Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)

1987 / 5. szám

Ez évben befejeződött a különösen nagy kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények miatt, Hídvégi Ödön és társai ellen indított büntető eljárás. A Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletében nyolc vádlottnak a Heves Megyei Bíróság által hozott példás büntetését helybenhagyta, illetőleg súlyosbította és két vádlott ellen indított büntető eljárást — közkegyelem folytán — megszüntette.

A társadalmi tulajdonban kárt okozó személyektől, a polgári jogi igény érvényesítése, egyéb törvényes úton folyamatban van.

A hűtlen és főleg hanyag kezeléssel elkövetett bűncselekmények száma igen magas (171 előfordulás) és az okozott kár is majdnem eléri az 1,2 millió forintot, ami tendenciájában emelkedést muta t.

A bűncselekményeket főleg az anyagok, eszközök és gépek kezelésével megbízott dolgozók követték el, akik az előírt állagmegóvásnak szándékosan vagy hanyagságból nem tettek eleget.

Jogtalan elsajátítást 18 esetben követtek el, amellyel majdnem százezer forint kárt okoztak a társadalmi tulajdonban.

Az elkövetők a talált, vagy tévedésből hozzájuk került idegen dolgot (eszközöket, kisgépeket, szerszámokat stb.) eltulajdonították és nem adták vissza annak, aki elvesztette, vagy nem szolgáltatták be a hatóságnak.

A rongálással 74 esetben okoztak kárt, majdnem fél millió forint értékben. Az elkövetés gyakorisága és a kárérték nagysága egyaránt növekszik.

Gyakoriak a külső munkahelyeken őrizetlenül hagyott, nagyértékű gépek, idegen elkövetők általi megrongálásából (alkatrészek széttörése, vezetékek szétszaggatása stb.), a technológiai utasítások be nem tartásából, szakszerűtlenségből eredő károk, továbbá esős, felázott állapotú árvízvédelmi töltéseken való közlekedés okozta károk.

Nem túl gyakori a jármű önkényes elvétele, amely 9 esetben fordult elő és az okozott kár is alacsony (14 ezer forint). E bűncselekmény a gépkocsiknak és a munkagépeknek a jogtalan használatából áll.

Tűzesetekből eredő károk

A vízügyi ágazatban meglevő 208 milliárd forint értékű állóeszköz tűzkároktól való megvédése is súlyponti feladatot képez. Az sem közömbös, hogy évente a 30 milliárd forint értékű termelő-szolgáltató és a 15 milliárd forintot meghaladó állóeszközfejlesztési (beruházási) tevékenységet milyen biztonságban látják el az ágazat dolgozói.

Az elmúlt időszakban az országban előfordult, jelentős károkat okozó tűzesetek miatt a Minisztertanács foglalkozott a tűzvédelem helyzetével és határozatában megjelölte a szükséges intézkedéseket.

A vízügyi ágazat 1986. évi tűzvédelmi tevékenységét, az irányító és ellenőrzési munka ellátásának súlypontját a minisztertanácsi határozatban előírt feladatok végrehajtása képezte. A határozat alapján kiadott ágazati utasításnak megfelelően a vízügyi szervek intézkedési és ellenőrzési tervet készítettek. Ez alapján minden szervezeti egységre, telephelyre kiterjedő tűzvédelmi vizsgálatokat tartottak. A feltárt hiányosságokat értékelték és megtették a szükséges intézkedéseket.

A lefolytatott vizsgálatok tapasztalata szerint a vízügyi ágazatban a tűzvédelmi tevékenység jól szervezett, az ellenőrzés során feltárt hiányosságokat folyamatosan megszüntették. E megállapítást támasztják alá az illetékes tűzvédelmi hatóságok ellenőrzései is.

A lelkiismeretes megelőző munka ellenére a vízügyi ágazatban az elmúlt évben 12 tűzeset fordult elő. A kár értéke meghaladja a 2,5 millió forintot. (A növekedés igen jelentős, több mint 100 százalékos.)

A tűzesetek okainak kivizsgálása során megállapítást nyert az, hogy a tűzesetek jelentős részét szándékos gyújtogatás, avar- és erdőtűz, lakókocsi és melegedő faházak gondatlan használata és elektromos tűz okozta.

