Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)
1988 / 4. szám
üz ipar vízgazdálkodása napjainkig (3.) A VEGYIPAR VÍZGAZDÁLKODÁSA Az iparág helyzete és várható fejlesztése A vegyipar az elmúlt években a legdinamikusabban fejlődő iparág volt, s Év 1950 1955 Bruttó termelési index 100 238 Az iparág fejlesztési törekvéseiben dominálnak: a feldolgozottsági fok, a konvertálható exportalap növelését, az importkiváltást, a minőségjavítást szolgáló beruházások, de jelentősek a ráfordítást csökkentő és környezetvédelmi programokban való részvétel. A folyó beruházások mintegy 30%-a világbanki hitelcsomag keretén belül realizálódik. A folyamatban levő, ill. befejeződő beruházások közül jelentősebbek: — a kőolajfeldolgozó iparban a xilolizomeritáló, a viszkozitástömő üzemek beruházása, biotechnológiai eljárások elterjesztése, sörgyártás, В—12 takarmányadalók, — a TVK-ban lineáris polietilén üzem, — a BVK-ban MDI üzem, a poliuretán habok gyártásához alapanyag biztosítására, —■ a Gyógyszer, Növényvédőszer és Intermedier KGP-t megvalósító gyógyszeripari vállalatoknál (világbanki hitellel) szintetikus hatóanyaggyártó-, kiszerelő-, kikészítő-, injekciós-, fermentációs üzemek, Erithromycin üzem a Biogaínál és a hulladékégető a Kőbányai űyógyszerárugyár dorogi telephelyén, — a Taurus Gumiipari Vállalatnál döntően világbanki hitelekből energiaracionalizáló és exportárualap-növelő fejlesztések várhatók; az acélradiál abroncs gyártás rekonstrukciója és bővítése, nagynyomású hidraulikus tömlőgyártás, ragasztóanyag-gyártás, textilimpregnáló stb., — a szerves és szervetlen vegyiparban a TVK és a BVK beruházásain kívül jelentős a szakágazathoz tartozó vállalatok műanyagfeldolgozó-ipari beruházásai is, valamint növényvédőszerek, intermedierek, segédanyagok előállítását célzó fejlesztések, Az iparág vízbeszerzésének 68%-a feliszíni, 7,4%-a felszín alatti vízkészletekből származik. Közüzemi ivóvízhálózatról 11,1%-ban, ipari vízből 13,5%ban vételez friss vizet. A vegyipar teljes vízhasználatának megoszlása vízhasználati célok szerint: fejlesztése a továbbiakban is várható. A bruttó termelési indexek növekedését a következő számsor mutatja: 1960 1965 1970 1975 1980 1984 454 866 1502 2475 3368 3700 — a műanyagfeldolgozó iparban tovább folytatódnak — zömében hazai alapanyag bázison — a csomagolóipar, építőipar, mezőgazdasági ágazatok korszerű termékekkel való ellátását és a szakágazat rekonstrukcióját célzó fejlesztések, — állami beruházásként a szénhidrogén célcsoportból a gázszolgáltató vállalatoknál az elosztó vezetékhálózat bővítése és a PB gázellátás bővítéséhez szükséges beruházások valósulnak meg. A vegyipar távlati fejlesztésében két döntő jelentőségű területet lehet kiemelni, ezek: — a petrolkémiai ipar és — a gyógyszer-, növényvédőszer- és az intermedier ipar. A petrolkémia iparban 2000-ig új kapacitás létesítését nem tervezik, csak a meglevőek iatenzifikálása, rekonstrukciója, valamint a meglevő ipartelepeken új üzemrészek létesítését tervezik. A gyógyszer-, növényvédőszer-, intermedier ipar öszehangolt