Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)
1987 / 6. szám
BŐS — NAGYMAROS vízlépcső híréi A magyar—osztrák megállapodások szerint az osztrák fővállalkozásban épülő nagymarosi vízlépcső kivitelezésében a magyar vállalatok tetemes értékű szállításokkal és munkával vesznek részt. Az osztrák és a magyar vállalatok között folytatott versenytárgyalások eredményeként a Ganz-MÁVAG gyártja és szereli a duzzasztómű és a hajózsilipek acélszerkezetét, valamint a vízlépcsőn átvezető közúti hidat, a Ganz Villamossági Művek pedig transzformátorokat és kapcsolóberendezéseket szállít. Az 54 millió silling értékű külkereskedelmi szerződéseket július 27— 28-án írták alá az OVIBER és a ODKAG vezetői. A szigorú minőségi és határidő-feltételekkel kötött szerződések teljesítése a két vállalattól számottevő műszaki fejlesztési munkát, korszerű technológiát és technológiai fegyelmet követel. A teljesítést a magyar vállalatok exportjaként kezelik, azt osztrák részről készpénzben shillingben egyenlítik ki. A Földrajztudományi Társaság Győrben tartott 40. vándorgyűlésén részletesen foglalkoztak a dunai vízlépcsőrendszer időszerű kérdéseivel. Az OPI Pécsett rendezte meg a földrajztanárok országos továbbképzését, amelyen dr. Nagy László, az OVH főosztályvezetőhelyettese tartott konzultációval egybekötött előadást az épülő létesítményről. Budapesten augusztus 31-én került sor az általános iskolákban tanító földrajztanárok továbbképzésére, akik ugyancsak részletes tájékoztatást kaptak a dunai vízlépcsőrendszer szerepéről, jelentőségéről. A szigetközi tájvédelmi körzet értékeiről tájékozódva a Bős—Nagymarosi Vízlépcső várható környezeti hatásával is foglalkozott a Hazafias Népfront Országos Elnökségének környezetvédelmi bizottsága. Több ritka növénytársulás, állatfaj található ezen a területen és megóvásuk körültekintő, céltudatos tevékenységet igényel. A víztárolónál a szivárgó vizek elvezetésével egyrészt csökkentik a mocsarasodást, másrészt a felesleges vízmennyiség újraelosztásával járulnak hozzá a növény- és állatvilág jelenlegi környezeti feltételeinek fenntartásához. Az ülésen elhatá-Augusztus első napjaiban megérkeztek az osztrák kivitelezők az épülő nagymarosi vízlépcsőhöz. A partmenti kotrások megtörténtek, s a kotróhajók és modern munkagépek hamarosan munkához látnak. A tervek szerint 1991 végén megnyitják a hajózsilipet, az első turbina pedig 1992 áprilisában kezdi meg az energiatermelést. Osztrák parlamenti képviselők egy csoportja júliusban Dunakilitibe látogatott, ahol megtekintették a vízlépcsőépítést, majd visszafelé jövet a Dunakanyarban is időztek, ismerkedtek a Nagymarosnál létesítendő vízlépcsővel. A Dunakilitinél folyó építkezést egyébként a KNDK szakembereinek egy csoportja is megtekintette. A Magyar Kereskedelmi Kamara Győrben sajtótájékoztatóval egybekötött bejárást rendezett a dunai vízlépcsőrendszerről. Havas Péter, a GNV magyar kormánymeghatalmazottja tartott előadást a kamara által meghívottaknak, s válaszolt a feltett kérdésekre. A külföldi lapok is változatlanul nagy figyelmet fordítanak a megvalósuló dunai vízlépcsőrendszernek. Legutóbb az Express című párizsi lap munkatársa járt az OVH-ban és a Magyar Rádió idegen nyelvű szerkesztőségének munkatársa is részletesen tájékozódott a vízlépcsőrendszerről. A magyar nyelvű pozsonyi Új Szó című napilap a Duna nemzetközi gazdasági jelentőségéről közölt érdekes, sok információt tartalmazó cikket. A csehszlovák—magyar közös vállalkozásban épülő Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer jelentőségéről, az ott folyó munkálatokról rendszeresen tájékoztatnak a két ország lapjai — írja a szerző — ezért az Új Szó cikke a folyó gazdasági hasznosításának egyéb formáit, azok jelentőségét ismerteti. Július derekán Zsuffa Ervin, az OVH elnökhelyettese, Nagy Ervin közlekedési miniszterhelyettes, Szűcs Endre, az ÉVM miniszterhelyettese és az építés-A SZOT titkársága tavaly döntött úgy, hogy a Bős (Gabcikovo)—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építésén szakszervezeti intézőbizottságot hoz létre. S a szakszervezeti munkák összefogásával a MEDOSZ elnökségét bízta meg. Az elnökség legutóbbi ülésén az egyesztendős munkáról, a tapasztalatokról beszámoltatta az intéző bizottságot. A szóbeli kiegészítés során a beruházás SZOT szervezője kiemelte, hogy az IB indokoltnak tartja — SZOT segítséggel — központi alap biztosítását a beruházáson telepített dolgozók szociális, kulturális és szabadidős tevékenységének támogatására. A vitában részt vett Havas Péter, a GNV kormánymeghatalmazottja, dr. Nagy László, az OVH főosztályvezetőhelyettese, Soltész József, az OVH osztályvezetője, Szántó Miklós, az OVIBER vezérigazgatója, Micsuch László, a MEDOSZ alelnöke, Puskás Csaba, a GNV SZIB elnöke, Pödör György és Szűcs László, a MEDOSZ elnökségének tagja. Varga György, a MEDOSZ titkára értékelése során kiemelte, hogy a beruházás népgazdasági jelentősége indokolja, hogy a SZOT is foglalkozzon a jogos kérdések megoldásával. Dr. Dobi Ferenc zárszava után az elnökség a vitában elhangzott észrevételekkel a jelentést és az állásfoglalás-tervezetet elfogadta. A Középdunavölgyi Intéző Bizottság elnökségi ülésen foglalkozott a Bős— Nagymarosi vízierőmű rendszer építésével, a nagyberuházás helyzetével. Az ülésen Szántó Miklós a munkákat irányító OVIBER vezérigazgatója tartott beszámolót a munkák állásáról és elmondta, hogy a tervnek megfelelő ütemben épül a vízlépcső-rendszer. Szólt egyebek között arról is, hogy a kivitelezési munkák tervezési főmérnöke meghatározott időközönként lakossági fogadónapokat tart Nagymaroson, Visegrádon és Esztergomban. Ugyanezt tervezik Zebegényben, Szobon és Komáromban is. A még szélesebb nyilvánosság számára is hozzáférhetővé teszik beruházással kapcsolatos dokumentumokat mondta Szántó Miklós a KDIB elnökségi ülésén. Sz. L. 23 rozták: a vízutánpótlási tervek elkészülte után a vízügyi szakemberek bevonásával ismét megtárgyalják az elképzeléseket. ben résztvevő vállalatok vezetői Dunakilitibe látogattak, ahol megtekintették az építkezés munkálatait.
