Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)

1988 / 5. szám

mintákat vettünk továbbá az ontropo­­gén effektusoktól kevésbé érintett ki­sebb folyó'kból is. A kísérleteinket meto­dikai szempontból akkor tekintettük he­lyesnek, ha eleget tett az alábbi kö­vetelményeknek: ha a szennyezett és nem szennyezett folyók geolitológiiai és hidrológiai paraméterei azonosak vol­tak; ez biztosítja a folyómeder azonos hidrokémiai paramétereit. Egy átlagos méretű ipari agglomerizáció jelentős mértékben befolyásolja valamennyi elem koncentrációját a folyóvízben. Né­hány elem esetében, a technológiai koefficiens (az elem koncentrációja a folyóvízben osztva a háttérrel) az ipari agglomerizáció alatti ponton eléri a 10—30 értéket. A technológiai hatás a szennyezés forrásától több km -es tá­volságban is észlelhető, ainnaik ellené­re, hogy a mellékfolyóik jelentős hígu­­lást okoznak és öntisztulás is játszódik le. Amikor egy szenayezettebb folyó torkollik egy nagyobb, tisztább vízbe, akkor az elemek koncentrációja gyor­san csökken, a szint magasabb, mint a háttér. A talaj és a talajvíz szennyezésének legfontosabb forrása a mezőgazdasági tevékenység, elsősorban a műtrágyák és növényvédő szerek széles körű alkal­mazása. Az utóbbi időben városi kom­poszt és szedimeintum is felhasználásra került. Vizsgálataink alapján megálla­pítható, hogy az Oka folyó árterületéin a talajvízben a Nia+- és S042_-ioinok aránya 1,5—3-szor nagyobb, mint a vízgyűjtő területen. A CL-- és N03—­­ionok aránya pedig 10—15-szörös. A vízgyűjtő területen az elemek koncent­rációjának aránya 3—15-ször nagyobb, mint a nem perturbálit erdei talaj ese­tén és ahol a talajvízben az elemek koncentrációja gyakorlatilag nem nö­vekszik. Ez utóbbi megállapítás kap­csolatban áll a vizsgált terület geolito­­lógia felépítésével, ahol a talajban a horizontális elemvándorlás dominál a vertikálissal szemben. Végső következtetésként hangsúlyozni szeretnénk, hogy mindegyik vizsgált ter­mészetes víz felhasználható települések, ipartelepek és farmok vízellátására. Kö­vetelmény azonban a kémiai összetétel szigorú ellenőrzése. Különösen érvényes ez a zöldségtermesztésre használt ipari területeken és az árterületeiken. Nyil­vánvaló, hogy az ipari és biológiái víztisztítás lehetőségeitől eltekintve a vízminőség jelentős mértékben javítha­tó az ipari szennyvizek és az atmosz­férikus emisszió mennyiségének csök­kentésével, továbbá a műtrágya-fel­használás korlátozásával. U. S. EPA REFERENCIA ANYAGOK ÉS MINŐSÉGI STANDARDOK VÍZSZENNYEZŐDÉSEK ÉS MAS KÖRNYEZETVÉDELMI MINTÁK ELEMZÉSÉHEZ (R. E. Thompson, USA) A téma lényegét az előadó a követ­kezőkben foglalta össze: ,,Az analitikai mérések minőségét az alkalmazott referencia anyagok minő­sége határozza meg." Ez a megállapí­tás különösen helyénvaló a vizekben és más környezetvédelmi mintáikban levő nyomnyi mennyiségű szennyezőik meg­ható rozásakor. Bizonylattal ellátott, mi­­nőségellenőrzött közös 'környezetvédel­mi analitikai adatbázis létrehozásának elősegítésére az USA EPA Környezetvé­delmi Megfigyelő Rendszer Laborató­riuma (Las Vegas) és a Cincinnatiban lévő Környezetvédelmi Megfigyelő és El­látó Laboratórium az analitikai refe­rencia anyagok több iteralkati raktárát tartja fenn a QARM Project (Agency’s Quality Assurance Reference Mate­rials). A Northrop Service Research Tri­angle Park, NC égisze alatt működő Project 2700 környezetvédelmi szem­pontból fontos vegyület standardját tá­rolja, beleértve a növényvédő szereket, azok métából it jóit és bomlástermékeit, PCB-származékokat, klór-, és bróm-di­­benzo-dioxinokat, furánokat és más ha­logénezett szerves vegyületeket, lágyí­tókat, nitróza minő kát, többmagvú aro­más vegyületeket, nehézfémeket, me­­talloidokat. Ugyancsak rendelkezésre állnak az ügynökség által azonosított, elsődleges környezetszennyezőként szá­­montairtott vegyületek, ezék azon anya­gok, amelyeket az RCRA Függelék Vili és a CERCLA (Suparfund) számomtart, valamint a talajvíz nyomjelző vegyüle­tek. A standardok tisztán is, és vízzel elegyedő oldószerben oldva is rendel­kezésre állnak. A programhoz szükséges vegyszerek­ről közel 200 vegyszergyáirtó és 33 rak­táráruház gondoskodik. A kereskede­lemben nem kapható reagenseket, bomlástermékeket házilag szintetizáltuk és tisztítottuk. A standardok valamennyi környezetvédelemmel foglalkozó labo­ratórium, kutatóhely számára ingyen hozzáférhetők. 