Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)
1987 / 5. szám
Nemzetközi Mikroöntözési Kerekasztal Konferencia Budapesten A Nemzetközi öntözési és Vízrendezési Szövetség (ICID) Magyar Nemzeti Bizottsága, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont és a Dánszentmiklósi Micsurin Mgtsz rendezésében, sok más hazai intézmény támogatásával 1986 őszén Nemzetközi Mikroöntözési Kerekasztal Konferenciát rendeztek Budapesten. A Konferencia célkitűzése a mikroöntözés újabb kutatási-fejlesztési eredményeinek áttekintése, ökonómiai, műszaki és ökológiai problémáinak megvitatása volt. A Konferencia jó lehetőséget adott a mikroöntözés hazai és nemzetközi helyzetének áttekintésére, a fejlődés fő irányainak meghatározására. A szervezőknek az is célja volt, hogy lökést adjanak a mikroöntözés hazai fejlesztésének. A Konferencián 17 országból 124 fő vett részt. A Konferencia egyik fontos szakmai eredménye az a kiadvány, amely a konferencia három szekciójának megfelelő témakörökre beküldött 47 dolgozatot tartalmazza. A kiadvány szakmai értékét növeli, hogy 20 országból közel 100 szerzőtől érkeztek be dolgozatok. A dolgozatok három kötetben angol és francia nyelven a konferenciára megjelentek és azok az ICID Magyar Nemzeti Bizottsága Titkárságánál jelenleg is beszerezhetők. A Konferencia megnyitóján, Varga Miklós, az OVH elnökhelyettese a MÉM és az OVH nevében üdvözölte a vendégeket és a résztvevőket. A konferencia ezután szekcióülésekkel folytatta munkáját. Az első szekcióülés témája a mikroöntözés ökológiai körülményei volt. A szekcióülés megállapította, hogy a mikroöntözés olyan új öntözési mód, amelynek segítségével a növény gyökérzónájába közel a növényhez lehet adagolni a vizet. A mikroöntözés jellemzői a kis vízhozam, a kis üzemi nyomás, a térben korlátozott vízszétosztás, a folyamatos vagy szakaszos vízellátás. Ezzel az öntözési móddal tetszőleges növénykultúrát el lehet látni vízzel, azonban alkalmazása nagymértékben gazdaságosságától, a műszaki és az üzemelési paraméterektől függ. A mikroöntözésnek nincsenek talajtani korlátái. Arid klímaviszonyok között a növények gyökérnövekedése nagymértékben függ a benedvesített talajtér nagyságától, félig arid (szemiarid) viszonyok között azonban (így Magyarországon is) a benedvesített talajtérnek nincs jelentős hatása a gyökérnövekedésre, ültetvények, gyümölcsösök esetében azonban ez lehet korlátozó tényező, így itt nagy szerepe van az öntözési rendszer pontos, igény szerinti megtervezésének. A tervezési fázisban matematikai öszszefüggéseket, modelleket szükséges használni. A számításoknál felhasználható alapvető adatok a potenciális evapotranszspiráció és az ökonómiai paraméterek. A rendszer működtetéséhez szükséges adatokat vízmérleg számításokkal vagy talajtenzió (ill. talajnedvesség) mérésekkel lehet beszerezni. Abban az esetben, ha csak sótartalmú víz áll rendelkezésre az öntözéshez szemiarid körülmények között, a legjobb megoldás a mikroöntözés. A természetes kimosódást ugyanis a csapadék biztosítja. Arid körülmények között a só kimosásához évente túlöntözés szükséges. A második szekcióülés témája a mikroöntözés berendezései és az öntözés végrehajtása volt, tehát a műszaki kérdések kerültek elsősorban napirendre. Az ülésen megtárgyalt legfontosabb kérdések a következők voltak: — a mikroöntözési rendszerek fejlesztési tendenciái, — a szabványosítás előnye, haszna a mikroöntözésben, — a megfelelő mikroöntözési rendszer kiválasztásának módszere, — a számítástechnika a mikroöntözés tervezésében és üzemeltetésében. A mikroöntözési rendszerek fejlesztési tendenciáiról szólva a 2. szekció vitája során megállapították, hogy a rendszerek megbízhatósága megnövekedett. A fejlesztés velejárója összetettebb, komplikáltabb rendszerek létrejötte, de törekedni kell a működtetés, az üzem egyszerűsítésére. Fontos