Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)
1987 / 3. szám
Környezetvédelmi tevékenység szervezési eszközökkel* II. rész Ismertetőnk első része a környezetvédelem fejlesztésére irányuló, megfelelő szervezeti keretek létrehozása irányába orientáló igényeket, követelményeket tekintette át. Ez alapján jelenlegi cikkünkben az előkészítő és működési folyamatokkal foglalkozunk. A Tatai Medencében fennálló környezetvédelmi problémák számos intézkedést tettek szükségessé azok csökkentése érdekében. Ezek az eredmények olyan további lehetőségeket alakítottak ki, amelyek ugyancsak felhasználható erőforrásként jelentek meg, alapot adnak a szervezési, előkészítési, koordinatív munkához, az előzőekben megfogalmazott igények kielégítéséhez. E tényezők közül kiemelhető: — a gazdálkodó szervezetek szemléletének átalakulása, döntéseikben a komplex szemlélet, a „társadalmi" hatékonyság előtérbe kerülése, — a környezetvédelemben érintett szervezeteknél a témával foglalkozó apparátus kialakulása az 56/1981. Mt. sz. rendelet felelősökre vonatkozó előírását megelőzően. E szervezetek az adott üzem profiljával, környezetszenynyezési problémáival összhangban, azoknak megfelelő szakterületekre építve alakultak ki, ennek megfelelően bizonyos mértékig egysíkú beállítottsággal rendelkeznek, viszont szakszerű és megalapozott ismeretekkel bírnak a helyi sajátosságokról és megfelelő tagjai lehetnek a témát komplexen közelítő interdiszciplináris team-oknak, — bővült a környezetvédelemmel foglalkozó szakemberek köre, szakmai ismerete, részben a fenti tényezőkből eredően, — megfelelő kapcsolatok alakultak ki a tárgykörrel és térséggel tudományosan és gyakorlati alkalmazás oldaláról foglalkozó intézményekkel, szervezetekkel. Fenti lehetőségekre építve indította a Társulás előkészítő szervezési munkáit a Komárom megyei Környezet- és Természetvédelmi Bizottság, amelynek eredményeként meghatározásra került: — a szervezeti felépítés, — a belső- és külső fontosabb információkapcsolatok, — a működés során alkalmazásra kerülő szervezési, alkotó stb. módszerek, — a gesztorral kialakítandó kapcsolatok rendszere, — az ösztönzési-érdekeltségi módszer, — a belső tőkeáramlás mechanizmusa, költséghozzájárulással kapcsolatos intézkedések, * Kivonatos ismertetés az azonos című, az Agrártudományi Egyetem (Gödöllő) Mezőgazdaságtudományi Karán megvédett doktori értekezésből. — a Társasági Szerződés részeit vagy mellékleteit képező további adatok. Kiemelhető fenti tényezők közül az a javaslat, ami szerint a szervezet közös érdekeltségű feladatokat — alapvetően a térségre vonatkozó környezeti információrendszer szervezése —, valamint egyedi igények kielégítését végzi, ugyancsak a komplex szemlélet alkalmazásával. Az előbbiek költségfedezetét a tagok biztosítják nagyságrendjük arányában, saját döntésük által meghatározott mértékben. Ezt az összeget csökkenti az utóbbi — megrendeléses — munkákból származó nyereség. Erre építhető a szervezet működésének rendszere, amelyen belül — Célrendszer, célhierarchia, — Meghatározó működési folyamatok, — A szervezet struktúrája, — Információ és kapcsolatrendszer, — Probléma-orientált kapacitásgazdálkodási szervezési módszerek, — Szellemi alkotó tevékenység szervezése, — Továbbfejlesztés lehetőségei, — A működés környezetre gyakorolt hatásai tekintendők át. Célrendszer, célhierarchia A szervezet működésének céljai az előzőekben tárgyalt igényekkel, követelményekkel