Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)
1987 / 2. szám
ELNÖKI ÉRTEKEZLETEN TÁRGYALTÁK Az OVH Elnöki Értekezlete legutóbbi két ülésén a következő előterjesztéseket tárgyalta meg: 1. A Vízügyi ágazat VII. ötéves kutatás-fejlesztési terve. A vízügyi ágazat VII. ötéves tervi kutatás-fejlesztési tervét az OVH az 1985- ben jóváhagyott koncepció célkitűzéseinek figyelembevételével állította öszsze. Négy kutatási és hét műszaki fejlesztési ágazati szintű célprogramot dolgozott ki, amely átfogja: a társadalmi, gazdasági fejlődés és a vízgazdálkodás kölcsönhatását; a komplex vízgazdálkodás tudományos megalapozását; a nagytérségi komplex vízgazdálkodási beavatkozások hatását; az ágazatirányítás jogi, közgazdasági és műszaki szabályozásának megalapozását; a természetes befogadók terhelhetőségét; az elektronika széles körű elterjesztését; a gazdaságos anyag- és energiafelhasználást; a biotechnológiai eljárások alkalmazását; a vízkészletek racionálisabb felhasználását; a vizek tisztaságának megőrzését; a vízi infrastruktúra megalapozását és a vízgazdálkodást érintő gyártmányfejlesztést. Az előirányzott feladatok megoldására 860 millió Ft központi keretet irányoztak elő. Az alapkutatások végzéséhez új lehetőségként jelent meg az Országos Tudományos Kutatási Alap pályázati rendszere, amely három vízgazdálkodási témakörű feladatot hagyott jóvá, amit magánszemélyek vagy kutatói csoportok pályázhatják meg. A VII. ötéves tervidőszak ágazati kutatási-fejlesztési terve megvalósításának szervezésében korszerűsítést hajt végre az OVH, amely a rendelkezésre álló keretek minél gazdaságosabb felhasználására, illetve a К -j— F munkák hatékonyabb megvalósítására irányul. A kutatás-fejlesztés vállalati feladatainak központi befolyásolására az ösztönző rendszer módosítása szükségesés továbbiakban is ki kell használni a nemzetközi együttműködés ez irányú lehetőségeit. Az Elnöki Értekezlet úgy döntött, hogy olyan korszerűsített eljárási és szervezési rendet kell kialakítani a kutatás-fejlesztés irányítási folyamatára, amely az eddigieknél nagyobb garanciát nyújt a kutatási feladatok tárgyilagosabb kiválasztására, és hasznosítására. A kutatási-műszaki fejlesztési szerződések megkötésekor részletesen meg kell határozni az elérni kívánt célt és az elvárt eredményt. А VI. ötéves terv jelentősebb kutatási fejlesztési feladatai közül néhányat (5 db) meg kell vizsgálni, hogy milyen mértékben hasznosultak az ágazati fejlesztésekben. At kell venni az ágazaton kívüli kutatóhelyek vízgazdálkodásban is hasznosítható eredményeit és a vízgazdálkodásban kidolgozottak ágazaton kívüli hasznosításáról is gondoskodni kell. 2. Jelentés az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság (Miskolc) átfogó felügyeleti ellenőrzésének főbb tapasztalatairól. A felügyeleti ellenőrzés alapján megállapítható, hogy a vízügyi igazgatóság VI. ötéves tervidőszaki tevékenysége összességében eredményes volt. A komplex vízgazdálkodási feladatok kiemelt végzésével, az ágazat érdekeinek folyamatos érvényesítésével, valamint széles körű koordinációs munkával igyekeztek a vízgazdálkodás tervezett fejlődését biztosítani. A 473 települést magába foglaló működési területükön több mint 1,1 millió ember él. A térségben lévő ipari és mezőgazdasági termelés a vízgazdálkodással szemben jelentős igényeket támaszt. Közműves ivóvízzel még 228 település (48%) nem rendelkezik és ebből 156 település (68%) közegészségügyileg veszélyeztetett területen helyezkedik el. A 77%-os lakossági ellátottság elmarad az országos átlagtól. A vízmű- és szennyvíztisztító kapacitások tervidőszakban történt növelése javította a térség ellátottságát és környezetvédelmét. Alacsony szintű a szennyvízcsatornával kiszolgált lakosság aránya, valamint a csatornás ellátottság. A vizsgált időszakban végrehajtott szervezeti