Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)
1987 / 2. szám
A Bős—Nagymarosi Vízlépcső munkálatainál tavaly 1 milliárd 276 millió korona értékű munkát végeztek el a csehszlovák építőipari vállalatok. Ez jelenleg a legmagasabb évi összeg Csehszlovákiában, amelyet egyetlen beruházásra irányoztak elő. A CTK hírügynökség beszámolója szerint 1985-höz képest 120 millióval növekedtek az építési költségek, ezért szomszédainknál még inkább összpontosítani kívánják az építőipari kapacitást, s biztosítani a szükséges műszaki berendezéseket, a folyamatos anyagellátást. Egyébként az idén a vízgazdálkodási és energetikai építményeknél 66 millió koronát fordítanak e célra. * Győrött a Győr-Sopron megyei Tanács ülésén tájékoztató hangzott el a Bős—Nagymarosi erőmű és vízlépcsőrendszer múlt évi építkezéseiről és az idén tervezett munkákról. A beruházás Magyarországra eső részének jó része a Szigetközben, Dunakiliti térségében valósult meg. Itt az elmúlt esztendőben 1,5 milliárd forint értékű munkát végeztek el, az idén 4,2 milliárdos a kivitelezési program. Dunakilitinél tavaly 1100-an dolgoztak. Ez a létszám az idén tovább növekszik. Jelentősen előrehaladt a dunakiliti duzzasztómű építése. A földmunkák nagyobb részével elkészültek, az osztrák kivitelezők Munkagépek a terepen befejezték a duzzasztómű résfalazását. A tározó töltését a Duna jobb oldalán 27 kilométer Hosszan építik meg. A magyar oldalra ebből 10 kilométer jut, 8 kilométeres szakaszt a csatornarendszerrel együtt már megépítettek, a munkákat az idén folytatják. * A Komárom megyei Tanács ülésén Tatabányán a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építéséről, annak megyei hatásairól tanácskoztak. Dr. Breinich Miklós, az OVH első elnökhelyettese tájékoztatójában egyebek között elmondta, hogy a beruházás munkálatai a Duna teljes Komárom megyei szakaszát érintik. A partmenti létesítmények, a termőföld, az élővilág védelméről körültekintően gondoskodnak. Új töltéseket építenek ott, ahol eddig ilyen még nem volt és a meglevőket is megerősítik. A szivárgó vizek összefogására, a talajvízszint szabályozására csapolókutakat mélyítenek. Megfelelően gondoskodnak a Duna partján levő üzemek védelméről is. Különféle műtárgyakat, belvízcsatornákat, szivattyúállomásokat építenek. Áthelyezik a pilismaróti és dömösi hajóállomást, Visegrád és Dömös között új utat építenek. A vasút nyomvonalát sehol sem kell módosítani, a biztonságos közlekedéshez elég lesz a töltés megerősítése. A szennyvíztisztítók bővítése is része a vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos munkáknak. Komáromban és Esztergomban új szennyvíztisztító telepet építenek és bővítik a tatabányait és oroszlányit. * Érdekes számok a Dunakilitinél tavaly végzett munkákról: mintegy 280— 310 ezer köbméter földet mozgattak meg az építők, s ezalatt a vízhatlan gödör kialakításához és a töltések építéséhez beépítettek 26 ezer köbméter betont. Az idei munkák értéke 1,9 milliárd forint. 1985 márciusa óta öszszesen 2,2—2,3 milliárd forint az elvégzett munkák értéke. Az idén átlagosan naponta 300—350 ember dolgozik a térségben. A Bős—Nagymarosi Vízierőmű területén folytatandó régészeti kutatásokról írt alá együttműködési megállapodást a Magyar Nemzeti Múzeumban Szántó Miklós, az OVIBER vezérigazgatója és Fodor István, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. A megállapodás szerint a vízlépcsőrendszer létesítményeinek megvalósítását szervező OVIBER 1986—1991. között 10 millió forintot utal át a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Az intézmény — más múzeumok bevonásával — szervezi és koordinálja a feltárási munkákat, az előkerült leletanyag konzerválását, az eredmények tudományos feldolgozását és publikálását. BŐS-NAGYMAROS vízlépcső hírei 27 Kovács Antal államtitkár megtekinti a munkálatokat
