Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)

1987 / 5. szám

Vagyonvédelem a vízügyi ágazatban Az Országos Vízügyi Hivatal veze­tése és Pártbizottsága rendszeresen áttekintik a társadalmi tulajdon védel­mét a vízügyi ágazatban és meghatá­rozzák a további tennivalókat. Felhívják a figyelmet a társadalmi tulajdonban kárt okozó bűncselekmények intenzív megelőzésére, az ágazati, felügyeleti vizsgálatok és belső ellenőrzések haté­konyságának növelésére. Az ágazati értékelés és feladatmeg­határozás közreadásával tájékoztatást és segítséget kívánunk adni a vízügyi szervek ez irányú munkájához. A társadalmi tulajdon védelmének általános megítélése Az Országgyűlés tavaszi ülésszakán dr. Szíjártó Károly, legfőbb ügyész — többek között — értékelte a bűnözés alakulását és a bűnmegelőzési munkát. Megállapította, hogy a pozitív irányú társadalmi-gazdasági változások, a de­mokratizmus kifejlődése közepette — az utóbbi egy-két évben — szaporod­tak a társadalomtól idegen vonások és megjelentek a deviáns, jogsértő ma­gatartásokra lehetőséget adó körülmé­nyek is. A bűnözés alakulására hatással van az ország gazdasági helyzete, nehéz­ségei, az állampolgári fegyelem, s ezen belül a munkafegyelem romlása, az alkoholizmus növekedése, a korrupciós jelenségek terjedése, a munka nélküli vagy a teljesítménnyel nem arányos jö­vedelmek miatt kialakult feszültségek. Mindezek a jelenségek a bűnözés ala­kulásánál növekedésre ható tényezők. Hazánkban a bűnözést az jellemzi, hogy az 1980-as évek elejétől a nagy­sága, a szerkezete kedvezőtlenül vál­tozott és uralkodóvá vált a gyorsabb ütemű növekedés. Az évről évre ta­pasztalt emelkedés hátrányosan érinti a közbiztonságot. Némely bűncselek­mény, mint például a betöréses lopá­sok szaporodása és ezek egy részének felderítetlensége ma már gondokat okoz. 1986-ban több mint 182 ezer közvádas bűncselekményre derült fény és 1985-höz képest 10,3 százalékkal növekedett a bűncselekmények száma. Az ismertté vált bűnelkövetők szá­ma 1986-ban meghaladta a 93 ezret, így 10 ezer lakosra 87 elkövető jut. A bűnelkövetők között mind több a bün­tetett előéletű, a visszaeső és a fiatal­korú. Ez utóbbiak aránya 11 százalék. A bűnözés összetételében a va­gyon elleni bűncselekmények aránya a legnagyobb, évek óta 60 százalék kö­rül van. A társadalmi tulajdon védelme, a bűncselekmények megelőzése érdeké­ben a gazdálkodó szervezeteknek nö­velni kell a felelősségérzetüket. Fel kell figyelniük működésük közben azokra a területekre, ahol károkat lehet okozni és nagyobb gondot kell fordítani az ellenőrzésre. A munkahelyi vezetőknek a meglevő jogi eszközökkel jobban kell élniük. A szigorúbb és hatékonyabb ellenőr­zés kihúzhatja a talajt a korrupció, a munka nélküli jövedelemszerzés szám­talan formája alól. Világosan kell lát­ni, hogy a munkahelyi fegyelemsértést elnéző vezetők magatartása, olykor bá­toríthatja az erkölcsileg nem kellően szilárd személyeket a kisebb szabály­talanságok, vagy károkozások elköve­tésére, s ez végső soron a bűncselek­mények táptalaja is lehet. A rend, a fegyelem következetes megkövetelése, az alkoholizmus visszaszorítása, a munkahelyi italozás megszüntetése, sokféle törvénysértés megelőzését is szolgálja az állami, a gazdasági élet­ben éppúgy, mint az állampolgárok körében. A vízügyi ágazat vagyonvédelme A vízügyi ágazatban az elmúlt év­ben is kiemelten foglalkoztak a társa­dalmi tulajdon védelmével, és haté­kony intézkedést tettek az ellenőrzések hatékonyságának fokozására, a bi­zonylati és okmányfegyelem szilárdítá­sára, az őrzés és a technikai berende­zésekkel való ellátottság javítására, a társadalmi tulajdon védelmét szolgáló utasítások (belső szabályzatok) felül­vizsgálatára és betartására. Mindezek eredményeképpen fokozódott a bűn­­cselekmények megelőzése, felderítése, valamint az elkövetést lehetővé tevő okok feltárása és megszüntetése. Valamennyi vízügyi szerv éves