Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)

1987 / 2. szám

4. Az egyes jelenlegi és távlatban felhasználásra kerülő ivóvízbázisok fokozott védelméről szóló program végrehajtásának feltételei Az Állami Tervbizottság határozatá­ban ágazatközi program készítését ír­ta elő az egyes jelenlegi és távlatban hasznosítandó ivóvízbázisok fokozott védelmére. Az előterjesztés a programban fog­laltak végrehajtásának feltételeivel foglalkozott. Megállapította, hogy az utóbbi két évtizedben a növekvő kör­nyezetszennyezés meghaladta a felszín alatti ivóvízkészletek természetes vé­dettségét. Következményeként olyan károsodások mutatkoztak meg, ame­lyekből jelentős előszennyeződési fo­lyamatok megkezdésére lehet követ­keztetni. A közműves vízellátás 1200 vízkivételi helyéből — a felmérések szerint — 400 körüli üzemelő vízbázis van olyan sérülékeny környezetben, amelyben a szennyezőtevékenységek hatása éves, vagy évtizedes időtarta­mon belül jelentkezhet. Jellemző még a kialakult helyzetre, hogy a veszélyeztetés nyilvánvaló té­nye mellett a mértéke — ellenőrző megfigyelőrendszer hiányában — nem értékelhető. A VII. ötéves terv pénzügyi determi­­náltsága csak kevés védelmi intézke­dés megtételét teszi lehetővé. A terv­időszakban inkább a Vili. ötéves terv­időszak határozottabb intézkedéseinek megalapozását kell végrehajtani. En­nek keretében 50 sérülékeny vízbázi­son a környezet feltárásával, ellenőr­zésbe vonásával el kell jutni a veszé­lyeztetettség megismeréséig, 20 vízbá­zisnál meg kell határozni a következő tervidőszak konkrét intézkedéseit, 6 különleges jelentőségű vízbázisnál pe­dig folytatni kell a megkezdett intéz­kedéseket. A végrehajtás alapvető feltétele, hogy meghatározásra kerüljön a köz­üzemi vállalatok ez irányú felelőssége; a feladatok épüljenek be a működési, tervezési és pénzügyi rendjükbe; kerül­jön felülvizsgálatra a bírságolási rend és alakuljon ki a távlati vízbázisok védelmének szervezeti, jogi és pénz­ügyi feltételrendszere. Az Elnöki Értekezlet úgy döntött, hogy a felszín alatti vízbázisok védel­me érdekében megfogalmazott rövid távú intézkedéseket — figyelembe véve a különböző pénzügyi forrásokat és műszaki lehetőségeket — haladék­talanul meg kell tenni és egyidejűleg gondoskodni kell a hosszabb távra meghatározott feladatok műszaki megalapozásáról és ezzel összhang­ban álló jogi, közgazdasági szabályo­zórendszer kialakításáról. A jövőben megvalósuló vízművek vízbázisainak védelmét már a beruhá­zás folyamatában érvényesíteni kell. A vízkincs fokozott védelme érdeké­ben ökológiai szemlélet kialakítására, előterjesztésére és a közgondolkodás ez irányú átformálására van szükség. Az Elnöki Értekezlet utasította a Víz­gazdálkodási Főosztályt, hogy az ivó­vízbázisok fokozott védelmét szolgáló hosszú- és rövidlejáratú feladatokat intézkedési tervben határozzák meg, az érintett főosztályok és vízügyi szer­vek konkrét feladataival, felelősökkel és határidőkkel megjelölve. 5. A vízügyi ágazat 1986. évi nemzetközi tevékenysége és az 1987. évi feladatai A vízügyi ágazat 1986. évi nemzet­közi feladatait az Elnöki Értekezlet tár­gyalta meg és hagyta jóvá. Előírta a pénzügyi fedezetek és a tervezett programok összhangjának javítását, a feladatok rugalmas kezelését, vala­mint a határvízi együttműködés foko­zását. Az 1986. évben a vízügyi ágazatban rendkívül aktív nemzetközi munka folyt és sok nagy fontosságú nemzet­közi rendezvény volt. A nemzetközi tevékenység 1986. évi legfontosabb eredményei közé tarto­zik, hogy — továbbfejlődött a szomszédos or­szágokkal a határvizeken folytatott együttműködés és a nemzetközi szer­vezetekkel kialakított kapcsolatok; — sokoldalú együttműködés kap­csán aláírásra került a tiszai vízminő­ségvédelmi egyezmény; — bővültek a műszaki-tudományos együttműködési lehetőségek és — tovább fejlődött az együttműkö­dés mechanizmusa. Az 1987-ben az elmúlt évinél keve­sebb nemzetközi rendezvényre kerül sor, ezért az a törekvés, hogy