Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)
1987 / 3. szám
Budapesten a Parlamentben került sor a magyar—csehszlovák gazdasági tárgyalásokra. Marjai József és Pavel Hrivnak miniszterelnök-helyettesek, a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság társelnökei, áttekintették a két testvérpárt vezetőinek és a magyar és a csehszlovák kormány elnökeinek legutóbbi találkozóin elért megállapodások, valamint a bizottság előző, 21. ülésszakán kitűzött feladatok teljesítésének helyzetét. A miniszterelnök-helyettesek — egyebek között — áttekintették a Bős (Gabcikovo)—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer közös megvalósításával kapcsolatos munkák helyzetét és megállapították, hogy a nagyberuházás a közös ütemterv szerint halad. A Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központban a Bős—Nagymarosi magyar—csehszlovák vízlépcsőrendszer építéséről tájékoztatta az újságírókat Vladimir Lokvenc, az építkezés csehszlovák kormánymeghatalmazottja. Hangsúlyozta, hogy sokéves, nagyon körültekintő tudományos és műszaki előkészítő munka előzte meg a vízlépcsőrendszer építését. A két fél tudósai és szakemberei — konzultálva külföldi szakértőkkel is — mintegy 100 változatból választották ki azokat a megoldásokat, amelyek a legcélszerűbb műszaki hatékonyság mellett a környezetvédelemben is a legelőnyösebb módozatokat nyújtják. A vízlépcsőrendszer térségében vastag kavicsrétegbe ágyazott mederben folyik a Duna, ezért a létesítményeket is kavicsra kell alapozni, amelynek megoldása kimagasló műszaki teljesítmény. A csehszlovák területen a gabcikovói erőműhöz vezető úgynevezett üzemviteli csatorna pedig szélesebb, mint a Szuezi- vagy a Panama-csatorna. A két vízlépcső, a bősi és a nagymarosi egymással szoros összhangban működik majd, s ez a harmonikus rendszer lehetővé teszi, hogy mindkét erőmű nagyobb teljesítményt nyújtson, mintha külön dolgozna. Együttesen évi 3,6—4 milliárd kilowattóra villamos energiát termelnek majd. A vízlépcsőrendszer további előnye, hogy a lehető legkisebbre mérsékli a térség legnagyobb veszedelmét, az árvízveszélyt. * A Bős (Gabcikovo)—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer által érintett területen a környezeti hatásokat az ellenőrző és megfigyelő rendszer méri. A mérési eredmények szolgáltatják az adatokat a vízlépcsőrendszer üzemirányításához és a környezeti hatások rendszeres komplex ellenőrzéséhez. Az Országos Vízügyi Hivatalban áttekintették e rendszer kiépítésének helyzetét, majd a Tudománypolitikai Bizottság is megtárgyalta a vízlépcsőrendszerrel összefüggő 1987—1995. évekre szóló kutatási tervet. Az ellenőrző és megfigyelőrendszer az érintett területen a különböző tárcák kezelésében évtizedek óta üzemelő ún. törzshálózat továbbfejlesztését és összehangolt üzemelését jelenti. A rendszer mérési adatai alkalmasak lesznek arra, hogy a vízlépcsőrendszer megépítése után a különböző — vízminőség, talajvíz, mezőgazdasági stb. — hatásokat eredeti, valamint összehasonlításaiban értékelni lehessen és ha szükséges, az operatív üzemirányítási folyamatokba beavatkozhassanak. A mérések már folynak. Rendszeresen mérik és értékelik a hidrológiai és meteorológiai adatok mellett a felszín alatti vízjárást, a parti szűrésű vízbázisokat, a felszíni víz minőségét, a mezőgazdasági hozamok és ráfordítások adatait. A rendszer további mérőállomásait is folyamatosan építik. * A Bős—Nagymarosi Vízierőmű építéséről és a Pest megyét érintő kérdésekről számolt be Szántó Miklós, az OVIBER vezérigazgatója a Pest megyei Tanács ülésén. Elmondta, az 1994-ben elkészülő vízierőmű-rendszer építése az idén felgyorsul. A kivitelezők az év végéig 4,4 milliárd forint értékű munkát végeznek el. Az év legnagyobb feladata a dunakiliti tározó, a majdani erőműhöz csatlakozó csatorna és a szigetközi regionális vízellátó rendszer kiépítése. Több mint 100 millió forint értékű munkát végeznek az idén a vízlépcsőrendszer építkezésein az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság brigádjai. Egyik legfontosabb teendőjük a Dunakiliti fölött kialakítandó tározótó jobb oldali gátjainak megépítése. A tározótó vízfelülete 60 négyzetkilométer lesz, hasonló nagyságú mint a Fertő-tó magyar oldalon levő része, átlagos vízmélysége pedig 6—8 méter. A vízlépcsőrendszer építésében részt vevő osztrák fővállalkozó magyar vállalatokat bíz meg a beruházás 30 százalékát kitevő gépszállításokkal és más munkák elvégzésével. Mint köztudott, a vízlépcsőrendszer 50—50 százalékos részvétellel magyar—csehszlovák beruházásban létesül. A magyar beruházáson belül azonban a nagymarosi vízlépcső osztrák fővállalkozásban épül és hazánk a költségek törlesztéseképpen 1996-tól 20 éven keresztül több mint 1 milliárd kWó villamos energiát szállít Ausztriának. Ehhez 400 kilovoltos távvezeték épül Győr és Bécs között. BŐS-NAGYMAROS vízlépcső hírei 3
