Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)
1987 / 4. szám
г ELNÖKI ÉRTEKEZLETEN TÁRGYALTÁK Az OVH Elnöki Értekezlete 1987. április 27-én a következő napirendeket tárgyalta: 1. Az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság (Győr) átfogó felügyeleti ellenőrzésének tapasztalatai Az igazgatóság tevékenységének öszszefoglaló értékelésére másodszor került sor. A korábbi, 1982. évi Elnöki Értekezlet határozatai végrehajtásra kerültek. A korábbihoz képest új feladatot jelent a Dunai Vízlépcsőrendszer (GNV) megvalósításával kapcsolato's munkálatokban való részvétel, amelynek előkészítési és kivitelezési feltételeit megteremtették. Az igazgatóság szervezetének működése jól szabályozott, nőtt a szervezeti egységek önállósága és felelőssége. A személyi állomány összetétele és szakmai megoszlása jó, a feladatok elvégzésére alkalmas. A szakágazati feladataikat jó színvonalon végzik. A vízgazdálkodási tevékenységüket racionális, gondos és előrelátó működés jellemzi. Fokozottan előtérbe került az ivóvízbázisok védelme, mely során egyre inkább a megelőzésre koncentrálnak. A hatósági tevékenység alapvetően megfelel mind az előírásoknak, mind a vízgazdálkodási érdekek érvényesülésének. Az árvízvédelmi fővédvonalak a biztonsági követelményeknek megfelelnek, kiépítettségük kis mértékben meghaladja az országos átlagot. A vízellátási-csatornázási tevékenység során példamutató az illetékes tanácsi és egyéb szervekkel való közreműködés. A GNV-vel kapcsolatos jó felkészülés biztosította mind a hatóság, mind a kivitelezéssel kapcolatos tevékenység összehangolt teljesítését. A környezeti hatások értékelését folyamataisan végzik. A beruházási munkák tervszerűen, jó műszaki színvonalon valósultak meg. A termelési tevékenységükben a több mint 80%-os növekedést döntően a GNV kivitelezési munkáiban való részvétel határozta meg. A gazdálkodás főbb mutatóinak kedvező alakulását is alapvetően ez befolyásolta. A nyereség nagyságrendje jelentősen emelkedett, de hányadában hullámzott. A hatékonysági mutatók kedvezően alakultak. A feladatok teljesítését a közel azonos szinten mozgó létszám biztosította, a fizikai foglalkozásúak szakmai összetételében sikerült kedvező változást elérni. A pénzügyi helyzetüket a stabilitás, gazdálkodásukat a takarékossági irányelvek betartása jellemzi. Kisebb hiányosságok tapasztalhatók a hatósági tevékenység és a belső ellenőrzés ellátása területén. Az Elnöki Értekezlet megállapította, hogy az igazgatóság ötéves fejlődése egyenletes volt, jól képviselték az ágazatpolitikai elveket és jól valósították meg a vízgazdálkodás területi feladatait. Mindezekért köszönetét fejezte ki a vezetésnek és az igazgatóság dolgozóinak. További feladatként meghatározta, hogy a működésük folyamán biztosítani kell a Dunántúli Középhegység bányászati célú karsztvízkiemeléseknek a térség vízgazdálkodási rendjével való összhangját. Ennek érdekében koordinálttá és hatékonnyá kell tenni a térségben lévő vízügyi igazgatóságok ez irányú munkáját Lehetővé kell tenni, hogy a felsőoktatásban a GNV megvalósításával kapcsolatos gyakorlati szakismeretek — az illetékes KlSZ-szervezetek bevonásával — közkinccsé váljanak. A vízgazdálkodási társulatok törvényességi felügyeletét is javítani szükséges. 2. A Dunántúli Középhegység vízgazdálkodásának helyzete Az Állami Tervbizottság határozatában előírtaknak megfelelően, 1986 végére befejeződött „A Dunántúli Középhegység vízre orientált hatásvizsgálata", amelyben — az OVH kezdeményezésére — fokozott hangsúlyt kapott a budapesti termálvízrendszer védelme. A hatástanulmány — többek között — feltárta, hogy a vízgazdálkodás eltávolodott saját optimumától, miközben a bányászattól függő helyzetbe került. Ugyancsak az Állami Tervbizottság határozatának végrehajtása keretében a VITUKI elkészítette a Dunántúli Középhegység főkarsztvíz-tá rolójában 1986-ban bekövetkezett állapotváltozások értékelését. Megállapította, hogy a sokéves átlagos beszivárgás