1986-ban több mint 150 000 standardot küldtünk széjjel 7000 megkeresésre válaszolva. A Project standardokat használó analitikusok elvárják a legjobb minő­ségű anyagokat, pontosan megadott tisztasági értékekkel és — oldatok esetén — koncentrációkkal, anélkül, hogy ismernék a meghatározás módját. A szállítás előtt az egyes vegyületeket szigorú minőségellenőrző programnak vetjük alá, amely magában foglal 1. komponens azonosítást, 2. tisztaság­­vizsgálatot, 3. oldatok koncentrációjá­nak mérését és stabilitásvizsgálatot, fel­használva a műszeres analitikai mód­szerek széles skáláját. Bár a kapott anyagok százalékos tisztasága ismert, mindegyiket több lépésben újra elemezzük. A vegyületek kémiai minőségét tömegspelktrometniá­­san gázikroimatográf-tömegspektrométer műszeregyüttes segítségével azonosít­juk. Bizonyos vegyületek esetében ki­egészítésképp egyéb spektroszkópiai módszereket IR-, NMR-, UV-spektrosz­­kópia is alkalmazunk. A kémiai tisztaságot legalább két módszerrel ellenőrzizzük, az egyik rend­szerint kromatográfiás (GC, HPLC, TLC), a másik nem kromatográfiás (DSC, NMR, IR stb.). Az anyag tiszta­ságának megállapítása gyakran azért komplikált, mert nincs módszer vala­mennyi komponens egységes detektá­lására. A legtöbb vegyület esetén al­kalmazható az elektronbefogásos, láng­­ionizációs, nitrogén—foszfor detektor, a Hali-effektus mérésén alapuló vagy a tömegspektrometpiás módszer a kro­matográfiás detektálásra, míg a poláris vagy termikusán nagyon instabil vegyü­­letek detektálására a HPLC vagy a TLC a legalkalmasabb. A tisztaság megállapításánál a> fcromatogramon az érdekelt vegyület csúcs alatti területét és az összes eluálódó vegyület csúcs alatti területét vettük figyelembe. E módszer alkalmazásakor hallgatólago­sain feltételezzük, hogy valamennyi komponens eluálódik és a detektor ér­zékenysége mindegyik alkotóra azonos. A FID vagy MS (pozitív elektron ütköz­­tetéses) detektorokra az azonos érzé­kenység feltételezése ésszerűnek látszik, bár a relatív válaszok némi különböző­sége elkerülhetetlen. A tisztaságvizsgáilat nem kromatográ­fiás módszerei olyan technikákat fog­lalnak magukba, mint az UV- és NMR-spektroszkópia, olvadáspontmérés, differenciális pásztázó kalorimetria (DSC). Az utóbbi módszert gyakran al­kalmazzák nagy tisztaságú vegyületek­­hez, mivel a módszer 97%-nál nagyobb tisztaság esetén megbízható és sokféle anyag esetén használható. A DSC ana­lízisben a tisztaságot az olvadáspontok alapján kapott vain’t Hoff-féJe görbe alapján becsülhetjük meg. A módszerek szórása 1—2%-on belül van és az át­lagos értéket adjuk meg. Amennyiben a módszerek között jelentős eltérés van, akikor további analitikai módszerek be­vetésére van szükség. A stabilis izotó­pokkal (13C, 37CI, D) dúsított vegyületek esetén az izotóptisztaságot tömeg­­spektrometriásan állapítjuk meg. A szállításra kerülő anyagok tisztasága meghaladja a 99%-ot. A minőségellenőrző program két má­sik módszere az oldatok esetén a kon­centrációérték igazolását és a stabili­­tásvizsgá latot foglalja magában. A több ezer ampullába töltött 1,5 ml-es oldaitmiintákból a töltés kezdeti, közép­ső és végső szakaszán készült betölté­sekből véletlenszerűen mintákat ve­szünk. Annak eldöntésére, hogy az el­érni kívánt koncentráció 10%-on belül van-e saját és külső laboratóriumokkal GC-, PHLC- és U V- spektro szikó piai vizsgálatokat végeztünk. A véletlensze­rűen kiválasztott mintákon hasonló mó­don stabilitási vizsgálatokat is végzünk a tárolási időszak meghatározott pe­riódusaiban az elkészített oldatok kon­centrációjának /igazolására. A nem ki­elégítő stabilitásúnak talált vegyületek­­bő! újabb sorozatot készítünk, amelyet a szállítás előtt újabb minőség-ellenőr­ző programnak vetünk alá. Az analitikai standardok mellett a program más szolgáltatásokkal is se­gíti a laboratóriumi minőség-ellenőr­zést. A környezeti minták analíziséhez rendelkezésre állnak a minták tisztítá­sához szükséges florisül abszorbensek, extraktánsolk, előre borított GLC-oszlö­­pok. Minden adag minőségi szűrésen megy át a minta elválasztás és visz­­szanyerés igazolására, így mintáinkat dokumentált működési specifikációval és az eluciós profilt jellemző görbével szállítjuk. Azon laboratóriumok számára, ame­lyek az EPA Iaboratóriumközi minőség­ellenőrző programban részt vesznek, évente négyszer doppolt mátrix refe­16

Next

/
Thumbnails
Contents