Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)

1987 / 6. szám

KÖmVESPOLC A „HUNGÁRIA NOVA" megrajzolója Mikoviny Sámuelről ejtettünk már szót lapunk Hasábjain. Cikkeket, kisebb tanulmányokat olvashattunk róla má­sutt is. összefoglaló kötetet munkássá­gáról, életéről most vettem kézbe elő­ször. Most — elméleti írásait, Bél Má­tyáshoz írott Epistoláját, irányelveit, je­lentéseit, leveleit sorra véve — láthat­tam igazán: ki volt ez a rendkívüli adottságú, rendkívülit vállaló ember. Deák Antal András kísérő tanulmányai, fordításai segítettek az eligazodásban. Ki volt tehát Mikoviny Sámuel? Nem­csak vízmérnök, folyók szabályozója, mocsarak lecsapolója, utak, hidak épí­tője, várak javítója, nemcsak térképké­szítő, hanem művész is. Olyan metsze­tek, rajzok alkotója, amelyekhez kivé­teles képzőművészeti tehetségre is szük­ség/ volt. Amit legkevésbé tudunk róla — ez utóbbi. Igaz, életét sem igen ismerjük, a ter­mészettudomány, a technikatörténet nagyjait könnyen feledték, feledjük ezen a tájon ... A felvidéki, egykori Nógrád megyei Ábelfalván született Mikoviny Sámuelről általában azt sem tudják nálunk, hogy melyik században élt'. Pedig akár regény is íródhatna róla, mint a 18. század megannyi nagyra te­kintő, nagyot akaró és végző színes egyéniségéről. Európai mércével mér­hetnénk őt, s hazai szinten is alig több az utókor jutalma, mint az ismeretlen­ség. Küszködött a Csallóköz vizeivel, a zabolázatlan Vág folyóval, nyugodtan besorolhatjuk őt a magyar vízgazdál­kodás nagyjai közé. A bányászat és kohászat történetében is méltó helyet vívott ki magának. Mégis amivel e kötet legtöbbet fog­lalkozik: a kartográfia. A térképkészítő Mikoviny jelentősége. Miként a könyv gondozója írja róla: „Európában talán elsőnek fogalmazta meg a korszerű fel­mérés alapelveit és komplex módsze­rét.'' Európában a 18. század első fe­lében még komoly gondot jelentett a jó térkép készítése. Mikoviny szinte ko­ra előtt jár: „A térképezendő területet gondos szögmérésekkel háromszögek hálójába fogta. A torzulások kiküszö­bölésére Földön kívüli fix pontokat ke­resett csillagászati helymeghatározások segítségével. Mindezt csupán maga el­lenőrzésére, kiegészítette mágneses mé­résekkel." Asztronómus és geometra volt egy személyben. A tudós, ugyancsak felvidéki Bél Mátyás munkatársaként Magyarország feltérképezésére vállalkozott. Felismerte azt, amit majd Széchenyi István han­goztat egy századdal később: a Kár­pát-medence vízrajzi és természeti vi­szonyait kell feltárni ahhoz, hogy a vi­zek pusztításait visszaszoríthassuk. Egyik, német nyelven írt levelében, ma­gáról egyes szám harmadik személy­ben szólva, pontosan rögzíti célkitűzé­sét: „Szeretné a múltat feltárni, külö­nösen Magyarországnak azt a részét, mely valaha Pannoniához és Dáciához tartozott... nem feledkezve meg a szarmata, gát és hun régiségekről sem . . . Szeretné feltárni minden járás­ban, minden megyében és vidéken, hogy melyek a figyelemre méltó adott­ságaik, helyzetükből, fekvésükből fa­kadó előnyeik, milyen erdeik, hegyeik, ásványaik és bányáik, folyóik és hágóik vannak, illetve lehetnének, és miként lehetne ezeket a legkönnyebben, leg­eredményesebben kiaknázni . . . Feltün­tetné, mi az, amit rajta a jövőben a köz és az egyén javára lehetne fordí­tani és alakítani, miként a szántóterü­letek megnövelése és feljavítása, a vi­zek lecsapolása, száraz vidékek öntö­zése, az árvizek elhárítása . . Térképkészítő, terepjáró útjain em­berfeletti terheket vállalt. Úttalan uta­kon tört előre, hegycsúcsokra kapasz­kodott, gyűrte a sarat, nyelte a port. Bél Mátyáshoz intézett levelében, amelyben a térképkészítés alapelveit fejti ki, ars poeticáját így fogalmazza meg: „A Nimfák érintetlen erdeit és bérceit járjuk." Tudta és vallotta: út­törő munkát végez. Nem a pénz, nem a dicsőség haj­totta. Többször szólt róla, hogy mint „magyar nemes” „édes hazája”, a „drága Pannónia” javáért cselekszik. Ekkor, a tizennyolcadik század első év­tizedeiben már elindult egy szellemi nemzedék Magyarországon, ezzel a jel­szóval: „Nem a jutalom reménye, ha­nem a hazaszeretet hajt minket előre.” Mikoviny kézzel fogható igazolást hagyott ránk. Láthatjuk nagyszerű tér­képeit, megcsodálhatjuk magyar város­rajzait, metszeteit. (Vízügyi Dokumen­tációs Szolgáltató Leányvállalat) (kása) Mikoviny Sámuel Pozsonyról és a Dunáról készített metszete 24

Next

/
Thumbnails
Contents