Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)
1987 / 5. szám
Vagyonvédelem a vízügyi ágazatban Az Országos Vízügyi Hivatal vezetése és Pártbizottsága rendszeresen áttekintik a társadalmi tulajdon védelmét a vízügyi ágazatban és meghatározzák a további tennivalókat. Felhívják a figyelmet a társadalmi tulajdonban kárt okozó bűncselekmények intenzív megelőzésére, az ágazati, felügyeleti vizsgálatok és belső ellenőrzések hatékonyságának növelésére. Az ágazati értékelés és feladatmeghatározás közreadásával tájékoztatást és segítséget kívánunk adni a vízügyi szervek ez irányú munkájához. A társadalmi tulajdon védelmének általános megítélése Az Országgyűlés tavaszi ülésszakán dr. Szíjártó Károly, legfőbb ügyész — többek között — értékelte a bűnözés alakulását és a bűnmegelőzési munkát. Megállapította, hogy a pozitív irányú társadalmi-gazdasági változások, a demokratizmus kifejlődése közepette — az utóbbi egy-két évben — szaporodtak a társadalomtól idegen vonások és megjelentek a deviáns, jogsértő magatartásokra lehetőséget adó körülmények is. A bűnözés alakulására hatással van az ország gazdasági helyzete, nehézségei, az állampolgári fegyelem, s ezen belül a munkafegyelem romlása, az alkoholizmus növekedése, a korrupciós jelenségek terjedése, a munka nélküli vagy a teljesítménnyel nem arányos jövedelmek miatt kialakult feszültségek. Mindezek a jelenségek a bűnözés alakulásánál növekedésre ható tényezők. Hazánkban a bűnözést az jellemzi, hogy az 1980-as évek elejétől a nagysága, a szerkezete kedvezőtlenül változott és uralkodóvá vált a gyorsabb ütemű növekedés. Az évről évre tapasztalt emelkedés hátrányosan érinti a közbiztonságot. Némely bűncselekmény, mint például a betöréses lopások szaporodása és ezek egy részének felderítetlensége ma már gondokat okoz. 1986-ban több mint 182 ezer közvádas bűncselekményre derült fény és 1985-höz képest 10,3 százalékkal növekedett a bűncselekmények száma. Az ismertté vált bűnelkövetők száma 1986-ban meghaladta a 93 ezret, így 10 ezer lakosra 87 elkövető jut. A bűnelkövetők között mind több a büntetett előéletű, a visszaeső és a fiatalkorú. Ez utóbbiak aránya 11 százalék. A bűnözés összetételében a vagyon elleni bűncselekmények aránya a legnagyobb, évek óta 60 százalék körül van. A társadalmi tulajdon védelme, a bűncselekmények megelőzése érdekében a gazdálkodó szervezeteknek növelni kell a felelősségérzetüket. Fel kell figyelniük működésük közben azokra a területekre, ahol károkat lehet okozni és nagyobb gondot kell fordítani az ellenőrzésre. A munkahelyi vezetőknek a meglevő jogi eszközökkel jobban kell élniük. A szigorúbb és hatékonyabb ellenőrzés kihúzhatja a talajt a korrupció, a munka nélküli jövedelemszerzés számtalan formája alól. Világosan kell látni, hogy a munkahelyi fegyelemsértést elnéző vezetők magatartása, olykor bátoríthatja az erkölcsileg nem kellően szilárd személyeket a kisebb szabálytalanságok, vagy károkozások elkövetésére, s ez végső soron a bűncselekmények táptalaja is lehet. A rend, a fegyelem következetes megkövetelése, az alkoholizmus visszaszorítása, a munkahelyi italozás megszüntetése, sokféle törvénysértés megelőzését is szolgálja az állami, a gazdasági életben éppúgy, mint az állampolgárok körében. A vízügyi ágazat vagyonvédelme A vízügyi ágazatban az elmúlt évben is kiemelten foglalkoztak a társadalmi tulajdon védelmével, és hatékony intézkedést tettek az ellenőrzések hatékonyságának fokozására, a bizonylati és okmányfegyelem szilárdítására, az őrzés és a technikai berendezésekkel való ellátottság javítására, a társadalmi tulajdon védelmét szolgáló utasítások (belső szabályzatok) felülvizsgálatára és betartására. Mindezek eredményeképpen fokozódott a bűncselekmények megelőzése, felderítése, valamint az elkövetést lehetővé tevő okok feltárása és megszüntetése. Valamennyi vízügyi