Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)
1988 / 4. szám
A Fehér-Körös árvize о Gyulavári hidnál (1988. márc. 25.) tek be. A tíz legmagasabb szinttel tetőző dunaremetei árvízből kilenc 1954 után fordult elő. Ugyanakkor az 1988-as tavaszi árvíz — a jégmentes árvizek sorában — Bécsnél a 39., Pozsonynál a 60. (I), Esztergomnál a 14., és Budapestnél a 16. legnagyobb vízállás mellett alakult ki. Szokatlan az árvíz bekövetkezésének az időpontja is. Már nem a tél végi és még nem a nyári árvizek időszakában keletkezett. Megerősíthető, hogy a Duna magyarországi szakaszán az év bármely időszakában előfordulhat árvíz, valamint az a tapasztalat is, hogy a nagy víztömeget szállító árvizek inkább nyári előfordulásijaik. Figyelmet érdemel, hogy a levonuló nagy árvizek — főként a hullámtér transzformáló hatására — mennyire eltérő szinttel tetőznek, illetve eltérő sorrendet alakítanak ki az egymást követő vízmércéken. [kntl Az árhullám a Rajka—Győr szakaszon az árvízvédelmi töltéseket 33 napon keresztül terhelte. Ebből a II. fokú szint 10 napig, az I. fok 23 napig tartott. A korábbi évtizedek szisztematikus védmű fejlesztése — most is — jól kamatozott. A kedvezőtlen adottságú kavicstalajon zömmel kavics anyagból megfelelően ellenálló védmű épült. A régi töltés méreteinek növelését a víz felőli oldalon vízzáró réteg beépítésével, a töltés mentett oldali sávjának feltöltésével, illetve a töltést kisérő ellennyomó kazetták kialakításával alakították ki (1. sz. kép). A megoldást a gyakorlat igazolta. A töltésen keresztül a szivárgás csökkent, az altaljon keresztüli szivárgást, a feltöltés, illetve a kazetták — mint ellennyomó medencék — mérsékelték. Talajtörés veszélyére utaló jelentés nem fordult elő. A rendszer folyamatos megfigyelést, ellenőrzést és beavatkozást igényel, mert a felügyelet és szabályozás nélkül túlcsorduló kazetta kifolyó vize elmoshatja a kazettatöltést és a hirtelen leürülés . megrántja" a hidraulikus egyensúlyban levő állapotot, ami talajtörés okozója lehet. Az ellenőrzés és a kazetták szabályozott és biztosított megcsapolása jól megoldott. Ennek tartós magas vízállásnál van fontos szerepe. A védelmi rendszer — a korábbihoz képest — nemcsak nagyobb biztonságú, hanem a kisebb vízmennyiség átszivárgása miatt kevesebb az elöntött terület is. Ez kisebb mezőgazdasági kárt okoz és kevesebb a szivattyúzási igény is. A KÖRÖSÖK A Körösök vízgyűjtőjében is — március közepéig — csapadékszegény időjárás volt. Csupán a Fekete-Körös vízgyűjtőjéről jelentettek korlátozott terjedelmű havat, a Vigyázon 28 cm-es, és Biharfüred 115 cm-es vastagsággal. Március 16—17-én 20—90 mm közötti csapadék hullott, ami a folyókon árhullámot indított el. Március 21-én újabb csapadékzóna érte el a vízgyűjtőt, 20—30 mm közötti csapadék esett. A második árhullám telt mederre érkezett. A Fehér-Körös gyulai vízmércéjén 719 cm-es vízállással tetőzött, ami az utóbbi évszázad harmadik legnagyobb vízállását jelenti (2. sz. kép). 1888 óta 29 jelentős árvíz volt a Körösökön. Ebből az utóbbi 20 évben 13 levonuló árvizet regisztráltak. A vizsgált időtartam egyötödében fordult elő a feljegyzett árvizek egyharmada! A tíz legnagyobb vízszinttel levonuló árvíz közül hét az utóbbi 22 évben fordult elő. És az utóbbi 17 évben volt az öt legnagyobb árvíz! Okkal következtethetünk a vízgyűjtő lefolyást viszonyait jelentősen módosító antopogén beavatkozásokra. A tények egyfelől aláhúzzák a Körösök mentén végzett árvédelmi művek fejlesztésének teljes indokoltságát, másfelől szükségessé teszik a szomszédos vízgyűjtővel való szorosabb, elmélyültebb kapcsolatot. Ezzel párhuzamosan biztosítani kell a hazai védművek védetni képességének fenntartását és keresni kell a szükségtározás révén a védelmi biztonság növelésének legalkalmasabb módját. IRODALOM: 1. VITUKI Magyarország Hidrológiai Atlasza. (Árvizek adatai. Budapest, 1959.) 2. A Duna menti vízügyi igazgatóságok jelentései. (Kézirat.) 3. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság jelentése. (Kézirat.) Dr. Szeifert Gyula----------- 1965------------1969-70------------1984-85--------------1966-87-----------1988 jaruar február március április Hóban tárolt víztömegek a Duna Pozsony fölötti vízgyűjtőjén (km3) 17
