Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)
1987 / 2. szám
Környezetvédelmi tevékenység szervezési eszközökkel* Mint annak különféle összefüggéseiről lapunk hasábjain több alkalommal hírt adtunk, a Tatai Medence, e Komárom megye középső harmadát elfoglaló, 521 km2 területű, természetes tájhatárokkal rendelkező kistáj környezetterhelése országosan is egyedülálló. A Tatai Medencében működő termelők és az infrastruktúra szervei az országos átlagot meghaladó mértékű fejlődésük, gazdasági eredményeik kísérő jelenségeként jelentős környezetterhelő hatást fejtenek ki, amely egyrészt az egyre kedvezőtlenebb üzemi emissziós paraméterekben, másrészt az ún. környezeti kiszóródásokban, azok veszélyes elegyedéseiben, tovagyűrődésében nyilvánul meg. E komplex hatások mértéke sok esetben megközelítette a térség ökológiai teherbíró képességének határát, ami különösen kedvezőtlen az itt levő védendő értékek (természeti és művi) megóvása szempontjából. A vázolt hatások sok esetben a gazdasági fejlődést is akadályozzák, amelynek következtében egyre sürgetőbb beavatkozások szükségesek, a kellő hatékonyság, a „tűzoltó” jellegű tevékenység elkerülése érdekében a gazdasági és környezeti folyamatok együttes, rendszerszemléletű kezelése, a problémák ilyen úton történő megoldásának indítása oldaláról. A környezet-terhelésből eredő kényszerítő hatások mellett lehetőséget adnak a környezetvédelmi tevékenység minőségi változtatására a térség adottságai, melyek lehetővé teszik a tájalkotó tényezők, a tájformáló mozgásfolyamatok együttes tanulmányozását, kölcsönhatásainak vizsgálatát. Ezen adottságok indokolták már korábban az itt elvégzett tanulmányokat, vizsgálatokat, kutató és gyakorlati környezetvédelmi tevékenységet, oktatási és bemutató munkát. E tevékenység, valamint a mind gyakrabban jelentkező problémák megoldásának igénye következtében készült el számos, országosan is egyedülálló környezetvédelmi beruházás, alakult ki több vállalatnál környezetvédelmi szervezet megfelelő, jól felkészült, kellő gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakemberekkel, illetve jött létre rendszeres együttműködés az érintett gazdálkodó, társadalmi és területi irányító szervek között. A környezeti hatások súlyosbodása és a vázolt lehetőségek együttesen indokolták a szervezési munka szükségességét, a szervezési rés szűkítése érdekében korszerű módszerek, eljárások alkalmazását, a meglevő — szellemi és eszköz — kapacitások kihasználásának fokozását, a komplex prob* Kivonatos ismertetés az azonos című, az Agrártudományi Egyetem (Gödöllő) Mezőgazdasági Karán megvédett doktori értekezésből. lémakezelés és további, az előzőekben vázolt igények kielégítését. Az értekezés tárgyát képező ismeretanyagot súlyozva jelen kivonat első része a megfelelő szervezeti keretek létrehozása irányába orientáló igényeket, követelményeket így — a rendszerszemléletű probléma kezelést, — az ágazatközi-területi összehangolási igényeket, — az erőforrások kihasználásának fokozását, — az ökológiai-ökonómiai egyensúly kérdéseit részletezi, míg a második rész az előkészítő és működési folyamatokat tekinti át. Rendszerszemléletű problémakezelés A dolgozat számadatokkal, térképekkel, diagramokkal és trendekkel bizonyítja, hogy a Tatai Medencében súlyosabb igényként jelentkezik a tájalkotó tényezők és tájformáló mozgásfolyamatok — gazdasági-fejlesztési és környezeti folyamatok — egységes rendszerben történő kezelése, mivel egyes elemek kiemelésével a rájuk jellemző, „tűzoltó" jellegű problémamegoldással rövid úton, közvetlen hatással viszszük át a szennyezést a rendszer valamelyik másik alrendszerére. E gond annál is jelentősebb, mivel a