a ki­alakított együttműködések minősége és hasznosítása javuljon tovább. En­nek érdekében — a határvízi együttműködésben folytatni és erősíteni szükséges a ha­zai társterületekkel a kapcsolatokat és a munka szélesebb körű megismerteté­sét; — a műszaki-tudományos együttmű­ködésben elsőbbséget kell biztosítani a gyakorlatot szolgáló témák megol­dásának és jobban meg kell a hasz­nosíthatóságot követelni; — a külgazdasági koordinációs munkában meg kell teremteni az im­port és export érdekek jobb összhang­ját és jobban kell ösztönözni a szel­lemi és egyéb exportérdekek össze­hangolását. Az Elnöki Értekezlet elfogadta az ágazati nemzetközi tevékenység fő céljait és jóváhagyta az OVFI és a felügyelete alá tartozó szervek 1987. évi utazási célú devizatervét. Előírta, hogy tovább kell folytatni a nemzetközi kapcsolatok során szerzett tapasztalatok hazai hasznosítását. A külföldi tapasztalatok birtokában érté­kelni kell egy-egy szakterület nemzet­közi helyzetét, fejlődésének irányát, összehasonlítva a hazai helyzettel, amit publikáció útján közkinccsé kell tenni. Fel kell hívni az adott vízügyi szak­terület figyelmét egy-egy jól bevált műszaki, technológiai és szervezési megoldásra, ezek esetleges hazai hasznosíthatóságára. Az Elnöki Értekezlet előírta továbbá azt is, hogy össze kell állítani a víz­ügyi ágazat külgazdasági tevékenysé­ge hatékonyságának növelését gátló szervezeti, anyagi és személyi össze­tevőket, s a megszüntetésükre javasolt intézkedéseket. 6. A vízügyi szervek szerepe és részvételének rendje a tanácsi gazdálkodásban A gazdaságban és az államigazga­tásban bekövetkezett változások átala­kították a tanácsi gazdálkodást, ha­tottak a tanácsok és a központi szer­vek kapcsolatára, alapvetően változ­tatták meg az egyes tanácsi szintek kapcsolati és döntési mechanizmusát. Az előterjesztés megállapította, hogy — reagálva ezekre a változásokra — több területen előrelépés szükséges. A tanácsi vízgazdálkodási döntések vízügyi részről történő befolyásolása érdekében — az országos távlati fejlesztési koncepciókat a megyei tanácsok hiva­talosan ismerjék meg, s testületi ülé­seiken megtárgyalva fogadják el a saját koncepcionális tevékenységük alapjául; — a megyei távlati vízgazdálkodás fejlesztési tervek megfelelő szakmai színvonalát tematika kidolgozásával kell az OVH-nak biztosítani; — a rendezési terveket önálló víz­gazdálkodási melléklettel kell kiegé­szíteni és kialakítani e tervek megfe­lelő hatósági jóváhagyását. A tanácsok középtávú tervezési munkájában való vízügyi részvétel erő­sítése megkívánja, hogy a jövőben az ágazati célok elérése érdekében al­kalmazni kell a vízügyi hatósági ki­kényszerítés eszközeit és módot kell találni a vízgazdálkodási feladatok eddiginél következetesebb központi anyagi támogatására is. A tanácsok vízgazdálkodással kap­csolatos államigazgatási munkájának segítése érdekében szükséges, hogy mielőbb kiadásra kerüljön a helyi víz­gazdálkodási közfeladatok ellátásával kapcsolatos egyes hatósági jogok gyakorlásáról szóló OVH Elnöki ren­delkezés, illetve a víz- és csatornaszol­gáltatási szabályzatok módosítása. A korszerű követelményhez igazodva mó­dosítani kell továbbá a vonatkozó ké­pesítési előírásokat is. A vízügyi és tanácsi szervek együtt­működése terén meg kell vizsgálni az éves tervegyeztető tárgyalások és szak­ági megbeszélések gyakoriságát és a résztvevők körét. A megyei tanácsok testületi ülésein való megfelelő képviselet mellett el kell érni, hogy a helyi tanácsok is igé­nyeljék a VIZIG-ek részvételét. A változások figyelembevételével ki kell dolgozni az ágazati felügyeleti vizsgálatok új tematikáját és kritiku­sabban kell elemezni a vízgazdálko­dási feladatok végrehajtását. A megyei tanácsok dolgozói részére tartott továbbképzések mellett biztosí­tani kell a vízügyi szervek (elsősorban a VIZIG-ek részvételét) az alsóbb szin­tű tanácsok részére tartott továbbkép­zéseken. Dr. Cservár Antal 13

Next

/
Thumbnails
Contents