Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)

1987 / 5. szám

A vízmennyiségi és vízminőségi gazdálkodás elválaszthatatlan egységét nemcsak hirdette, hanem a gyakorlatban alkalmazta. Munkássága utolsó éveiben kiemelt jelentőségű feladatként kezelte a vizek minőségének védelmét.

Előadásaiban és a katedráról is bátran hirdette, hogy a vízgazdálkodóknak nemcsak joguk, hanem kötelességük beavatkozni a természet rendjébe, de kötelességük azt magasabb szinten visszaállítani.

Dégen Imre tudását, tapasztalatait örömmel, szívesen és agitatív tartalommal feltöltve adta tovább mindenkinek, aki a vízgazdálkodás fejlesztése érdekében szándékozott munkálkodni. Nyugdíjas hónapjaiban sem a megérdemelt pihenést választotta, hanem változatlan energiával munkálkodott tovább az egyetemen csakúgy, mint a Középtiszavidéki Intéző Bizottság és a Középtiszavidéki Idegenforgalmi Tanács elnökeként és a METESZ elnökségének tagjaként.

Dégen Imre élete tartalmas, tevékeny, eredményes élet volt. Munkásságát ismerték és becsülték külföldön is. Kiválóan értette és szorgalmazta a nemzetközi vízügyi kapcsolatok fejlesztését, annak tudatában, hogy a vizek nem ismerik az országhatárokat és hazánk hátrányos természetföldrajzi helyzete megköveteli e kapcsolatok kiépítését és ápolását. Dégen Imre ny. államtitkár, az OVH volt elnöke, c. egyetemi tanár, a KIB alapító elnökének emlékét, munkásságának eredményeit tisztelettel megőrizzük és fáradhatatlan hivatástudata, ügybuzgalma, az önmaga elé is felállított magas mérce, a vízgazdálkodás szeretete, példa marad előttünk, a magyar vízgazdálkodás szakemberei előtt.

L. F.

П szovjet vízerőgazdálkodás ma és holnap

1986 nyarán a középázsiai Vahs folyón bajpazinai vízerőmű elérte a tervezett 600 ezer kW-os teljesítményt. Munkába állt a negyedik, utolsó egység. A bajpazini erőmű viszonylag rövid idő — öt év alatt — épült fel.

Bár a Vahs folyón már működik egy ötlépcsős vízerőmű-rendszer, melynek összteljesítménye több mint 3,5 millió kW, a lehetőségek még messze nincsenek kihasználva. A folyó meghódítása még folytatódik: megkezdődtek a

szangtugyini vízerőmű (900 ezer kW) építésének előkészületi munkálatai, s folyik a legnagyobb vízlépcsőrendszer, a roguni építése, amely 3,6 millió kW-ot ad majd. 1987-ben el kell zárni a folyót az erőmű gátjánál, 1989-re pedig az első egység beindítása van betervezve, melynek teljesítménye megfelel az egész bajpazinai erőmű teljesítményének.

A roguni erőmű építési területe 1500 m-rel a tengerszint felett egy foiyó völgyében van. Az a sok minden, ami elkészül itt a következő években, példa nélküli a világ vízerőmű építésében. Többek közt fel kell építeni a világ legmagasabb, 330 méteres duzzasztógátját az itt található anyagokból: kavicsból és hordalékkőzetből. Az építésre egy hét kilométeres szállítószalag segítségével juttatják majd el ezeket. Ez a megoldás sokkal hatékonyabb mint a közúti szállítás. Rendkívüli lesz az erőmű épülete is: teljesen a föld alatt fog elhelyezkedni, s itt található majd a kisegítő szolgálat is. Egyébként a roguni vízerőműépítés földalatti munkáinak méretei is egyedülállóak, öszszesen 60 km-nyi alagút készül, s a föld alatt mennek majd a turbinák vízvezetékei is.

Az óriás vízerőművek mellett kisebb méretűek is épülnek, amelyek fontos szerepet játszanak az ország különböző területeinek energiaellátásában. Például 1986-ban kezdte meg működését a miotlini vízerőmű utolsó két egysége is az észak-kaukázusi Szülök folyón, s így az erőmű elérte a tervezett 220 ezer kW-os teljesítményt. A taskumiri erőmű, mely a közép-ázsiai Narin folyón épül tervezett teljesítménye 450 ezer kW. 1986 nyarán indult be itt a 150 ezer kW-os második egység.

A Szovjetunió gazdaságilag megalapozott évi átlagos vízenergia készlete 1095 milliárd kWh — ez több mint az USA-é, Kanadáé vagy Brazíliáé. A Szovjetunió jelenleg a folyók energiájának 19%-át használja ki. Igaz, az ország európai részének leggazdaságosabb vízenerigakészletei majdnem elfogytak. Ez a terület az atomerőművekre és a vízgyűjtőkre települt vízerőművekre kell, hogy támaszkodjon. Ez utóbbiak képesek az energiarendszer terhelését szabályozni, s ezzel biztosítani az atomerőművek minél hatékonyabb, egyenletesebb működését.

A közeljövőben a Moszkva közelében levő zagorszki vízerőmű első két egységének kell beindulnia, melynek tervezett teljesítménye 1,2 millió kW. Ezen kívül az ország európai területén épül a kajsjadorszki (1,6 millió kW), kanyevi (3,6 millió kW), leningrádi (1,5 miidió kW) és a dnyesztrovi) 2,2 millió kW) vízgyűjtős vízierőmű. Ezek egységes tervek szerint épülnek, melyek alapját egy megfordítható, 220 ezer kW egység képezi. Felépülnek más ehhez hasonló erőművek is, s kijelölték a területeket, melyekre ezeket telepítik, s ez összesen 35 milliárd kW-os teljesítményt jelent.

Sikeresen folyik a vízierőműépítés az ország észak-keleti részének nehéz körülményei közt is. Például az örök fagy területén, ahol a földrengések is gyakoriak, átadták a kalimi vízierőmű első két egységét. Az erőmű kőből és földből készült, gátja a legnagyobb a világon az állandó fagyban levők között.

Egyedülállóak más duzzasztógátak is, melyeket a szovjet vízierőműveknek építettek. Például az észak-kaukázusi erősen földrengés veszélyes vidéken épült csirkéi vízerőműhöz egy 236 m-es magas, ívelt betongótat építettek, mely sikeresen állta az erős földrengéseket.

Az inguri vízerőműnél (Kaukázus) építették a világ legnagyobb ívgátját (272 m), a nureki vízerőműnél pedig (Közép-Azsia) egy 300 m-es kavicsos hordalékkő duzzasztót agyag belsőre. 5 ezek az építmények megbízhatóan üzemelnek.

Mindezekkel együtt, vízerőművek épülhetnek kis folyókra, sőt patakokra is, melyeket korábban nem vettek figyelembe az energetikusok tervei, így a Szovjetunió hegyi vidékein jelentős számú, szétszórtan elhelyezkedő önálló fogyasztó van, amelyek központi energiaellátása lehetetlen vagy gazdaságtalan. De energiával el lehet őket látni. A Kirgiz Energetikai Tudományos Kutató Intézet (Frunze) szakértői egy hordozható 1,5 kW-os vízerőművet konstruáltak, amely könnyen eljuttatható bárhová s gyorsan felállítható. Néhány perc alatt letekerhető a berendezés tömlője s összeállítható a vízgát. Ahogy a nyomástömlőben megjelenik a víz, dolgozni kezd a turbina. Az ilyen erőművek elektromos energiát fognak adni a nomád pásztoroknak, a meteorológusoknak, geológusoknak.

(APN)

5