Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)
1987 / 2. szám
4. Az egyes jelenlegi és távlatban felhasználásra kerülő ivóvízbázisok fokozott védelméről szóló program végrehajtásának feltételei Az Állami Tervbizottság határozatában ágazatközi program készítését írta elő az egyes jelenlegi és távlatban hasznosítandó ivóvízbázisok fokozott védelmére. Az előterjesztés a programban foglaltak végrehajtásának feltételeivel foglalkozott. Megállapította, hogy az utóbbi két évtizedben a növekvő környezetszennyezés meghaladta a felszín alatti ivóvízkészletek természetes védettségét. Következményeként olyan károsodások mutatkoztak meg, amelyekből jelentős előszennyeződési folyamatok megkezdésére lehet következtetni. A közműves vízellátás 1200 vízkivételi helyéből — a felmérések szerint — 400 körüli üzemelő vízbázis van olyan sérülékeny környezetben, amelyben a szennyezőtevékenységek hatása éves, vagy évtizedes időtartamon belül jelentkezhet. Jellemző még a kialakult helyzetre, hogy a veszélyeztetés nyilvánvaló ténye mellett a mértéke — ellenőrző megfigyelőrendszer hiányában — nem értékelhető. A VII. ötéves terv pénzügyi determináltsága csak kevés védelmi intézkedés megtételét teszi lehetővé. A tervidőszakban inkább a Vili. ötéves tervidőszak határozottabb intézkedéseinek megalapozását kell végrehajtani. Ennek keretében 50 sérülékeny vízbázison a környezet feltárásával, ellenőrzésbe vonásával el kell jutni a veszélyeztetettség megismeréséig, 20 vízbázisnál meg kell határozni a következő tervidőszak konkrét intézkedéseit, 6 különleges jelentőségű vízbázisnál pedig folytatni kell a megkezdett intézkedéseket. A végrehajtás alapvető feltétele, hogy meghatározásra kerüljön a közüzemi vállalatok ez irányú felelőssége; a feladatok épüljenek be a működési, tervezési és pénzügyi rendjükbe; kerüljön felülvizsgálatra a bírságolási rend és alakuljon ki a távlati vízbázisok védelmének szervezeti, jogi és pénzügyi feltételrendszere. Az Elnöki Értekezlet úgy döntött, hogy a felszín alatti vízbázisok védelme érdekében megfogalmazott rövid távú intézkedéseket — figyelembe véve a különböző pénzügyi forrásokat és műszaki lehetőségeket — haladéktalanul meg kell tenni és egyidejűleg gondoskodni kell a hosszabb távra meghatározott feladatok műszaki megalapozásáról és ezzel összhangban álló jogi, közgazdasági szabályozórendszer kialakításáról. A jövőben megvalósuló vízművek vízbázisainak védelmét már a beruházás folyamatában érvényesíteni kell. A vízkincs fokozott védelme érdekében ökológiai szemlélet kialakítására, előterjesztésére és a közgondolkodás ez irányú átformálására van szükség. Az Elnöki Értekezlet utasította a Vízgazdálkodási Főosztályt, hogy az ivóvízbázisok fokozott védelmét szolgáló hosszú- és rövidlejáratú feladatokat intézkedési tervben határozzák meg, az érintett főosztályok és vízügyi szervek konkrét feladataival, felelősökkel és határidőkkel megjelölve. 5. A vízügyi ágazat 1986. évi nemzetközi tevékenysége és az 1987. évi feladatai A vízügyi ágazat 1986. évi nemzetközi feladatait az Elnöki Értekezlet tárgyalta meg és hagyta jóvá. Előírta a pénzügyi fedezetek és a tervezett programok összhangjának javítását, a feladatok rugalmas kezelését, valamint a határvízi együttműködés fokozását. Az 1986. évben a vízügyi ágazatban rendkívül aktív nemzetközi munka folyt és sok nagy fontosságú nemzetközi rendezvény volt. A nemzetközi tevékenység 1986. évi legfontosabb eredményei közé tartozik, hogy — továbbfejlődött a szomszédos országokkal a határvizeken folytatott együttműködés és a nemzetközi szervezetekkel kialakított kapcsolatok; — sokoldalú együttműködés kapcsán aláírásra került a tiszai vízminőségvédelmi egyezmény; — bővültek a műszaki-tudományos együttműködési lehetőségek és — tovább fejlődött az együttműködés mechanizmusa. Az 1987-ben az elmúlt évinél kevesebb nemzetközi rendezvényre kerül sor, ezért az a