyástalan tufabánya gödrébe. Az átmeneti tároló vízmű védterületét nem érinti; felszín alatti vízkészletet nem szennyez. EGER ÉS KÖRNYÉKE: Veszélyes hulladék Ömlesztett anyagok tárolására szolgáló tufabánya gödör 2.2.2. LEVEGŐVÉDELEM Az átmeneti tárolóba kerülő veszélyes hulladékok egy részét tárolóedényekbe csomagolva tárolják, így az — telepi manipulálás hiányában — ilégszenyezést nem okozhat. A bányagödörbe kerülő ömlesztett anyagok konzisztenciája, valamint a mélységi elhelyezés kiporzásos légszenynyezést nem okoz. 2.2.3. TŰZVÉDELEM Az átmeneti tároló területén lerakott hulladékok tűzveszélyességüknek megfelelően külön tárolóterekre kerülnek az előírt tűztávolságok betartásával. A telepen belül a szükséges tűzivíz felszín alatti oltóvíz tárolóban (100 m3-es) biztosított. Tűz esetén a folyamatos üzemrendben dolgozó kezelők CB rádióval riasztani tudják a tűzoltókat. 2.2.4. VAGYON- ÉS EGÉSZSÉGVÉDELEM A tároló kerítése, valamint őrző kutya biztosítja, hogy a telepre illetéktelenek ne mehessenek be. Az átmeneti tárolónál a személyzet a veszélyes hulladékokkal közvetlenül nem érintkezik, így csak havária esetén jelentkezhet egészséget károsító veszélyhelyzet. 2.2.5. KIÜRiTHETÖSÉG A betározott veszélyes hulladékok szükség esetén célgépekkel. gyorsan eltávolíthatók és az átmeneti tároló kiüríthető. 2.3. Tervezett tárolási mód 2.3.1. ÖMLESZTETT ANYAGOK TÄROLÄSA Az átmeneti tároló kiválasztásánál döntő szempont volt hogy rendkívül kedvező morfológiai adottságként rendelkezésre állt egy már nem művelt tufabányagödör. Ezt a gödröt az FTV már korábban megvizsgálta és megállapította, hogy a számottevően vastag tufaréteg vizet nem tárol és nem vezet, így hulladék elhelyezésére kifejetten alkalmas. A bányagödörben elsősorban víztelenített iszapokat tárolhatnak. 14
