Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)
1987 / 4. szám
ruházások egyidejűleg megvalósulnak . . . Szükségesnek tartja a Tanács, hogy a hatásvizsgálat alapján a környezeti érdekű megfigyelések és vizsgálatok tovább folytatódjanak ... További vizsgálatok Az OKTT idézett határozatának megfelelően VIZITERV koordinálásában tovább folytatódnak a környezeti hatások prognosztizálásának pontosításai, valamint a mérő- és megfigyelőrendszer kialakítása. Az egyes tényezők azonban nem azonos területhányadon érvényesülhetnek, hiszen mind a talajtani adottságok, mind a talajvíz kedvező hatása is csak behatárolt területen mutatkozhat meg. Ugyanakkor a csapadék, a helyes növényi fajta megválasztása, a megfelelő üzemi viszonyok korlátozás nélkül érvé-Növényfajta genetikai potenciálja Üzemi viszonyok Csapadék Talaj fizikai félesége Talaj humusztartalma Talaj humuszos rétegének vastagsága Talajvíz mélysége A vizsgálatok eredményei az alábbi megállapításokban foglalhatók össze: 1. A legnagyobb termelési potenciáltartalék az egyes növényfajták helyes megválasztásában és az üzemi viszonyokban van. 2. A természeti tényezők közül a csapadék szerepe a legnagyobb. 3. A talajtani tényezők változékonysága (ez a Szigetközben viszonylag kicsi), kis—közepes termésingadozást okoz. 4. A talajvíz mélysége a teljes területre vetítve kis befolyást mutat. Az eredményül kapott számok (a talajvíz vonatkozásában) nagyságrendileg közel állanak a GATE Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszékének megállapításaihoz és a KATE már idézett intézetének tapasztalataihoz. Az a törekvés, hogy a BNV hatásterületének vízgazdálkodása a lehetőségeken belül a legjobban szolgálja a területhasznosítás mezőgazdasági feltételeit, további összefogott munkát igényel. Ezek közé tartozik a vízpótlórendszer legmegfelelőbb műszaki alternatívájának kidolgozása és kiépítése. A tervezési munkákat az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság végzi. A ter-A területi hatások vonatkozásában kidolgozásra került a szigetközi mezőgazdasági termelés főbb tényezőinek analízise. A tanulmány arra adott feleletet, hogy a búza és kukorica növények terméshozamának alakulásában, mely termelési tényezőnek milyen nagyságrendi szerepe van. ötéves táblánként adatok elemzése szerint az a terméstöbblet, amely a vizsgált tényező kedvezőtlen és kedvező esetei között mutatkozik, az alábbi: 3,5 18 nyesíthetőek. Az egyes tényezők Szigetközön belüli súlyozott hatékonyságának érzékelésére „területi hatékonysági mutató" került kidolgozásra, ami a területhányad és a többlettermelés arányának szorzatából képezhető. A súlyozott területi hatékonyság a Szigetközben az alábbi: 9,9 9,8 1,5 6 0,6 0,6 0,8 3,9 vezett berendezéseknek megfelelő várható vízjárás ellenőrző vizsgálatait elektromos analóg módszerrel a VITUKl és a BME Vízépítési Tanszéke végzi. A „Környezeti Hatástanulmány"-ban rögzített várható talajvízállást, az azóta végzett műszaki tervezési munkák kedvező irányba módosították. A talajvízszint és a talajfelszín, illetve fedőréteg viszonyok együttes vizsgálata a szükséges adatok számítógépre vitelével lehetséges. Végső soron ez a folyamatban lévő munka ad pontos területi értékeket az egyes kedvező és kedvezőtlen talajvízháztartási típusokra vonatkozóan. A számítások ellenőrzését a helyszínen mért vízgazdálkodási adatok rögzítésével kell megvalósítani. Ezt a feladatot egyrészt az észlelő és megfigyelőhálózat keretein belül működő talajnedvesség-mérők és talajvízészlelő kutak, másrészt a mezőgazdasági termelés minden fázisát és eredményét rögzítő adatgyűjtés látja el. A számított és mért értékek egybevetése adja meg a lehetőséget a korrigáló jellegű szabályozási intézkedések megtételére. Kamarás Miklós Magyar—mongol vízügyi tárgyalások Jegyzőkönyv aláírásával fejeződtek be Budapesten a magyar—mongol vízügyi tárgyalások. Az április 21—25. között sorra került megbeszéléseken Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke és Dzundzujn Dzsandzsadordzs első mezőgazdasági miniszterhelyettes áttekintette a két ország közötti .vízügyi műszaki-tudományos együttműködés elmúlt évi tevékenységét és aláírta az 1987-re szóló munkatervet. A két ország vízügyi szakemberei közös javaslatokat dolgoznak ki a számítástechnikának a vízgazdálkodásban történő alkalmazására. A magyar szakemberek átadják a szennyvízöntözésben szerzett tapasztalataikat és együttműködnek a vízépítésben folyó kisgépesítésben is. A tárgyalások során áttekintették a Felső-csolbajszáni 1000 hektáros öntözőrendszer építésének állását, amelyet magyar tervek alapján építenek. Megállapodtak abban is, hogy a VII. ötéves terv során a Vízügyi Tervező Vállalat műszaki-gazdasági tanulmánytervet dolgoz ki az Ongijn folyó vizének hasznosítására. A közeljövőben magyar szakértő csoport utazik Mongóliába, hogy megvizsgálja a MA—200-as típusú öntözőberendezéseket, amelyeket kicserélnek. A Vízgazdálkodási Intézet javaslatot adott át a mongol küldöttségnek az ország vízügyi kataszterének és vízgazdálkodási mérlegének kidolgozására. A tanácskozáson ünnepélyes keretek között megemlékeztek a magyar—mongol vízügyi együttműködés 30 éves évfordulójáról. Az eseményen részt vett Dangaszuren Szaldón mongol nagykövet is. Dzundzujn Dzsandzsadordzsot fogadta Czinege Lajos miniszterelnökhelyettes is és tárgyalt Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel is. Magyar—jugoszláv vízügyi megbeszélések Baján jegyzőkönyv aláírásával május 15-én befejeződött a Magyar—Jugo* 1- szláv Vízgazdálkodási Bizottság 32. ülésszaka. A bizottság tagjai a két ország között 32 éve érvényben lévő egyezmény alapján értékelték az elmúlt esztendőben végzett partvédelmi, folyamszabályozási, vízvédelmi és vízgazdálkodási munkákat. Megállapodtak az ezévi feladatokban is. Folytatják a Duna és a Dráva szabályozását és az árvízvédelmi töltések erősítését. Szabályzatot fogadtak el a hatékonyabb vízvédelemre és meghatározták a Dráva közös érdekű hasznosításának további tennivalóit. A jegyzőkönyvet magyar részről dr. Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal első elnökhelyettese, jugoszláv részről Branko Bergman, a Horvát Szocialista Köztársaság vízgazdálkodási bizottságának elnöke írta alá. Többlet termés % Termelési tényező Növénygenetikai potenciál (fajta) üzemi körülmények Mértékadónak bizonyult májusi csapadék Mértékadónak bizonyult jún.—aug. csapadék Tolaj humusztartalma Talaj fizikai félesége Talaj humuszos rétegének vastagsága Talajvíz mélysége Búzánál Kukorica esetében 32 41 32 32 20 — — 27 19 23 20 19 13 5 Termelési tényező Hatékonysági mutató Kukorica esetében Búzánál 32 32 20 41 32 27 3
