Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)
1988 / 4. szám
Monitoron megjelenített feliszapolódási szelvény tényleges vízmélységnél nagyobbat határoznak meg. Háló a szerény anyagi kondíciónk serkentő hatásának, kiderült, hogy az ultrahangos módszer alkalmazása pazarlás lett volna. A mélységmérő műszert végül a Nehézipari Műszaki Egyetem 39. sz. iknowhow-jában leírt érzékelő elveknek megfelelően építettük meg az egyetem Geofizikai Tanszékén. Az elv lényege az, hogy az elektromágneses úton létrehozott információt optikai csatolással juttatjuk el a mérőműszerhez. A berendezés két fő részből — távadó és mérőműszer — áll. Az érzékelőfejet vízhatlan gyorscsatlakozóvaj kapcsoljuk a kábelvéghez. A berendezés úgy lett kialakítva, hogy egy ember kényelmesen kezelni tudja. A mérőműszer egyszerűen használható, rajta csak az alábbi néhány kezelőszerv található: POWER —• a tápfeszültség be/ki nyomógomb kapcsolására szolgál (a műszer főkapcsolója), Kijelző — LCD 4 digit, a mélységet mutatja cm pontossággal, START gomb — a rendszer alaphelyzetbe állítását, illetve a relatív „0" mélység tetszőleges beállítását végzi, RESTART — újraindítja az aktuális gomb mélység folyamatos kijelzését. Fontos szempont volt továbbá a kis fogyasztás biztosítása. A műszer 5 db 1,5 V-os ceruzaelemmel több hetes folyamatos munkavégzésre ad lehetőséget. A digitális kijelzőn mindig az érzékelő aljának aktuális mélysége jelenik meg. Az érzékelő lefelé engedésekor növekednek, a felfelé mozgatáskor pedig csökkennek az értékek. Perturbáló vagy rezgőmozgás esetén is pontosan követhetjük az érzékelő helyzetét. A START gomb benyomásával tetszés szerint bárhol 0000 cm-nek választhatjuk a kiindulási pontot. Célszerű ezt a méréssorozat indulásakor a víz felszí42 SZELVÉNY Időtartam Je' К metszet csökkenés C négyzetméter 3 Iszapolodás mér teke 1969-1975 14 95 1.97 % 1969-1986 — 37 23 4 9 % 2 N (Л 40 50 60 70 80 90 100 110 120 130 140 150 Horizontális távolság L meter 3 Plotteren kirajzolt iszapolódási szelvény néhez rendelni. Amikor a fej érzékeli az iszapréteg tetejét, a műszer kimerevíti ezt az értéket, s így az iszap mélységét kényelmesen leolvashatjuk. Amennyiben a RESTART gombot megnyomjuk, úgy a műszer kijelzőjére újra az érzékelő aktuális mélysége kerül. Ezzel a módszerrel egyszerűen, tetszőleges számban végezhetők mérések, illetve egy ponton ellenőrzés céljából megismételhetők a mélységmeghatározások. A műszer fontosabb műszaki adatai: méréshatár: érzékenység: pontosság: a mérendő közeg és a környezet hőmérséklet tartománya: mérőműszer — mérete: — tömege: a távadó tömege: 0—9999 cm (igény szerint növelhető) + 1 cm igény esetén fokozható) 0,2% —20 °C...+50 °C 0,08x0,16x0,12 (m) 0,5 kg (műszertáskával) 5 kg A műszerrel végzett mérésekhez adatbáziskezelő és feldolgozó szoftverek állnak rendelkezésre a felszíni vizek geometriai jellemzőinek számítására és archiválására. A szoftvereket eddig HP 9000/217 és VC—64 típusú gépekre specifikáltuk. A programokkal egy tározóra adatbázist generálhatunk illetve módosíthatunk. A lemezen tárolt adatokból igény szerint számíthatjuk az adott szelvényt ill. a feliszapolódási szelvényeket két időpont között. Ezek a HP géphez csatolt színes plotteren dokumentálhatók vagy a monitoron megjeleníthetők. Tetszőleges időpontban mért, tetszőleges szelvénynek számítható a keresztmetszet és a tározótérfogat abszolút és százalékos változása. Számítható továbbá az össztározó térfogat és ennek abszolút, valamint a százalékos változása is. Az elkészült műszer az érzékelőfej cseréjével alkalmas a víznívó mélységének mérésére. Ekkor a vízfelszín mélységét jelzi (ki. A további fejlesztés lehetőségei A műszeren további anyagi befektetéssel lényeges továbbfejlesztéseket lehet megvalósítani. Ezek vázlatosan a következők: 1. Digitális mérés-adatgyűjtés mágneses adathordozóra, kompatibilisen a kiválasztott számítógéphez. 2. Automatizált érzékelőmozgatás motoros meghajtással. 3. Gráfszerűen dolgozó szerelvényező berendezés kifejlesztése. 4. Más érzékelőkkel kiegészítve a víztározók egyéb fizikai paramétereinek mérése (pl. nyomás, vezetőképesség, hőmérséklet, vízáramlás stb.). A Lázbérci-tározó felmérése Az 1986-ban kifejlesztett műszert első ízben a Lázbérci-tározón használtuk. A 6 millió m3-es tározó helyenként 15— 17 méter mély szelvényei teljes egészében 1969-ben és 1975-ben kerültek felmérésre. A feliszapolódás már akkor figyelemre méltó volt (1—2%), az azóta 23