A vízügyi szerveink az előfordult tűzesetek kapcsán a szükséges intézkedéseket (felelősségrevonás, tapasztalatok hasznosítása, megelőzés stb.) minden esetben megtették.

Felelősségi rendszer érvényesülése

Az elmúlt évben szerveink többsége a társadalmi tulajdont megsértőkkel szemben következetesen eljártak, 234 esetben fegyelmi eljárást folytattak le, 10 esetben tárgyalták a cselekményt Társadalmi Bíróság előtt és 480 esetben tettek feljelentést a nyomozó hatóságoknak.

Meg kell azonban azt is állapítani, hogy a munkafegyelem javítása, a munkaidőalap védelme érdekében kiadott központi és ágazati intézkedések hatása már érezhető az ágazat területén. A vízügyi szervek vezetőinek dolgozókkal szembeni követelménye növekedett és ennek eredménye a fegyelmi eljárások számának szaporodása. A vezetők egyre inkább differenciáltan élnek a fegyelmi felelősségre vonás eszközeivel. Növekedett a szigorúbb fegyelmi büntetések aránya is. A fegyelmi vétségek legtöbbje — még mindig az ittassággal és az igazolatlan mulasztásokkal függ össze.

Még mindig akad olyan munkahely is, ahol az igazolatlan távollétet, a késéseket vagy a munkahelyi alkoholfogyasztást semmiféle joghátrány nem követi, vagy ha igen, az olyan jelentéktelen, hogy a dolgozót nem készteti helytelen magatartásának megváltoztató sá ra.

Viszonylag magas a megszüntetett fegyelmi eljárások száma. Ez azt mutatja, hogy a fegyelmi ügyeket nem minden esetben készítik elő megalapozottan. A decentralizált fegyelmi jogkör gyakorlása igen eltérő joggyakorlatot okoz, ezért a szerveinknek arra kell törekedni, hogy a fegyelmi eljárások során — a munkahelyi sajátosságokat („fertőző helyeket”) figyelembevevően — aránylag egységes gyakorlat és elbírálás alakuljon ki.

A munkaidőalap védelme és a munkafegyelem javítása érdekében minden vízügyi szervnél, szervezeti egységnél nagyobb gondot kell fordítani a munka megszervezésére, a folyamatos munkavégzés biztosítására, mert a munkafegyelem javításának ez az egyik meghatározó tényezője és eszköze.

Feladatok a vagyonvédelem területén

A vízügyi ágazatban továbbra is fokozott figyelmet kell fordítani:

— a dolgozók erkölcsi, tudati nevelésére,

— a különböző visszaélések, bűncselekmények megelőzésére, a negatív tendenciákat és a nemkívánatos jelenségeket létrehozó okok megszüntetésére;

— a megelőző tűzvédelemre (a tűzvédelmi oktatásokra, szakvizsgáztatásokra, a tűzveszélyességi besorolásnak megfelelő előírások betartására, elektromos berendezések, fűtőberendezések, tűzoltókészülékek stb. felülvizsgálatára);

— a vezetők közvetett és közvetlen anyagi és erkölcsi felelősségének érvényesítésére;

— az ellenőrzések színvonalának, hatékonyságának emelésére;

— az ellenőrzések során feltárt szabálytalanságok súlyával arányban álló felelősségre vonásra;

— a társadalmi tulajdon védelmével, tűzvédelemmel foglalkozó szervezeti egységek, rendészek, társadalmi őrök, tűzvédelmi vezetők és megbízottak hatékony munkájára és ezek anyagi és erkölcsi megbecsülésére;

— a szocialista brigádok, társadalmi szervezetek vagyon- és tűzvédelmi munkába való további bevonására, a kialakult jó módszerek elterjesztésére;

— a bizonylati fegyelem betartására, különösen az üzemanyagok, építőanyagok, munkateljesítmények elszámolására, a pénz őrzési és szállítási szabályainak betartására;

— a külső és belső munkahelyek anyagának, gépeinek, eszközeinek biztonságos tárolására és őrzésére, valamint az általános munkarend és a munkafegyelem széles körű erősítésére;

— a vízügyi szervek (szervezeti egységek) és a területi rendőri és tűzvédelmi szervek közötti kapcsolatok erősítésére, egymás közötti tájékoztatás rendszeressé tételére.

Dr. Csevár Antal

7