Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)
1987 / 1. szám
A gát építésekor használt kötélpálya rendszer A Felső Nepean és a Woronora vízgyűjtőinek teljes kiépítése után (557,405 millió m3 tározókapacitás) néhány évvel a lakossági és az ipari vízigény folyamatos növekedése arra kényszerítette az Igazgatóságot, hogy a Warragamba folyó völgyében is kijelöljenek egy völgyzárógát építésére alkalmas helyet. A talajmechanikai és geológiai vizsgálatokat 1946-ban, a földkitermelést pedig 1948-ban kezdték meg. A völgyzárógát 1960-ban lett kész. A völgyzárógát építésére a Warragamba folyó torkolati szakasza kínált különösen kedvező helyet, mivel itt egy viszonylag rövid és magas gáttal hatalmas mennyiségű víz visszatartására adódott lehetőség. A Warragamba és legfontosabb mellékfolyói a Cox’s, a Wollondilly és a Nattai folyók összesen 1050 km2-es terület vizeit gyűjtik össze. Az építés ideje alatt a folyót egy, a keleti partján kialakított 4,3x5,5 m-es megkerülő alagútban vezették el, amit később betonnal eltömedékeltek. A gát építéséhez használt betont a helyszínen keverték. A sódert mintegy 19 km távoságról, Emu Plains-ből szállították kötélpályán, míg a cementet közúton szállították Berrima-ból. A betont a keleti folyópartról, 16 tonna kapacitású konténerekben szállították a gát fölé, illetve az építés helyszínére egy kötélpálya-rendszer segítségével, amelyet az építés befejeztével meghagytak, és manapság fenntartási célokra használnak. A gátba 4 db elektromosan vezérelt szegmens gátat, és egy szintén elektromosan vezérelt, automata billenőtáblát építettek, amelyek akkor lépnek működésbe, amikor a víz szintje 75 mm-rel meghaladja a maximális tározási szintet. Az árapasztót az 1%л valószínűséggel előforduló, 12 700 m3/s vízhozamra méretezték. A víz 100 m esés után egy energiatörő medencébe kerül, ahol 44,0 m/s sebességű turbulens vízmozgás 4,2 m/sra csökken, amely a folyó árvízi középsebességének felel meg. A világváros ivóvízvédelme érdekében turisták nem látogathatják a Burragorang tározó vízgyűjtő területét. A vögyzárógát 351 m hosszú és az alaptól a gátak küszöbszintjéig 137 m magas. Az alapnál 104 m, az út pályaszintjében 8,5 m széles. A zsilipek teljes nyílásszélessége 94,5 m. Az építmény súlya 3 millió tonna. Üzemvízszintnél a tározott víz menynyisége 2057 miliő köbméter, a tározó felülete pedig 7500 ha. A legnagyobb vízmélység 105 m. A partvonal hossza 354 km. A gátra nehezedő víznyomás 800 000 tonna. A vizet 2,65 m átmérőjű —< jobbára terepszint alatt futottatott — ikercső szállítja a 4 km-re levő Nepean folyó keresztezéséig, ahonnan egy 2,1 és egy 3,0 m átmérőjű távvezetékkel szállítják tovább a 23 km-re levő Prospect tározóig. A Prospect tározóba szállított maximális napi vízmennyiség 2,63 millió m3 (30 m3/s). A tározó többletvizét áramtermelésre használják. A turbina súlya 168 tonna és percenkénti 214 fordulat mellett 50 MW áramot termel, amellyel 50 000 háztartás áramfogyasztása elégíthető ki. Az átfolyó vízfolyam 5,7 millió m3/d. Sydney teljes vízellátó rendszere tehát az alábbiak szerint működik: A Felső Nepean vízgyűjtőjének két tározójából, a Cordeaux-ból és az Avon-ból kizárólagosan a déli partviídéket látják el ivóvízzel. (Az Avont egy Zsírleválasztás szennyvíz- és homokmintából vízszállító alagút köti össze a Nepean tározóval, így a Soalhaven és a Nepean tározók vize is felhasználható a déli partvidék ellátásában.) A Nepean tározó vizét a mintegy 14 km-rel lejjebb épült duzzasztóval terelik a Cataract tározóból érkező vízzel együtt — a Felső Csatornába (Upper Canal) — amely alagúttal, akvadukttal és nagyobb részt nyíltmedrű csatornával 64 km-es gravitációs vízszállítást biztosít a Prospect tározóig. A Felső Csatornából vízkivételekkel biztosítják Liverpool, Camden és a gyorsan terjeszkedő Campbeljtown vízellátását. A Felső Nepean tározói ugyan továbbra is igen jelentősek, de Sydney vízellátásában a Burragorang tározó játssza a főszerepet. Innen a Prospect tározóig vizet szállító két nagyátmérőjű csővezetéket csak egy . helyen csapolják meg, Penrith és környéke vízellátása céljából. A Prospect tározóból az északi városnegyedek, a nyugati városrészek, a belváros, a keleti negyedek és a déli városnegyedek nagyobb része nyeri vizét. A Woronora tározó elsősorban a Sydney déli peremén fekvő Sutherland és Cronulla negyedek vízellátását szolgálja, de ezeket a városrészeket rákötötték Sydney főrendszerére is, így szükség esetén arról is nyerhetnek ivóvizet. önálló rendszerről (nem ivóvíztározóból) csak két városrész, Richmond és Windsor nyeri vizét, közvetlenül a Hawkesbury folyóból történő vízkivétellel. A 80-as évek elején az Igazgatóság felülvizsgálta a század első felében épült tározók műszaki állapotát és ez alapján jelenleg olyan minőségű és menyiségű felújítási munkákat végeznek, amelyek eredményeként a tározók még legalább 50 évig biztonságosan ellátják feladatukat. Fenyves László 9
