Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)
1987 / 3. szám
Geológiai tanulmányterület az 1300-as évekből Fentiekből következően, azokból kiindulva kerültek meghatározásra az adott célkitűzést realizáló team-mel közösen, több interakció eredményeként a hierarchia további elemei. Példaként kiemelve a — megfelelő alapokra támaszkodó adatok, információk szolgáltatása, — a környezet-minőség értékelő információ rendszer paraméterei indítású elemeket. A további, hierarchikus rendbe rendezett célok az alábbiak: —■ kidolgozó munkacsoport (team) összetétele, — a csoport által rögzítendő célok, — részrendszerek paraméterei stb. A dolgozatban elemzett és idézett szervezési alapelvekkel összhangban a munkaszervezet tevékenységét, folyamatait és szervezeti struktúráját a célok, illetve azok változásai határozzák meg. Ez vonatkozik a team-ekre is, ezen belül az összetétel meghatározására, a vezető kiválasztására, feladatcsoportokra, működési mechanizmusra egyaránt. Meghatározó működési folyamatok Az előzőekben vázolt célok elérése érdekében a szervezet működési folyamatokat alakít ki, amelyek közül — a környezet-minőség értékelő információs rendszer kifejlesztésének és — egy konkrét problémából kiinduló környezetvédelmi feladat általános megoldásának folyamatát mutatja be a dolgozat Hegedűs T. (1976) nyomán. Fentiek közül a környezet-minőség értékelő rendszer funkcionálása gyökeresen megváltoztatja a fejlesztési, területrendezési tervek kidolgozóinak információbázisát, lehetőséget ad a beruházási, telepítési döntések megalapozására stb. Emellett az értékelő rendszer alapján az időben lejátszódó dinamikai hatások is figyelembe vehetők, így az a tény, hogy egy új belépő tényező egy jövőben funkcionáló rendszer jellemzőit, paramétereit változtatja meg. Ezzel kellő pontossággal határozhatók meg a szennyeződési adatok, azok térbeni eloszlása, időbeni alakulása, határértékekhez való viszonya, összefüggésben a fejlesztési tervekkel stb. Külön folyamatábrán nem indokolt ábrázolni, de a működés lényeges része, hogy a szervezet létrehozásával a kutatási munka szerves részeként élő, funkcionáló elem jön létre egy gyakorlati ökoszisztéma részeként. Mindkét folyamat tartalmaz ún. viszszacsatolásos mechanizmusokat, amelyen keresztül az egyének és csoportok hasznosítani tudják tapasztalataikat. Ugyancsak valamennyi folyamatra érvényes a szervezet tekintetében, hogy valamennyi funkcióját közös adatbázisban tárolja, ahonnan bármelyik team vagy munkatárs kiválaszthatja a szükséges adatokat, így — környezetre, emissziókra stb. vonatkozó adatokat, — a lehetséges műszaki megoldásokat, — referenciák lehetőségi helyét, — az adott témákhoz értő szakemberek adatait stb. A folyamatszervezés szempontjából az információk a szervezés eszközei, így szükségszerűen a pragmatikus szempontok kerülnek előtérbe, amihez azonban a szemantikai kérdések tisztázására is szükség van. A szervezési gyakorlatban a szintaktikus megközelítési mód jelentősége viszonylag korlátozott ugyan, de nem elhanyagolható, s annál inkább nő, minél nagyobb a szerepe az információk áramlásában, tárolásában és feldolgozásában a technikai eszközöknek, közöttük elsősorban az elektronikus számítógépeknek. Ennek megfelelően az adatbázist a folyamatok realizálása során a team-ek aktualizálják szabályozott rendszeren keresztül a fenti adatokon túlmenően a dokumentációkkal és az összegyűjtött tapasztalatokkal is, első lépésben manuális rendszerben, fejlesztés következményeként pedig — az igényekkel és lehetőségekkel összhangban — különböző szintű technikai eszközök felhasználásával. A szervezet struktúrája A szervezeti felépítést a folyamatok határozzák meg, figyelembe véve, hogy a közös és rokon funkciókat betöltő személyek együttvéve — eszközeikkel együtt — szerveket alkotnak, amelyek a rendszer alrendszereinek, blokkjainak tekinthetők. Minden blokk saját belső koordináló elemének szerepét a vezető tölti be. A blokk méretét egyrészt az általa betöltendő funkció, másrészt a vezető által áttekintendő kapcsolatok halmaza határozza meg. Az információtorzítás ellensúlyozása érdekében minimális mértékű a szintek között az utasítások közvetlen átadása, s a megfelelő szint számára ennek saját információs bázisán önálló döntési hatásköre van. Az elv érvényesítésének érdekében minden szint számára biztosított, hogy megkapja az általa feldolgozható, tevékenységéhez szükséges összes információkat. A döntéseket azon a legalacsonyabb szinten hozzák a szervezeten belül, ahol a leghatékonyabb döntés előkészítéséhez szükséges információk leginkább biztosíthatók. A szervezet fontosabb elemei hierarchikus rendszerben: I. Tulajdonosi szervezet Igazgató Tanács (IT) Igazgatóság Felügyelő Bizottság II. Munkaszervezet ügyvezető igazgató Közös érdekeltségű blokk Team-blokk A blokkok feladatait jelen keretek között nem indokolt részletezni. Információ és kapcsolatrendszer A szervezet feladatainak ellátásához, a térségben fennálló összefüggések ismeretéhez, a problémák komplex, rendszerszemléletű kezeléséhez széles körű külső kapcsolatok rendszerét építette ki, amelyet belső kapcsolatrendszeren keresztül realizál. Ezen kapcsolatok információ- és munkakapcsolatot jelentenek, amelyek magukban foglalják: — az előkészítő munka során kialakult „hagyományos” kapcsolatokat, — a jogszabályokban rögzített, hivatalosan kötelező együttműködéseket, — a függőségi, alá- és fölérendeltségi kapcsolatokat, — szakmai tevékenység által orientált, szakmai körök között fennálló kapcsolatokat. Ezeket a kapcsolatokat adatbázisban, a team-ek saját információ bázisában nyilván kell tartani. A kapcsolatok kiterjednek — a megyei Környezet- és Természetvédelmi Bizottságra, — a Megyei Tanács szakigazgatási szerveire, — a hatósági, társadalmi szervekre, — tudományos oktatási intézményekre stb. 9