fejlesztésére 1990-ig Központi Fejlesztési Program készült, az ezredfordulóig szelektív fejlesztésekre kerül sor. A vegyipar vízbeszerzése, vízfelhasználása A vegyipar vízbeszerzése 1985-ben 180,7 millió m3 volt, melyből saját használatra került 166,4 millió m3. Ezzel az értékkel az energiaipar után a legnagyobb vízfelhasználó. Az ismételt vízhasználati mutató a vegyiparban a legmagasabb: 8,3, míg ez a szám a teljes iparra nézve 4,4. A vegyipari ágazaton belül az egyes szakágazatok vízhasználatai lényegesen eltérnek. A jelentősebb szakágazatok közötti vízhasználatok megoszlása a következő : üzemi ivó- és szociális célú 1,4%, hűtővíz 95,4%, egyéb technológiai célú 3,2%. A gyógyszeripari szakágazatoknál a hűtési célú vízfelhasználás csak 84%, itt a különböző mosási célú vízhasználatok aránya magasabb. A vegyipari üzemek frissvízhasználátónak mintegy 8%-a szociális célú, ez a gyógyszeriparban a legnagyobb, 10,3%. A különféle vegyipari gyártástechnológiák néhány fajlagos vízhasználata: Kénsavgyártás teljes vízhasználata csak vizes hűtést alkalmazó üzemeknél : 30—100 m3 víz/t 100%-os kénsav frissvízigénye 2—100 m3/t 100%-os kénsav Am má nia gy á rtá s: 150—250 m3/t ammónia (szénsavmosásnál) 175—290 m3/t ammónia fajlagos hűtővíz felhasználás Salétramsavgyártáfs hűtővízigénye 170—260 m3/t HN03 100%-ra számolva Ka rbam i d gyá rtá s h űtővízi géaye 150 m3/t fcarbamid Sz u perfoszfátgyá rtá s h űtőv íz i génye (kénsavgyártás vízigénye nélkül) 3,5 m3/t nyersfoszfát Mosószergyártás fajlagos teljes vízhasználata 5—20 t víz/t mosópor, frissvízhasználatú, 0,6—20 t víz/t mosópor Festékgyártás hűtővízigénye 100—200 m3/t Gyógyszeralapanyag és intermedier gyártásnál a víz 5—6%-a! oldószerként, 25—30%-a technológiai mosáshoz, 60—70%-a a termékváltáshoz, takarítómosáshoz kerül felhasználásra. A vegyipari technológiák vízhasználatai közül a legnagyobb a hűtővíz felhasználás. A különböző technológiák frissvíz használatában a hűtővíz aránya a következő : — nitrogénműtrágya gyártásnál 60—90%, — foszforműtrágya gyártásnál 60—80%, — etilén-propilén gyártásnál 96—97%, — polietilén gyártásnál 98%, — polipropilén gyártásnál 78—80%, — műanyag-feldolgozásnál 100%, — festékgyártásnál 20—90%. A hűtővízzel való takarékoskodás a vegyiparban meghatározó. Az iparágban működő hőcserélők száma nagy, típusuk változatos, és a falhőmérsékletek tartománya lényegesen nagyobb az erőművi hőcserélőknél. Az ilyen rendszerek hűtővízminőségével szemben ezért magasabbak a minőségi követelmények (sótartalom, lebegőanyag-tartalom). A vízkezelés költségének csökkentése érdekében célszerű a rendelkezésre álló vízkészletek közül az igényhez legközelebb álló minőségűt igénybe venni. Pl. csöves hűtőkben (víz a csőben áramlik) a hűtők járatainak eliszapolódását csak 10 mg/l alatti lebegőanyag-tartalmú vízzel lehet csörgedeztető hűtőknél (a csőben a hűtendő köSzakágazat Frissvíz % Teljes vízigény % Vízikihasználási mutató (n) Szerves és szervetlen vegyipar 64,4 82,7 8,9 Kőolajfeldolgozó üzemek 20,2 10,6 3,6 Gyógyszeripari üzemek 9,8 4,4 3,1 12
