Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)

1987 / 3. szám

Széles körű tudományos és szakirodalmi tevékenysége keretén belül kiváló szolgálatokat tett Bogdánfy ,,A vízerő" c. kétkötetes kézikönyvének 1914-ben történt közrebocsátásával is, mivel mindaddig csak idegen nyelvű könyvek szolgáltak útmutatóul a vízerőtelepek tervezéséhez és megépítéséhez a magyar vízimérnökök számára. Ez volt az első magyar munka, mely ezt a kérdést a maga egész kiterjedésében felölelte és hazai viszonyaink szempontjából tárgyalta.

Bogdánfy szellemi nagyságát, sokoldalú tehetségét fényesen bizonyítja, hogy irodalmi munkássága nem korlátozódott csupán a műszaki és természettudományos kérdésekre, hanem haladó gondolkodásának megfelelően hangot adott különböző publicisztikai cikkeiben szociális és közgazdasági eszméinek is.

Az a gazdag szellemi örökség, amelyet Bogdánfy hátrahagyott, az utókor teljes elismerését és megbecsülését váltotta ki. Az idő fényesen igazolta az alkotó tudós és széles látókörű államférfi életművének nagyságát.

Cikkünkben nem tűzhettük ki célul hazánk vízimérnöki kara valamennyi alkotó egyéniségének bemutatását, még villanásszerűen sem. De úgy hisszük, ez nem is szükséges, mert hiszen Vásárhelyi, Beszédes és Bogdánfy életművére történt utalás is meggyőzhet bennünket arról, hogy a vízgazdálkodás terén az alkotó munka kibontakoztatásának, amennyiben ennek szubjektív feltételei adottak — ugyanis valamennyi szükséges tényező között ez az elsődleges és meghatározó —, tág lehetősége van, még akkor is, ha az akadályok, gáncsoskodások, bürokratikus útvesztők sokaságát kell leküzdeni. Az igazi alkotó személyiség ezektől nem riad vissza, hanem ellenkezőleg: töretlen hittel, kemény elszántsággal, acélos akarattal küzd a köz javát szolgáló céljai megvalósításáért. Amint ismerjük, Vásárhelyi útja nem rózsaszirommal volt felhintve. Vállalkozásainak sikerével saját úri osztályának és az osztrák kamari I Iá na к gyűlöletét egyaránt kivívta, Ferenc császár halála után még az akadozó anyagi támogatást is megvonják tőle. Szinte szimbólumnak tekinthető halála, a nagy alkotó elme hivatásszeretetének teljességét példázza. 1846. áplis 8-án a Tisza-völgyi Társulat Központi Bizottságának értekezletén szűk látókörű, a jövőbe tekinteni nem tudó kortársaival folytatott vita során szívroham érte. így kiáltott fel: Ti megölitek a Tiszát...” Ezek voltak utolsó szavai. Ügy halt meg, ahogy élt: maradisággal, társadalmi és személyes önzéssel, tudatlansággal, politikai elvakultsággal küzdve, milliók jólétét, az ország felvirágoztatását szolgáló nagy mű megvalósításáért harcolva.

De nem volt könnyebb Beszédes József és Bogdánfy Ödön életútja sem: sokszor gáncsoskodók keresztezték nagyszerű elgondolásaikat és fékezték alkotó tehetségük szabad kibontakozását. Egyikük sem volt azonban az elkeseredés és a kudarc embere; nem volt az a bántás, sérelem, amely energiájukat meg tudta volna törni. Mindez nagyfokú elkötelezettségükre és mély hivatástudatukra vall.

A hatékonyság fokozása

Közismert Bacon felismerése: „A tudás hatalom." E mögött az egyszerű megfogalmazás mögött az a nagyszerű gondolat húzódik meg, hogy csakis a tudás birtokosa képes értelmesen, céltudatosan alakítani, befolyásolni a jelenségeket, illetve olyat létrehozni, ami azelőtt nem létezett. Ez más megfogalmazásban azt jelenti, hogy megfelelő ismeretek és tudás birtokában aktív hatást tudunk gyakorolni a műszaki, gazdasági és társadalmi fejlődés menetére.

Mindezekből magától értetődően következik, hogy jelenlegi helyzetünkben az egyik központi probléma az alkotó szellemi munka hatékonyságának fokozása, ami az innovációk révén a tudományos-technikai fejlődésben ölt testet. Végső soron tehát a tudományos-technikai haladás gazdasági hatásait alapvetően az innovációs tevékenység váltja ki. Ennek eredményei a vízgazdálkodásban a kutatási, fejlesztési, termelési, szolgáltatási, kárelhárítási tevékenység valamennyi láncszemében kell, hogy érezhetők legyenek.