törekvés, hogy a kialakított együttműködések minősége és hasznosítása javuljon tovább. Ennek érdekében — a határvízi együttműködésben folytatni és erősíteni szükséges a hazai társterületekkel a kapcsolatokat és a munka szélesebb körű megismertetését; — a műszaki-tudományos együttműködésben elsőbbséget kell biztosítani a gyakorlatot szolgáló témák megoldásának és jobban meg kell a hasznosíthatóságot követelni; — a külgazdasági koordinációs munkában meg kell teremteni az import és export érdekek jobb összhangját és jobban kell ösztönözni a szellemi és egyéb exportérdekek összehangolását. Az Elnöki Értekezlet elfogadta az ágazati nemzetközi tevékenység fő céljait és jóváhagyta az OVFI és a felügyelete alá tartozó szervek 1987. évi utazási célú devizatervét. Előírta, hogy tovább kell folytatni a nemzetközi kapcsolatok során szerzett tapasztalatok hazai hasznosítását. A külföldi tapasztalatok birtokában értékelni kell egy-egy szakterület nemzetközi helyzetét, fejlődésének irányát, összehasonlítva a hazai helyzettel, amit publikáció útján közkinccsé kell tenni. Fel kell hívni az adott vízügyi szakterület figyelmét egy-egy jól bevált műszaki, technológiai és szervezési megoldásra, ezek esetleges hazai hasznosíthatóságára. Az Elnöki Értekezlet előírta továbbá azt is, hogy össze kell állítani a vízügyi ágazat külgazdasági tevékenysége hatékonyságának növelését gátló szervezeti, anyagi és személyi összetevőket, s a megszüntetésükre javasolt intézkedéseket. 6. A vízügyi szervek szerepe és részvételének rendje a tanácsi gazdálkodásban A gazdaságban és az államigazgatásban bekövetkezett változások átalakították a tanácsi gazdálkodást, hatottak a tanácsok és a központi szervek kapcsolatára, alapvetően változtatták meg az egyes tanácsi szintek kapcsolati és döntési mechanizmusát. Az előterjesztés megállapította, hogy — reagálva ezekre a változásokra — több területen előrelépés szükséges. A tanácsi vízgazdálkodási döntések vízügyi részről történő befolyásolása érdekében — az országos távlati fejlesztési koncepciókat a megyei tanácsok hivatalosan ismerjék meg, s testületi üléseiken megtárgyalva fogadják el a saját koncepcionális tevékenységük alapjául; — a megyei távlati vízgazdálkodás fejlesztési tervek megfelelő szakmai színvonalát tematika kidolgozásával kell az OVH-nak biztosítani; — a rendezési terveket önálló vízgazdálkodási melléklettel kell kiegészíteni és kialakítani e tervek megfelelő hatósági jóváhagyását. A tanácsok középtávú tervezési munkájában való vízügyi részvétel erősítése megkívánja, hogy a jövőben az ágazati célok elérése érdekében alkalmazni kell a vízügyi hatósági kikényszerítés eszközeit és módot kell találni a vízgazdálkodási feladatok eddiginél következetesebb központi anyagi támogatására is. A tanácsok vízgazdálkodással kapcsolatos államigazgatási munkájának segítése érdekében szükséges, hogy mielőbb kiadásra kerüljön a helyi vízgazdálkodási közfeladatok ellátásával kapcsolatos egyes hatósági jogok gyakorlásáról szóló OVH Elnöki rendelkezés, illetve a víz- és csatornaszolgáltatási szabályzatok módosítása. A korszerű követelményhez igazodva módosítani kell továbbá a vonatkozó képesítési előírásokat is. A vízügyi és tanácsi szervek együttműködése terén meg kell vizsgálni az éves tervegyeztető tárgyalások és szakági megbeszélések gyakoriságát és a résztvevők körét. A megyei tanácsok testületi ülésein való megfelelő képviselet mellett el kell érni, hogy a helyi tanácsok is igényeljék a VIZIG-ek részvételét. A változások figyelembevételével ki kell dolgozni az ágazati felügyeleti vizsgálatok új tematikáját és kritikusabban kell elemezni a vízgazdálkodási feladatok végrehajtását. A megyei tanácsok dolgozói részére tartott továbbképzések mellett biztosítani kell a vízügyi szervek (elsősorban a VIZIG-ek részvételét) az alsóbb szintű tanácsok részére tartott továbbképzéseken. Dr. Cservár Antal 13
