Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)

1988 / 4. szám

1. Gázpalackok szállítása Csak szivárgásmentes szeleppel, felcsavarozott kupáikkal, tiszta és ép palackok szállíthatók. Elhelyezésük: a tehergépkocsi platóján menetirányra merőlegesen — egymáshoz és a vezetőfülkéhez szorosan rakva, kiékelve. 2. Folyékony vegyianyagok szállítása A ballonokat a gépjármű rakfelületén egymáshoz illesztve, a határoló falakhoz szorosan rakva kell elhelyezni. Savas, vagy lúgos ballont rakodók részére savvédő ruha, védőkötény, gumikesztyű, arcvédő használata kötelező. Az előző évek adataival összehason­lítva megállapítható, hogy a nehe­zebb gazdálkodási körülmények elle­nére sikerült a baleseti helyzetet javí­tani. Az úti balesetek aránya az előző évihez hasonlóan alakult, kb. 20—25% volt. Szakmai szempontból a legtöbb bal­eset a rakodás-szállításnál, a gépjaví­tóüzemi munkáknál, a vízijárműveknél, valamint a kézi föld- (pl. dúcolásnál) és betonozási munkáknál történt. A fe­gyelmezetlenségből, valamint a figyel­metlenségből adódó balesetek aránya enyhén növekvő, jelenleg, mintegy 40%. 1987. év során néhány „típusbaleset" történt, melyekre érdemes ismételten ráirányítani a figyelmet. Ilyen baleset (kvázi baleset) történt több esetben a klórgázpaladkok (hordák) szivárgása folytán, illetve folyékony és gáznemű vegyi anyagok szállítása során (lásd 1. és 2. kép). A foglalkozási megbetegedések főbb okai: vibráció, monotónia, zaj. A munkára alkalmas állapot ellenőr­zése összességében megfelelő volt, a tapasztalatok javuló tendenciát mutat­nak. A balesetek miatt összesen 512 esetben történt felelősségrevonás (eb­ből 20 elbocsátás) a megvont prémiu­mok össze 268 eFt volt. A jövőben most már a Környezetvé­delmi és Vízgazdálkodási Minisztérium­hoz tartozó gazdálkodó szervezeteknél újabb, kiemelt feladatként jelentkezik az egészségmegőrzés hosszú távú tár­sadalmi programja. A programból adó­dó és pontosított feladatok az év má­sodik felében kerülnek nyilvánosságra. A munkavédelmi törvény (MT határo­zat) megjelenéséig (1990) továbbra is nagy figyelmet kell fordítani az újabb jogszabályok, módosítások, szabványok és szakkönyvek nyomon követésére. Ezen változásokat folyamatosan át kell vezetni a MVSZ-be. Nagy érdeklődésre tarthat számot, hogy a főhatóságok — meghatározott mértékű — jogszabály- és szabvány­szöveg ismétléssel „Biztonságtechnikai kézikönyv" kiadását tervezik. Ezzel a gazdálkodó szervezetek, illetve a mun­kavédelemmel foglalkozó munkatársak viszonylag könnyen kezelhető szak­könyvet kaphatnak kézhez. 1988 során az előzőeken kívül a kö­vetkezőkre kell kiemelt figyelmet fordí­tani : — tovább kell növelni a gazdálkodó szervezetek érdekeltségét a munkavé­delmi szabályok betartásában, — fejleszteni szükséges a munkavé­delmi ellenőrzések módszertanát, növel­ni gyakoriságát, — nagyobb figyelmet szükséges for­dítani a baleset, iff. a foglalkozási be­tegségek megelőzésére, — technológiai, üzemeltetési, kar­bantartási utasítások teljes körének naprakész állapotát ismételten ellen­őrizni szükséges, — emelni szükséges a belső munka- és tűzvédelmi oktatás szintjét, — a jövőben fokozottabban kell fi­gyelni arra, hogy a gazdálkodó szerve­zetek időben eleget tegyenek a bal­eseti bejelentési kötelezettségnek. Dr. Tóvizi Gábor Vízminőségi konferencia Balatonszéplakon nemzetközi vízminő­ségi és víztisztítási konferenciát rendez­tek május 25—27. között, amelyen 18 ország mintegy 400 szakembere vett részt. A hazai és külföldi szakértők 146 előadáson számoltak be a legújabb kutatási és műszaki fejlesztési eredmé­nyekről. Az előadók közül sokan fog­lalkoztak a világszerte nagy gondot okozó nitrátos vízszennyezés elleni teendőkről, amelyek hazánkban is több­száz települést érintenek. Különösen fontos a megelőzés, az hogy a mező­­gazdasági területen csak annyi mű­trágyát hasznosítsunk, mint amennyit a növények képesek feldolgozni. A telepü­léseken pedig a házi derítőmedencék felváltására épített csatornahálózattal és tisztítóművekkel akadályozzák meg, hogy a szennyvíz, ezzel a nitrát, a talaj­vízbe kerüljön. Nitráttal szennyezett víz megtisztítá­sára jól bevált ioncserés berendezések állnak rendelkezésre, de sok esetben olcsóbb, gazdaságosabb megoldás le­het más területről jó ivóvizet vezetni a településre, esetleg bekapcsolni a la­kóterületet valamilyen regionális vízel­látó hálózatba. A zacskós ivóvizet tehát semmiképpen sem tekintik végleges megoldásnak a szakemberek. 21

Next

/
Thumbnails
Contents