Céljaink viszonylag gyors elérése érdekében túl kell lépnünk annak az általánosan megfogalmazott és nagy igazságot kifejező tételnek a puszta hangsúlyozásán, hogy a műszaki fejlesztés folyamatai alapvetően társadalmi, gazdasági folyamatok, amelyekben az emberi tényezőnek meghatározó szerepe van. Néha úgy tűnik, hogy megfeledkezünk annak a hajtóerőnek a jelentőségéről, amely az ember saját személyi fontosságának érzetéből, a hasznos munkavégzés tudatából, az alkotás öröméből, a feladattal való azonosulásból származik. A műszaki fejlődés kibontakozását csakis olyan társadalmi közeg segíti, amely kulturált, felkészült, nemcsak korszerű ismeretekkel, hanem az önművelés készségével is rendelkező, a továbbképzésre és megújulásra kész, értéktermelésre orientált emberek közösségéből áll.

Általánosan bizonyítható az a tény, hogy egyre inkább az alkotóképes, állandóan megújulni tudó emberek munkájától függ egy-egy szervezet tevékenységének sikere. Ezért kell vízügyi szerveink vezetőinek is minden erejükkel arra törekedni, hogy a gondjaikra bízott területen kibontakozhasson az alkotókészség, teret kapjon a képzelőerő, elismerésre találjon a leleményesség. Az erősödő innovációs igény kielégítésének feltétele tehát a kreativitás serkentése, az ehhez szükséges feltételek megteremtése.

Világosan látnunk kell azt az alapvető tényt, hogy meghatározó szerepe van az innovációs folyamat megkönnyítésében vagy megnehezítésében annak a közegnek, amelyben az innovációs folyamat végbemegy. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az innováció kibontakozásának fontos előfeltétele a társadalom irányítási, szabályozási, döntési, képzési, továbbá intézményi szervezeti rendszerének és érdekviszonyainak állandó korszerűsítése.

Cikkünkben nem szándékozunk azokkal a kérdésekkel foglalkozni, amelyek az alkotó szellemi munka kibontakoztatásának a makro szintű feltételrendszerével kapcsolatosak. Szándékunk néhány olyan kérdés felvillantása, melyek a szervezeteken belüli körülmények és az alkotó szellemi munka viszonyával függenek össze.

Az alkotó munkát serkentő szervezeti és egyéb feltételek

Az alkotó jellegű munka kibontakoztatásának fontos feltétele az egészséges, stabil szervezet. Ez biztosíthat ui. olyan kiegyensúlyozott körülményeket, melyek bátor kezdeményezésekre ösztönöznek, nem pedig az olyan konformista magatartásra, amely konzerválja az egy helyben topogást.

A vezetőkben tudatosulnia kell annak a felismerésnek, hogy az a szervezet, melynek keretei között a dolgozók tevékenykednek, alapvetően meghatározza helyzetüket, közérzetüket, társadalmi érvényesülésüket. Ez nem túlzás, ha arra gondolunk, hogy a dolgozó ember számára a környezetet életének több mint a felében munkahelye jelenti. A munkaviszony alapján a szervezetben megkívánt tevékenységet a dolgozó meghatározott feltétel- és követelményrendszer közepette végzi. Abban az esetben, ha a szervezet gyenge, eleve hiányoznak a kiegyensúlyozott, alkotó munka feltételei. Ui. a szervezet minősége — ami a szervezetet alkotó elemek és mechanizmusok működésének eredménye — döntően befolyásolja a dolgozók elégedettségét és tevékenységük motivációját. Különböző áttételeken keresztül ez fejeződik ki integrált formában a szervezet szociális klímájában.

Fentiekből kiindulva a vezetésnek az intézményeknél, vállalatoknál olyan helyzetet kell teremtenie, amely megfelel az említett követelményeknek. A siker legfontosabb feltétele tehát abban jelölhető meg, hogy a vezetésnek gondoskodnia kell az alkotó munkához szükséges szervezeti feltételekről. Emellett természetesen nélkülözhetetlen a személyi és tárgyi feltételek megteremtése is.

Nem elegendő csak felismerni az alkotó szellemi munka értékét, a műszaki fejlesztés gyorsításával elérhető társadalmi hasznot, hanem átgondolt szervezéssel, megfelelő alkotási technikák alkalmazásával, ki is kell alakítani azokat a megvalósítási formákat, amelyek lehetővé teszik az alkotó szellemi munka hatékonyságának nagyfokú növelését. A szellemi alkotó tevékenységhez ui. más feltételeket kell biztosítani számtalan vonatkozásban, mint a rutin jellegű munkához. Szem előtt kell tartanunk, hogy bármilyen intézményes alkotómunkát a produktum kialakulási folyamatának természetéből kiindulva lehet a leghatékonyabban megszervezni.

Alkotni csak teljes személyiség képes. Az egész személyiség pedig sokkal árnyaltabb, változatosabb, bonyolultabb, nehezebben kezelhető, mint a szervezeti keretbe préselt része. Nem mindegy tehát az, hogy a vezetőknek mi12