Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)
1987 / 2. szám
Újra köszöntöttük, köszöntjük a magyar história fénylő napjait. 1848 március tizenötödikét. 1919 március huszonegyedikét. 1945 április negyedikét. A három ünnepre három korabeli tanú soraival emlékezünk. Petőfi Sándor így írt a magyar ifjúság, Pest és Buda nagyszerű óráiról: Magyar történet múzsája. Vésőd soká nyugodott, Vedd föl azt, s örök tábládra Vésd föl ezt a nagy napot. A Magyar Tanácsköztársaság köszöntői között költőket, írókat is találunk. Babits Mihály így vallott 1919 tavaszán: Két nép vagyunk ma, muszka és magyar, ki több szégyenben élni nem akar, és inkább szenved, inkább belehal, de ember lesz és újra fiatal! Nemrég emlékezett az ország Darvas Józsefre, aki idén lett volna hetvenöt éves. Magyarország felszabadulása után ő is azok közé tartozott, akik tevékeny részt vállaltak a kivérzett, meggyötört ország talpraállításában. „Ha nem osztottunk volna földet — vetette papírra már értékelő távlatból —, merem állítani hogy 1945 tavaszán nem lett volna megművelve Magyarországon a föld. így viszont megműveltek szinte minden talpalatnyi földet, természetesen nem úgy, mint egy korszerű nagyüzemi mezőgazdaságban. Ahol volt egy sánta ló, azt fogták be. Ott, ahol máskor szégyen volt tehénnel szántani, tehenet fogtak be. Ha tehén se volt, akkor ásóval állt oda a paraszt az újonnan megkapott kis parcellájára, és elkezdte ásni: sőt még az sem volt ritka, hogy magukat fogták be az ekébe és úgy szántottak. És megművelődött a föld. Az, hogy a következő évben mégiscsak volt az országnak kenyere, elsősorban abból adódott, hogy a párt, a kormány merte vállalni ennek a forradalmi földosztásnak még a lehetséges kockázatát is . . ." 1848, 1919, 1945 ma már történelem. Az utódoknak nemcsak joguk, de kötelességük is az elődök harcáról el nem feledkezni. 8Z magyar 2 vízgazdálkodás TARTALOM Nemzetközi Ivóvizei látó si és Egészségügyi Dekádról 1 A Nemzetközi öntözési és Vízrendezési Szövetség Magyar Nemzeti Bizottsága 30 éves tevékenységéről 3 A vízügyi műszaki tervezés fejlődése 6 Tudományos-műszaki potenciál és hatékonyság 9 Elnöki értekezleten tárgyalták 12 Negyedszázados tevékenység Észak-Magyarország vízellátásában 14 Dokumentumaink (Vízügyi közmunkák 1919-ben) 17 Környezetvédelmi tevékenység szervezési eszközökkel 18 Fenntartási halasításunk két évtizede 21 Régészeti feltárás az esztergomi Hévíztó környékén 22 Száz éve szabályozták 24 A természet tisztelete 25 Könyvespolcra (A hidrometria magyarországi fejlődése) 26 Bős—Nagymaros Vízlépcső hírei 27 Vízügyi lapokban olvastuk 28 A Vízügy SC küldöttközgyűlése В III. Cikkeink szerzői: Bába Károly, Csevár Antal, Fóris' Gyula, Fülöp László, Horváth ’Árpád, Katz Veronika, Kása Csaba, László Ferenc, Molnár Erzsébet, Nyoszoli József, Petrasovits Imre, Prohászka László, Szalai György, Szokács László, Vékony Ernő. Címképen: Tavaszi őrhelyén a Jégtörő VI. Hátsó boritón: Csehországi tározók Készült a Vízügyi Dokumentációs Szolgáltató Leányvállalat nyomdájában, Budapest VII., Kazinczy u. 3/b — 87 815 — F. v.: Kaj István HU ISSN 0139—1372 Szerkeszti a SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG. Főszerkesztő: DR. LÁSZLÓ FERENC. Szerkesztőség címe: BUDAPEST I., Fő u. 48—50. Budapest, Pf. 351. 1394. Telefon: 352-731. KIADJA A LAPKIADÓ VÁLLALAT. Budapest VII., Lenin körút 9—11. 1073. Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT vezérigazgató. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a Posta Központi Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1. — 1900) közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy évre: 104,— Ft. Egyes szám ára: 13,— Ft. Külföldön terjeszti a MAGYAR MÉDIA (H—1392 Budapest, Postafiók 279. Telex: 226207). Anzeigen—Anvertisemenls—Publicité MAGYAR MÉDIA (H—1392 Budapest, Postafiók 279. Telex: 226207). Kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk visszn. Három tavasz
