Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)
1987 / 2. szám
ÉRV lázbérci víztározó részlet ÉRV szilvásvárad! szennyvíztisztító Negyedszázados tevékenység É 25 éve alakult meg vállalatunk jogelődje, a Sajómenti Vízművek. 1970. évtől az OVH átszervezte a vállalatot és ezt követően mint Északmagyarországi Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat, 1986. évtől Északmagyarországi Regionális Vízművek (ÉRV) néven működik. A vállalat létrehozását a Sajó-völgyében az 1950-es években gyors fejlődésnek indult ipar (bányászat, kohászat, energia-, vegyipar) és ezekhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése tette szükségessé. Nagy térséget átfogó, ellátó, összefüggő regionális ivóvízellátó rendszer — a Fővárosi Vízműveken kívül — hazánkban először Borsod megyében jött létre. Létrehozását a már említett okokon kívül az a tény indokolta, hogy a Sajó-völgyében kedvezőtlen hidrológiai és vízföldtani viszonyok alakultak ki (Sajó elszennyeződése, bányászat miatt) — a vízigények és a vízkészletek területi és időbeni eltérése miatt, a vízellátásban hiányok, zavarok keletkeztek. Felettes hatóságunk és vállalatunk vezetői jól ismerték fel, hogy Borsod megye e területének gyors, biztonságos fejlesztésének alapja csak egy olyan nagy térségi regionális vízellátási rendszer megvalósítása lehet, ahol a természetes vízkészletekkel való gazdálkodást a rendszert ellátó több vízmű együttes kapacitása és üzemeltetése biztosítja. Felettes hatóságunk (OVH) vállalatunk főbb tevékenységi körét 1970. évtől az alábbiakban határozta meg: —• ivóvíz-, iparivíz-, csatornaszolgáltatás, — szerviz tevékenység, — öntözési tevékenység, — építőipari tevékenység, — fürdőszolgáltatás, — műszaki (tervezési) tevékenység, — ipari tevékenység. Vállalatunk szolgáltatási tevékenysége ma már három megye területére terjed ki: BAZ megye, Heves és Nógrád megyék területére. A három megye területén az igényeknek megfelelően fokozatosan alakultak ki a regionális ivóvízellátási rendszerek. 1957—74. év között épült ki a Borsodi Regionális Vízellátási Rendszer (BRV), mely mintegy 700 km2 terület ivóvízellátását biztosítja. E rendszerhez csatlakozik 1978. évtől a Miskolci és Hevesi Regionális Vízellátási rendszer. Az összefüggő, összekapcsolt ivóvízellátási regionális rendszerek határai — Északon: Szalonna, Felsőtelekes. Nyugaton: Borsodnádasd. Keleten: Gesztely-Bőcs. Délen: Monosbél-Egercsehi. A Mátra hegység településeinek, üdülőkörzetének ivóvízellátására 1967—80-as években épült meg a Mátrai Regionális Vízellátási (MRV) rendszer. 1970—80-as években jött létre az Északnógrádi Regionális Vízellátási (ÉNRV) rendszer Salgótarján város és környéki települések ivóvíz ellátására. E rendszerhez csatlakozik az 1980—85-ös években épült Középnógrádi Regionális Vízellátási (KNRV) rendszer, mely Pásztó, Hasznos, Nagybátony, Salgótarján részére szolgáltat ivóvizet. 1972—80-as években alakult ki a Délborsodi Regionális Vízellátási (DRV) rendszer, mely Mezőkövesd város és 11 település részére juttat jó ivóvizet a sályi-kácsi karsztforrásokból. A felsorolt regionális vízellátási rendszerek építési költsége nagy részben OVH-célcsoportos beruházásból, kis részben tanácsi és saját vállalati fejlesztési alapból származik. E regionális vízellátási rendszerek napjainkban is fokozatosan bővülnek és összekapcsolódnak. A regionális ivóvízellátási rendszerek víztermelő összkapacitása: 200 000 m3/d, mely vízmennyiség 29 db víztermelő telepből származik. A regionális vízellátási rendszerhez tartozik még: 22 db vízátemelő telep, 800 km ivóvíz gerincvezeték, 15 db alacsony szintű, 34 db magas szintű ivóvíztároló; 11 950 m3-es, ill. 26 825 m3-es össztároló térfogattal. Az ivóvízellátó rendszerek összesen 86 település részére szolgáltatnak ivóvizet, a 86 településből hat város (Miskolc, Ózd, Kazincbarcika, Salgótarján, Pásztó, Mezőkövesd) — továbbá 26 ipari nagyfogyasztót látnak el ivóvízzel. 14