mun­ka- és ellenőrzési tervet készített, ame­lyek tartalmazzák azokat az intézkedé­seket is, amelyek a bűncselekmények elkövetésének csökkenését biztosítják. Folyamatosan — minden évben — ér­tékelik a társadalmi tulajdon védelmé­nek a helyzetét, az elkövetett bűncse­lekmények elemzésével a hasonló cse­lekmények megakadályozásának lehe­tőségeit, és a helyi sajátosságokat fi­­gyelembevevően megállapítják a to­vábbi teendőket. Az elmúlt évben tovább folytatódott a pénz és érték-kezelés biztonságos tárolásának feltételeit szolgáló eszkö­zök (páncél- és lemezszekrények, ka­zetták), riasztók és egyéb technikai be­rendezések beszerzése, felszerelése, a pénzt tartalmazó berendezések kulcsai kezelésének, a pénz szállításának és őrzésének szabályozása, valamint kö­vetkezetes betartása. A társadalmi tulajdon védelmére irá­nyuló tevékenységet több helyen tár­sadalmi testület (pl. a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóságnál Társadalmi Tu­lajdonvédelmi Tanács, az Északmagyar­országi Vízügyi Igazgatóságnál és a Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság­nál Társadalmi Tulajdonvédelmi Bizott­ság) segíti. A társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos tevékenységet, a rendésze­ti megbízottak és a társadalmi őrök munkáját a Belügyminisztérium és a helyi rendőrkapitányságok munkatár­sai ellenőrzéseikkel, értékeléseikkel és hasznos tanácsaikkal folyamatosan se­gítik. A társadalmi tulajdonvédelmi tevé­kenységhez, a megelőző munkához, a megfelelő munkahelyi légkör kialakítá­sához hatékony segítséget nyújtanak a vízügyi pártbizottságok, pártvezetősé­gek és alapszervezeti vezetőségek, amelyek rendszeresen, önálló napirend­ként tárgyalták az ágazat, a munkahely társadalmi tulajdon védelmi helyzetét és elvi, politikai segítséget adtak e munka hatékonyságának növelésére. Az erőfeszítéseink ellenére a vízügyi ágazatban 1986. évben 791 bűncselek­mény vált ismertté, ami 8 százalékkal magasabb az előző évinél. Az okozott kár értéke meghaladja az öt millió fo­rintot, amely azonban az előző évinek több mint a felére (55 százalék) csök­kent. Sajnos az eddigi gyakorlatnak megfelelően az okozott kárnak csupán csak az egyötöde, alig több, mint egy millió forint térült meg. A lopások száma (264 eset) 24 szá­zalékkal, és az általuk okozott kár ér­téke pedig (2,2 millió forint) 66 száza­lékkal emelkedett. A tendenciájában növekvő számadatok igazolják, hogy az erőfeszítések ellenére sem sikerült meg­szüntetni azokat a körülményeket, ame­lyek az anyagok, gépek és szerszámok őrizetlenségéből adódnak. A vonalas létesítményeknél csak nagyon kevés helyen alkalmazzák azt a jó megol­dást, hogy csak azok az anyagok ke­rülnek kiszállításra, amelyeket folyama­tosan felhasználnak. Ma már sajnos nemcsak a könnyen elmozdítható anyagokat, szerszámokat lopják el, hanem emelő és szállító esz­közök igénybevételével, nagyobb be­rendezéseket (pl. áramfejlesztők, zsilip­szerkezetek, lakókocsik stb.) is eltulaj­donítanak. Mindezek indokolják az őr­zés megszervezését, vagy az anyagok, eszközök más módon való (lakott ta­nya, major stb.) elhelyezését. A betöréses lopások száma (273 eset) és az általuk okozott kárérték (amely meghaladja az egymillió forintot) év­ről évre növekszik. Igen gyakoriak a munkahelyeken lezárt, de őrizetlenül hagyott gépek, lakókocsik feltörése. Ezekből általában kisgépeket, szerszá­mokat, géptartozékokat és felszerelési tárgyakat tulajdonítanak el. A sikkasztások száma (7 eset) tovább csökkent, az okozott kárérték is arány­lag alacsony (majdnem 60 ezer forint). A sikkasztok többsége pénz kezelésével megbízott személyek közül kerültek ki, főleg gépkocsivezetők, akik az üzem­anyagra kapott ellátmánnyal nem tud­tak elszámolni. A csalással elkövetett bűncselekmé­nyek száma minimálisan növekedett (11 eset), míg az okozott kár meghaladja a kettőszázezer forintot. 6

Next

/
Thumbnails
Contents