Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)
1988 / 4. szám
Felszíni vizek mederalakzatának mérése — is így a víztömegnek közvetett meghatározása — rendszerint akusztikus módszerrel, ultrahang segítségével történik, különböző ECHOLÓG, ECHOGRÁF műszerek használatával mintegy 10—15 cm pontossággal. A mérés során a vizsgált objektumot megfelelő sűrűséggel felvett szelvényekre osztják. A szelvények mederalakzatának rendszeres kirajzolásával nyomon követhető a fenék változása. Különösen fontos a rendszeres mérés ott, ahol intenzív változással kell szembenéznünk: meredek partok esetén a bemosódás, a tó más részén a feliszapolódás okoz mederváltozást, legtöbbször térfogatcsökkenést. Újonnan épített, fiatal létesítményeknél a meder változásai'; célszerű kellő gyakorisággal (3—5 évente) nyomon követni. nak kritikájához vezetett. Rá (kellett jönnünk ugyanis, hogy a korábban vázolt feladatot jóval olcsóbban és pontosabban is meg lehet oldani. összefoglalva, az ultrahangos módszert az alábbi okok miatt nem alkalmaztuk : —1 az ultrahangos berendezés megépítése bonyolult (precíziós adó-vevő kötök, pontos szinkronizálás és időmérés, összetett elektronika) és drága lett volna1, — a kész ultrahangos berendezések nyugati relációból devizáért (10 000 $— 400 000 $) szerezhetők be, —■ az ultrahang-hullámok szóródása (diffrakciója) miatt a módszer a változékony fenékmorfológia esetén jelentős hibákkal terhelt (deciméteres pontosságú), továbbá az iszap-víz fázishatár helyett a hullámok az iszapba behatolva az erősen konszolidált fenékről verődnek csak vissza, s így a Víznívók mérése kutak, barlangok, felszín alatti tárolók esetén fontos, ahol ezzel rövid időtartamú — néhány napos — vízszint változásokat mérünk. Ezeket a méréseket a víz nyomásváltozásaira érzékeny műszerekkel oldják meg, az előbbihez hasonló pontossággal. Az Északmagyarországi Regionális Vízművek vízgazdálkodásában mindkét módszerre szükség van: több fiatal víztározóval, számos karsztvíz rendszerrel és kavicsteraszban levő fúrt kút vizével kell gazdálkodni. A tározók 1—6 millió m3 térfogatú, többnyire mélyvizű tavak (10—25 m). Feliszapolódásuk eddigi mérése megbízásos munkavégzés alapján külső vállalat részéről ultrahangos módszerrel történt a 70-es években. Ezek a mérések az ÉRV számára jelentős költségkaidást jelentettek. A megváltozott gazdasági körülmények között ezekre a mérésekre mind kevesebb költség állt rendelkezésre. HP feldolgozó rendszer A probléma megoldására a Nehézipari Műszaki Egyetem Geofizikai Tanszékével közösen új mérőműszert dolgoztunk ki. A mérőműszer DEPTHOMETER Vízmélységmérés — új módszerrel Vízmélységek, viznívók mérése A vízgazdálkodás területén az egyik központi kérdés úgy a felszíni, mint a felszín alatti vízmennyiségek meghatározása. Ezen belül a tározóknál, tavaknál, folyókon a mederalakzat, kutakban, felszín alatti víztárolókban a víznívók meghatározása az egyik központi feladat. A meder pontos, kirajzolásával — a vízszint ismeretében — kaphatunk képet a víz mennyiségéről a tavakban, tározókban. Kutakban, rétegvizekben ugyanakkor nem csupán a víztömeg föld mélyén levő alsó felületét, de a levegővel érintkező vízszint felszíntől való távolságát is mérnünk kell a pontos mennyiségi számításhoz. A mélységmérő berendezés A rendelkezésre álló pénz nem volt elég ahhoz, hogy a gyakorlatban elterjedten használt ultrahangos módszert alkalmazzuk. A szűkös anyagi lehetőségek új utaк keresésére késztettek. A kutató munka célja az volt, hogy a feladatot jóval olcsóbban megépíthető berendezéssel oldjuk meg úgy, hogy elérjük az ultrahangos módszer pontosságát. Munkánk az ultrahangos módszer elemzésével indult, végül azonban an22
