Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)
1988 / 5. szám
A táblázatból megállapítható, hogy 11 ország között hazánk mind a 10 000 lakosra jutó egyetemi hallgatók száma tekintetében, mind a 20—24 éves korosztályhoz viszonyított egyetemi hallgatók tekintetében a tizedik — utolsó előtti — helyet foglalja el. Ez azt jelzi, hogy a pályaválasztóknál a felsőoktatás iránti érdeklődés csökkent. Ennek célszerű az öszszetevőit feltárni, mivel a „szellemi potenciál felélése” nem tartható perspektivikus törekvésnek. A műszaki felsőoktatásra jelentkezők alakulása Célszerű a következő adatok összevetése. (Hivatkozott OPI-tanulmány 9—10. oldal.) a) Felsőoktatásra jelentkezettek főbb mutatói t Érettségizett Vizsgázott Felvett , bv fő fő fő 0^4^40 1976 45 784 20 546 9 365 44,9 20,5 45,6 1980 42 442 18 008 9 944 42,4 23,4 55,2 b) Műszaki felsőfokú oktatásra jelentkezettek főbb mutatói 1976 45 784 5 497 3 168 12,0 6,9 57,6 1980 42 442 4 247 2 998 10,0 7,1 70,6 Látható, hogy a felsőoktatásra és műszaki felsőoktatásra jelentkezettek száma az érettségizettekhez viszonyítva az előbbieknél 44,9%-ról 42,4%-ra csökkent, a műszakiadnál 12%-ról 10%-ra. A jelentkező hallgatók aránya a két időszak között a felsőoktatásra jelentkezőknél közel 13%-kal, míg a műszaki pályákra jelentkezők esetében közel 23%-,kai esett vissza. Ez az egyértelműen kedvezőtlen állapot úgy jött létre, hogy a jelentkezők esélye a felvételre növekedett. 1976-ban 100 jelentkezőből 58 fő, míg 1980-ban 71 fő nyert felvételt. Ez a javulás felvételi pontszámokban történt engedményeknek is tulajdonítható. összegezve megállapítható, hogy 1976—80 között a műszaki pályák vonzóereje nagyságrenddel jobban esett vissza, mint az összes felsőoktatási pályáké. Az értelmiségi, illetve a mérnöki munka presztízsét meghatározó tényezők A presztízs a társadalom egy tagjának az értékét fejezi ki a társadalom többi tagja szemében, vagyis az egyén tekintélyét, helyzete „súlyát”, jelentőségének és elfogadottságának mértékét. Ezek a következő konkrét tényezőkben foglalhatók össze*: — „sok pénzt lehet keresni, — eredeti ötletek megvalósulására van lehetőség, — a munkavégzés során speciális szaktudásra lehet szert tenni, — a végzett munka kézzelfogható, ellenőrizhető, — a munkavégzés során nagy az önállóság, — jó munkatársi kapcsolatot lehet kialakítani, — munkáját mások különösen megbecsülik, — a végzett munka érdekes, sokoldalú, — vállalni lehet mások munkájáért a felelősséget”. A műszaki pálya Iránti korábbinál mérsékeltebb érdeklődés azt mutatja, hogy csökken e pálya társadplmi presztízse. A hivatkozott tanulmány 48. oldalán fiúk és liányok bontásban, a közvéleményben elterjedt, a mérnöki presztízst befolyásoló nézetekkel való azonosulás mértékéből egy fontossági hierarchiát állítottak fel, amely a következőket mutatja. Műszaki pályáktól való idegenkedés okainak fontossági rangsora Rangsor Fiúk Rangsor Lányok 1. Anyagi tényezők 1. Anyagi tényezők 2. Mérnöki munka tártál-2. A pályához vezető út ma nehézségei " Idézet: a hivatkozott OPI-tanulmány 33. oldaláról Rangsor Fiúk Rangsor Lányok 3. A pályához vezető út 3. A mérnöki munka tarnehézségei talma 4. Műszaki érdeklődés 4. Technikáéi lenesség hiánya 5. Műszaki érdeklődés 5. Megbecsülés, megbehiánya csültség 6. Műszaki gondolkodás 6. Műszaki gondolkodás nehézségei nehézségei 7. Megbecsülés, megbe-7. Technikáéi lenesség csültség N=2164 fő N=2611 fő A táblázat egyértelműen mutatja, hogy a közvéleményi megítéléssel való azonosulás alapján első helyre az anyagi tényezők kerültek. E pályát választók tekintélyes része mégis a pályára való elhivatottság elemeit (mérnöki munka tartalma, szépsége, egzaktsága stb.) helyezi előtérbe az anyagi, pénzkeresési lehetőségekkel szemben. A látszólagos ellentmondás érthető, ugyanakkor a pályát választókat nagymértékben befolyásolja is. Ezek az elemek egyben presztízstényezőknek is tekinthetők. Néhány kiemelt tényező részletesebb tárgyalása is célszerű. Anyagi tényezők A műszaki alkotó munkát végzők keresete világviszonylatban meghaladja az átlagot, sok helyütt keresetük többszörösen meghaladja a nem kvalifikált munkát végzőkét. Ezt támasztja alá a következő táblázat is. A 45 éves férfiak havi bruttó keresete az NSZK-ban, 1975* Sorszám Foglalkozás Keresst DM-ben Műszakiak kereseti aránya 1 = 100 3=100 1. Szakképzetlen segédm. 1650 100 79 2. Betanított lakatos 1800 109 86 3. Lakatos szakmunkás 2100 127 100 4. Mester (művezető) 2700 163 129 5. Gépésztechnikus 2900 176 138 6. Képesített gépészmérnök 3700 224 176 7. Diplomás gépészmérnök 4800 291 229 8. Doktorált gépészmérnök 6000 364 286 Amellett, hogy világszerte szűkül a magasabb és alacsonyabb dolgozók keresetének különbsége, ez a mérnökök helyzetére is hat. Uralkodó szándék azonban a kvalifikált munka relatív preferálása. Ezt mutatják a táblázat adatai is, amiből leolvasható, hogy egy diplomás mérnök a segédmunkási keresetnek háromszorosát, a szakmunkás keresetnek több mint kétszeresét kapta. Hazánkban a műszaki értelmiség relatív bérszintje szinte folyamatosan és gyors ütemben csökkent. Az 1938—1°73 évi adatok ezi támasztják cló. Az iparban foglalkoztatott műszaki alkalmazottak kereseti arányai | Év A műszakiak keresete a munkáskeresetek százalékában Év A műszakiak keresete a munkáskereseitek százalékában 1938 301 1970 151 1949 195 1975 148 1955 172 1976 144 1958 158 1977 141 1960 157 1978 139 1964 154 * Forrás: Falusné Szikra Katalin: Az innováció néhány személyi tényezőjéről. Közg. Szemle 1981. 12. sz. 12