a kezelő személyzet képzése is. A megfelelő mikroöntözési rendszerek kiválasztásához szabadföldi hidraulikai vizsgálatok ajánlatosak, de elvégezhetők a vizsgálatok a különböző kritériumokat együttesen számba vevő módszer segítségével is. A mikroszámítógépek (professzionális személyi számítógépek) növekvő szerepet játszanak a mikroöntözés tervezésében (méretezésében) és üzemirányításában. Az egyik legújabb méretezési és üzemirányítási módszer a mesterséges intelligencia és szakértő rendszer. A szakértő rendszerre építeni drága és fáradságos folyamat. A harmadik szekcióülésen a mikroöntözés üzemeltetése és gazdaságossága volt a központi téma. Az ülésen a következő fontos témák kerültek megvitatásra: — a mikroöntözésnél alkalmazandó vízhozamok, — a vízfelhasználási hatásfok, — a mikroöntözés öntözési ütemterve, — az automatizálás lehetősége a mikroöntözésben. A mikroöntözésnél alkalmazható víznorma meghatározásához számos tényező figyelembevételére van szükség. Ezek közül a legfontosabbak: a növények evapotranszspirációja, a mélységi beszivárgás a talajban, a felszíni elfolyás, a csapadék, a különböző veszteségek, a talaj vízkészletének (nedvességtartalmának) változása, az egységnyi vízhasználati tényező stb. A vízhasználati tényező (az egységnyi termésre jutó evapotranszspirált víz) akkor fontos, ha víznormát határozunk meg, ha öntözési fordulót, talaj- és vízvédelmet, produktivitást határozunk meg az öntözött kultúra szempontjából. Az öntözési fordulónak két fontos tényezője van: a felhasznált vízmenynyiség és a visszatérési (ciklus) idő. Az öntözés időzítése általában a talaj nedvességtartalmának mérésén alapszik. Az öntözési forduló alapulhat a mért vagy számított evapotranszspiráción és a közvetlen talajnedvesség, ill. talajnedvesség-potenciál mérésen. A mikroöntözésnél a talaj nedvességtároló kapacitását elhanyagoljuk, a vízellátásnak tehát ki kell elégítenie a tényleges evapotranszspirációt. A 3. szekció foglalkozott az öntözővíz szűrésének kérdésével is. A mikroöntözési rendszereknek tiszta vízre van szükségük. Az eltömődés kémiai vagy bakteorológiai úton jöhet létre, de a víz magas vastarlalma is veszélyes. A mikroöntözési rendszerek automatizálása területén fontos szerepet játszanak azok az öblítő szerelvények, amelyek segítségével az öntözés megkezdésekor nagy vízsebességgel lehet átmosni a rendszert. Az automatikus átmosására ott van szükség, ahol az öntözési szezonban változó a vízminőség. A Konferenciához nemzetközi öntözési kiállítás és mikroöntözési bemutató is kapcsolódott. A kiállításon, amelynek a VITUKI adott otthont, 8 külföldi és 10 hazai kiállító vett részt. A kiállításon bemutatott berendezések közül ki kell emelni az olasz, osztrák és magyar kiállítók által bemutatott mikroöntözési berendezéseket (csepegtető testeket, mikroszórófejeket, speciális csöveket), a mikroöntözési terveket, amelyeket a vízügyi tervező vállalatok mutattak be, illetve a mikroöntözési rendszerek méretezéséhez kidolgozott számítógépes eljárásokat (egy osztrák cég mellett a BME Vízgazdálkodási Tanszéke is mutatott be programokat). Az egyéb, öntözéshez kapcsolódó felszereléseket a MÉM és az OVH szakintézményei mutatták be, de sikere volt egy NDK-beli intézet működőképes modelljének is. A mikroöntözési bemutatóra a Dánszentmiklósi Micsurin Mgtsz területén került sor. A termelőszövetkezet szakemberei bemutatták azt a mintegy 1200 ha nagyságú ültetvényt, amelynek vízellátását mikroöntözéssel oldották meg. Kiemelkedő eseménye volt a programnak a nemzetközi bemutató, ahol a magyar rendszerek mellett működés közben került sor a résztvevő külföldi cégek berendezéseinek bemutatására. A Konferenciához kapcsolódott a Nemzetközi öntözési és Vízrendezési Szövetség (ICID) Magyar Nemzeti Bizottsága megalakításának 30. évfordulójára rendezett emlékülés. Fehér Ferenc 21