öszhangban kerültek meghatározásra. Figyelemmel HEGEDŰS T. (1976), BECKHARD R. (1974), BEIMÉ L. (1970) és mások által rögzítettekre, a célkitűzések az alábbiak szerint foglalhatók hierarchikus rendszerbe. A szervezet működésének elsődleges célja: — a természeti erőforrások optimális, környezetkímélő, ésszerűbb kihasználásának elősegítése, — a nem ellentétes, de kellően nem összehangolt ökológiai és ökonómiai érdekeltség dinamikus egyensúlyi helyzete kialakításának elősegítése. Az ágazatok hatáskörébe utalt környezetvédelmi, környezetfejlesztési munka összehangolásának, hatékonyságának fokozása, színvonalának emelése a természeti erőforrások optimális, környezetkímélő, ésszerű kihasználása érdekében — a preventív (megelőző jellegű) környezetvédelmi munka előtérbe helyezése, — a kedvezőtlen környezeti hatások csökkentése, — a jelenleg is hasonló tevékenységgel foglalkozó, kellő szakmai felkészültséggel rendelkező szellemi kapacitás koordinálása, optimális kihasználásának biztosítása, munkája hatékonyságának fokozása, — kellően komplex, átfogóbb érdekeket szem előtt tartó és környezetkímélő szemlélet kialakítása és folyamatos fejlesztése a gazdasági és társadalmi tevékenység minden szintjén. (Ezzel kizárható egy-egy folyamat, üzem vagy szakterület egyedi problémáinak egysíkú kezelése, lehetőség van a térben és időben eltérően jelentkező, de összefüggő kérdések egységes kezelésére), — a tárgyra vonatkozóan átfogó, valamennyi tényezőt figyelembe vevő információk szolgáltatása a tagok, területi irányító szervek és más szervezetek számára, — bemutatási és oktatási igények kielégítéséhez szervezett és színvonalas lehetőségek biztosítása, — oktatási intézményekkel, kutatóhelyekkel együttműködés létrehozása, oktatási, szakember képzési munka támogatása. Az elsődleges célokból következő célkitűzések: — valóságos, interdiszciplináris szellemi szaktevékenység kialakítása területen belüli és külső speciális szakemberek közreműködésével, célteam-ek szervezésével, — környezetvédelemmel kapcsolatos munkamegosztás fejlesztése, optimalizálásának elősegítése, — a kiszóródások kezelésének javítása, — a környezetkímélő, hulladékszegény technológiák alkalmazásának elterjesztése, — a rendelkezésre álló és folyamatosan biztosítható anyagi erőforrások szükséges és lehetséges mértékű átcsoportosításának, célszerű koncentrálásának optimális, szakmailag megfelelően előkészített felhasználásának segítése, — olyan — informatikai, szakmai, nyilvántartási jellegű, szabályozókra, előírásokra vonatkozó és egyéb — feltételek létrehozása és folyamatos fejlesztése, amelyek az aktív, rendszerszemléletre alapozott, komplex jellegű környezetvédelmi, környezetfejlesztési munkához elengedhetetlenek, — a környezetvédelem folyamatrendszere által érintett, valamint e tevékenységben érdekelt gazdasági egységek, társadalmi szervek együttműködésének, munkájuk összhangjának fokozása, — a környezetvédelmi tevékenység hatékonyabb, az eredményességet jobban szolgáló anyagi és erkölcsi ösztönzési rendszer létrehozása és működtetése, — környezet-minőség értékelő rendszer létrehozása és folyamatos karbantartása, — a fejlesztés terén elért, környezetkímélő kutatási eredmények, illetve bevált módszerek bevezetésének, gyakorlati alkalmazásának, széles körű hasznosításának meggyorsítása, — a környezetvédelem szervezésére irányuló kutatások eredményeinek közvetlen gyakorlati kipróbálása, tapasztalatainak visszacsatolása. 8