szerv éves munka- és ellenőrzési tervet készített, amelyek tartalmazzák azokat az intézkedéseket is, amelyek a bűncselekmények elkövetésének csökkenését biztosítják. Folyamatosan — minden évben — értékelik a társadalmi tulajdon védelmének a helyzetét, az elkövetett bűncselekmények elemzésével a hasonló cselekmények megakadályozásának lehetőségeit, és a helyi sajátosságokat figyelembevevően megállapítják a további teendőket. Az elmúlt évben tovább folytatódott a pénz és érték-kezelés biztonságos tárolásának feltételeit szolgáló eszközök (páncél- és lemezszekrények, kazetták), riasztók és egyéb technikai berendezések beszerzése, felszerelése, a pénzt tartalmazó berendezések kulcsai kezelésének, a pénz szállításának és őrzésének szabályozása, valamint következetes betartása. A társadalmi tulajdon védelmére irányuló tevékenységet több helyen társadalmi testület (pl. a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóságnál Társadalmi Tulajdonvédelmi Tanács, az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóságnál és a Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóságnál Társadalmi Tulajdonvédelmi Bizottság) segíti. A társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos tevékenységet, a rendészeti megbízottak és a társadalmi őrök munkáját a Belügyminisztérium és a helyi rendőrkapitányságok munkatársai ellenőrzéseikkel, értékeléseikkel és hasznos tanácsaikkal folyamatosan segítik. A társadalmi tulajdonvédelmi tevékenységhez, a megelőző munkához, a megfelelő munkahelyi légkör kialakításához hatékony segítséget nyújtanak a vízügyi pártbizottságok, pártvezetőségek és alapszervezeti vezetőségek, amelyek rendszeresen, önálló napirendként tárgyalták az ágazat, a munkahely társadalmi tulajdon védelmi helyzetét és elvi, politikai segítséget adtak e munka hatékonyságának növelésére. Az erőfeszítéseink ellenére a vízügyi ágazatban 1986. évben 791 bűncselekmény vált ismertté, ami 8 százalékkal magasabb az előző évinél. Az okozott kár értéke meghaladja az öt millió forintot, amely azonban az előző évinek több mint a felére (55 százalék) csökkent. Sajnos az eddigi gyakorlatnak megfelelően az okozott kárnak csupán csak az egyötöde, alig több, mint egy millió forint térült meg. A lopások száma (264 eset) 24 százalékkal, és az általuk okozott kár értéke pedig (2,2 millió forint) 66 százalékkal emelkedett. A tendenciájában növekvő számadatok igazolják, hogy az erőfeszítések ellenére sem sikerült megszüntetni azokat a körülményeket, amelyek az anyagok, gépek és szerszámok őrizetlenségéből adódnak. A vonalas létesítményeknél csak nagyon kevés helyen alkalmazzák azt a jó megoldást, hogy csak azok az anyagok kerülnek kiszállításra, amelyeket folyamatosan felhasználnak. Ma már sajnos nemcsak a könnyen elmozdítható anyagokat, szerszámokat lopják el, hanem emelő és szállító eszközök igénybevételével, nagyobb berendezéseket (pl. áramfejlesztők, zsilipszerkezetek, lakókocsik stb.) is eltulajdonítanak. Mindezek indokolják az őrzés megszervezését, vagy az anyagok, eszközök más módon való (lakott tanya, major stb.) elhelyezését. A betöréses lopások száma (273 eset) és az általuk okozott kárérték (amely meghaladja az egymillió forintot) évről évre növekszik. Igen gyakoriak a munkahelyeken lezárt, de őrizetlenül hagyott gépek, lakókocsik feltörése. Ezekből általában kisgépeket, szerszámokat, géptartozékokat és felszerelési tárgyakat tulajdonítanak el. A sikkasztások száma (7 eset) tovább csökkent, az okozott kárérték is aránylag alacsony (majdnem 60 ezer forint). A sikkasztok többsége pénz kezelésével megbízott személyek közül kerültek ki, főleg gépkocsivezetők, akik az üzemanyagra kapott ellátmánnyal nem tudtak elszámolni. A csalással elkövetett bűncselekmények száma minimálisan növekedett (11 eset), míg az okozott kár meghaladja a kettőszázezer forintot. 6