tájterhelés jelenlegi szintjéből eredően az ökológiai tűréshatár (Id. később) könnyen átléphetővé válik, így nem várt helyeken alakulhatnak ki irreverzibilis természeti folyamatok. A rendszer egységes kezelésére ugyanakkora térség méretei és jellemzői megfelelő lehetőséget biztosítanak, peremfeltételei jól lehatárolhatok és definiálhatók, belső folyamatai elfogadható ráfordítási szinten kezelhetők, az eredmények realizálására megfelelő informatikai, eszköz stb. alapok biztosíthatók. Pl.: a komplexitás hiánya okozta a Hőerőmű Vállalat (Tatabánya) kéményei magasításának (45 m-ről 160 mre, jelentős költségráfordítással) azt az eredményt, hogy a város központja helyett a kertvárosban levő Tüdőgondozó Intézet környékének levegőjében növekedett jelentősen a kéndioxid és más szennyező anyagok mennyisége. Ilyen esetekben a veszélyes koncentráció csökken, ugyanakkor szélesebb körben és területen érvényesülnek a káros hatások, melyek kiküszöbölése a későbbiek során elengedhetetlen, és jelentősen nagyobb költségráfordítást igényel. A környezet védelmével kapcsolatos intézkedések során tehát a következő fontosabb szempontokat kell szem előtt tartani: — az életszínvonal-politikai célok megvalósítása érdekében elkerülhetetlenül fontos termelésnövelést úgy kell megoldani, hogy az a természeti és emberi környezetet egyre csökkenő mértékben károsítsa, — új, illetve a szükséges mértékben módosított termelési eljárások, technológiák bevezetésével elő kell segíteni, hogy a jelenleg működő létesítményekben, a gazdasági-termelési tevékenység folyamatában mérséklődjék, illetve megszűnjék a környezetszenynyező tevékenység, — a termelési, gazdasági tevékenység lényeges részévé kell tenni a teljes környezet tudatos, tervszerű formálását, — a rendelkezésre álló anyagi erőforrások meghatározott részének e célra történő rendelkezésre bocsátásával kellő súlyt kell kapnia a környezetvédelemnek a térségben. Fentiekből következően — a tárgyalt környezetben különösen — a környezetvédelmen nemcsak a további romlás megakadályozását, vagy lassítását, a pillanatnyi bajok orvoslását értjük, hanem — a jobb környezet kialakításának tervezését, — a környezet tudatos és célszerű átalakítására irányuló műszaki tevékenységet, — a különböző folyamatok és intézkedések hatékony növeléséhez szükséges feltételek keresését, kialakítását, — végül mindezek szervezését, koordinálását, előkészítését. E rendszerben elvégzett előkészítő munkák, döntéseket megalapozó tevékenységek megbízhatóbb, valósághű, a tényleges problémákra irányuló döntéseket megalapozó tevékenységek megbízhatóbb, valósághű, a tényleges problémákra irányuló döntéseket eredményezhetnek. Ugyanakkor az ilyen döntésekben egyre nagyobb szerepe kell legyen az „etikai értékítéletnek”, amelynél annak a gondolatnak kell érvényt szerezni, hogy a megfelelő környezet megteremtése nem jótékonyság a közösség részéről egy másik közösség, vagy annak egyes tagjai, illetve kisebb-nagyobb csoportjai számára, hanem a térségben élő társadalom jól felfogott érdeke, önvédelme saját maga egyre súlyosabb veszélyeztetettségével szemben. Ennek a komplex rendszerszemléletnek az elfogadása azért is fontos, mert a környezet védelmének indokoltsága, az ehhez szükséges fedezet valamilyen módon való biztosításának fontossága már országosan is polgárjogot nyert, de a végrehajtásban úgy tűnik, hogy a gazdaság és a környezetvédelem két ellentétes dolog. (Flórisné, Sipos I. 1983.) Ennek az ellentmondásnak a feloldását is segítheti a szervezet, illetve működésén keresztül is az ajánlott szemlélet. A gazdasági rendszer része a mezőgazdasági termelés intenzitásának növelése, amelynek következtében olyan 18