korszerűsítés és az igazgatói váltás eredményes és sikeres volt, biztosította a tevékenységek és a vezetés folyamatosságát. Személyi állományuk felkészültsége alkalmas a feladatok ellátására. Kapcsolatuk a megyei és városi szervekkel eredményes. A szakági feladatok ellátásának színvonala folyamatosan fejlődött. A működési területük nagy részét rendszeres belvízveszély fenyegeti, így annak megelőzése és elhárítása kiemelt fontosságú. A belvizek levezetési idejét 19-ről 17 napra mérsékelték. Az árvízvédelmi és vízkárelhárítási feladatok meghatározó jellegűek. A védvonalak 1440 km2 területet mentesítenek az árvizektől. Az árvízvédelmi töltések 58%-a korszerű méretekre kiépült (336 km). A tervidőszakban történt fejlesztések eredményeként nőtt a belvíz- és árvízvédelmi biztonság. A termelési tevékenységük mutatói lényegében stagnáló helyzetet jeleznek. A megrendeléses munkák aránya nem változott, 41—44% között van. A termelőgépek összetétele jó irányba változott. A földmunkagépek kihasználása nem, de az építőgépeké meghaladja az igazgatóságok átlagát. A gazdálkodásunk eredményessége a vizsgált időszakban átlagosnak értékelhető, pénzgazdálkodásukban azonban esetenként pénzellátási zavarok és feszültségek jelentkeztek. Az átfogó felügyeleti ellenőrzés során kisebb egyedi hibák is feltárásra kerültek, amelyek kijavításával biztosítani kell a gazdálkodás további szabályszerűségét és hatékonyságát. Az Elnöki Értekezlet elismerését fejezte ki a vízügyi igazgatóság vezetőinek és dolgozóinak az elmúlt időszak eredményes munkájáért, különösen a dolgozó ember érdekében végzett szociális törődésért. 3. A Bős (Gabcikovo)—Nagyamosi Vízlépcsőrendszer megvalósítása Az előterjesztének az volt a célja, hogy bemutassa a Minisztertanács által jóváhagyott beruházási javaslat szerinti feladatokat. A módosított beruházási javaslat sem az alapvető koncepciót, sem a műszaki megoldásokat nem változtatta meg, de a tervezés előrehaladásával változtak az egyes műszaki paraméterek. Módosult a környezet védelmi igénye és a településfejlesztés érdekköre. A vízlépcsőrendszer megvalósításával kapcsolatos ügyek gyors és koordinált intézésére ágazati és kivitelezői munkacsoport alakult, amelyek aktívan bekapcsolódtak az előkészítés és a megvalósítás konkrét feladatainak végzésébe. A beruházás megvalósításának az OVH-n belüli ügyeit a Nagylétesítményi Osztály, a megvalósítás szervezését és lebonyolítását az OVIBER látja el. A vízlépcsőrendszer előkészítése, megvalósítása és a későbbi üzemelése érdekében az OVH együttműködik az SZSZK Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztériumával, valamint az SZSZK Kormányhivatalával. A rendszeres együttműködés megfelelően szolgálja a vízlépcsőrendszer előkészítését és megvalósítását. A vízlépcsőrendszer hatásterületén jelentkező vízgazdálkodás-fejlesztési feladatokat (árvízvédelem és folyószabályozás, vízrendezés, vízhasznosítás, vízellátás-csatornázás) a szakágazatok előirányozták, végrehajtásuk az ütemtervben foglaltaknak megfelelő. A vízlépcsőrendszer generáltervezője a VIZITERV, a tervszolgáltatás ütemterv szerint történik (évi 120—200 millió forint értékben). A kapcsolatos kutatásokat döntően a VITUKI végezte. Kiemelkedik a környezeti hatástanulmány, amelyre támaszkodva elkészült a tudományos kutatási témák részletes felmérése, a kutatási program és az 1986—1995-re szóló kutatási tervek tárcaközi egyeztetése. A tervező és kutató munka keretében készül a monitoring és a mérő-megfigyelő rendszer tervei. A vízlépcsőrendszer 1986. évi előirányzata 3,0 milliárd forint volt, a tényleges teljesítés összege elérte a 3,042 milliárd forint értéket. Az Elnöki Értekezlet felhívta a vízügyi ágazatban dolgozók figyelmét arra, hogy a dunai vízlépcsőrendszer megvalósításának elősegítése az ágazat egészének kiemelt feladata. 12