mellett a térség egészében növekedett a tározott karsztvízkészlet fogyasztása. A teljes vízkivétel több mint 200 m3/p-cel haladta meg a természetes utánpótlódás értékét. A bányavízkivételek összességükben 10%-kal emelkedtek. Tovább növekedett a tároló DNy-i és ÉK-i része között a különbség és a K-i részen fokozódott a vízmérleghiány, mivel a tatabányai szénbányák bányászati célú víztermelése 40%-kal haladta meg a vízjogilag engedélyezettet. A tényleges összes víztermelés a 230 m3/p-es határértékkel szemben 320 m3/p fölé emelkedett. Az OVH törekvése az, hogy a beavatkozások hatásainak értékelésével, a következmények helyrehozatalával kapcsolatos költségeket a bányászat viselje. A budapesti termálvízrendszer Védelme érdekében pedig az eddigieknél is szigorúbban kívánja érvényesíteni a vízgazdálkodás érdekeit. Az Elnöki Értekezlet alapos vita után úgy döntött, hogy a bányászati tevékenységből eredő vízkiemelések miatt felborult Közép-dunántúl vízháztartási egyensúlyának jelenlegi helyzetéről és várható következményeiről, valamint a szükséges bányászati és vízgazdálkodási intézkedésekről — az Ipari Minisztériummal együttműködve — további tájékoztatást ad az Állami Tervbizottságnak. Elrendelte, hogy a budapesti termálvízrendszer védelme érdekében a tervezett intézkedéseket mielőbb meg kell tenni és a felhagyott, valamint a működő bányáknak a vízminőségre gyakorolt károsító hatásait meg kell szüntetni. Ennek ellenőrzésére a lehetőséget a vízügyi szerveknek meg kell keresni. A vízjogi engedélyekben foglalt előírások maradéktalan betartását a vízügyi hatóságoknak meg kell követelni. 3. A nyári csúcsidei vízszolgáltatásra való felkészülés A felkészülési munkákat a terveknek megfelelően a szolgáltató vállalatok elvégezték. A vízművek felkészítése műszaki szempontból kielégítő, míg a fürdőlétesítmények felkészítése az anyagi lehetőségekkel arányos színvonalon történt meg. Az 1987. évi vízszolgáltatásban — a hidro'meteorológiai helyzet alakulása következtében — a talajvizet és a felszínközeli rétegvizet hasznosító ivóvízműveknél a kiépített teljesítőképesség kisebb csökkenésével kell számolni. A nyár időszakában — figyelemmel a Meteorológiai Szolgálat távprognózisára — az átlagosnál melegebb és szárazabb időjárással kell számolni, amelynek következtében a vízigények a korábbi időszakot meghaladó mértékben fognak jelentkezni. A települések vízellátási színvonala összességében kiegyensúlyozott lesz, a vízhiányos települések és az előforduló vízhiányok száma azonban az 1986. évit meg fogja haladni. Az ellátott települések körében kb. 12—14%-os arányt fognak képviselni a várhatóan vízhiányos területek. A fellépő vízhiányok elsősorban a községekben várhatók és az érintett népesség 500—700 ezer fő között lesz. A vízhiányok mérséklésére, illetve az előálló ellátási feszültségek áthidalására — korlátozott hatással — további intézkedéseket fognak a szolgáltató vállalatok megtenni. A fürdőszolgáltatásban — a végrehajtott fejlesztések ellenére — az előző évhez képest színvonalromlással számolunk. Kritikus helyzet alakult ki a vízszolgáltatásnál használatos búvárszivattyúk pótlása, javítása területén, a tőkés import szivattyúk és alkatrészeik beszerzési korlátozása miatt. Az Elnöki Értekezlet további — a határozati javaslatban megfogalmazott — intézkedéseket rendelt el és felhívta a figyelmet arra, ho'gy a nyári felkészülésről és a várható ellátási helyzetről sajtótájékoztatóban reális tájékoztatást kell adni. Rá kell irányítani a figyelmet a víztakarékosságra, az egyes térségek komplikált ellátási módozataira, a fürdők zsúfoltságára és ebből eredő egészségügyi (higiéniás) gondokra, intézkedésekre. A vízügyi szerveknek törekedni kell a lakosság megértésének és támogató együttműködésének megnyerésére. Az Elnöki Értekezlet továbbá úgy döntött, hogy az ágazati tőkés import devizakeretből a szolgáltató létesítmények működtetéséhez szükséges igényeket kell kielégíteni. Dr. Csevár Antal 6
