Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)
1987 / 1. szám
fl prédikálószéki szivattyús energiatározó tervezésérői Régóta ismert, hogy a Dunakanyarban Visegrád és Dömös között a természeti adottságok 1000—2000 MW teljesítőképességű szivattyús energiatározó telepítését teszik lehetővé, világviszonylatban is kedvező műszaki és gazdasági feltételek mellett. A két évtizeddel ezelőtt felgyorsult széleskörű szivattyús energiatározó építés elősegítette a műszaki fejlesztést. Jelentősen megnőtt a gépegységek teljesítménye, új típusú gépészeti és villamos berendezések, a korábbiaknál lényegesen nagyobb teherbírású anyagok és új építéstechnológiák jelentek meg. A hagyományos tározási funkciók mellett fokozatosan előtérbe került a szivattyús energiatározók üzemviteli rugalmasságának felhasználása. Bebizonyosodott, hogy a szivattyús energiatározó eszközül szolgálhat a villamos rendszerben üzemelő erőművek terhelésének kiegyenlítésében; tartalék energiaforrásként szolgálhat; javíthatja az energiaszolgáltatás minőségi jellemzőit, eszközül szolgálhat az energiahordozók szerkezetének racionalizálásában és nem utolsó sorban a más erőműtípusoknál lényegesen gyorsabb üzemállapotváltási lehetősége egy sor szabályozási és tartalékképzési feladatra teszi alkalmassá. A nagy szén- és atomerőművi blokkok üzembeállítása még a szivatytyús energiatározás szükségeségét hagyományosan tagadó és komoly vízerőhasznosítással rendelkező országokban is olyan problémákat vetett fel, amit csak szivattyús energiatározó építéssel tudtak megoldani. Ezért a magyar villamosenergia rendszer és energiahordozó szerkezet széles körű műszaki és gazdasági elemzése alapján, a Prédikálószéki szivattyús energiatározó — az energiaracionalizálás eszközeként és beruházástakarékos erőműként — a hoszú távú erőműépítési program előkészítésének nélkülözhetetlen elemévé vált. A koncepció kidolgozását meghatározó feltételek A létesítmény kiépítésének nagyságát és a műszaki jellemzőit az energetikai: igényeken túl meghatározza a felső tározó helyszínéül kiválasztott Keserű hegy és az alsó vízforgalmat biztosító Duna folyam közötti kb. 3 km távolság és az 510—620 m-es szintkülönbség. A tervezett létesítmény a Pilisi Tájvédelmi Körzet területére esik. A Dunakanyarnak ez a környéke országosan ismert és igen látogatott kirándulóhely. A területen található természeti értékek elsősorban az eredeti erdőállomány, az erdei aljnövényzetben található különleges növények, az erdők madár- és vadállománya, és a geológiai képződmények. Ide kell sorolni a hazánkban egyedülálló tájképet is. Ezért a létesítmény egészének elrendezése és az egyes létesítményrészek tervezése sokoldalúan egyeztetett és igen sokrétű követelményrendszernek kellett és kell eleget tegyen. A környezeti hatások vizsgálata alapján a környezet- és természetvédelem szempontjából elfogadható egyeztetett megoldások kidolgozására volt szükség. Hasonló létesítmények tervezésében és kivitelezésében a munkában résztvevő intézmények és vállalatok viszonylag kevés tapasztalattal rendelkeznek. Ezért a létesítmények tervezett megoldásai a vízerőhasznosítás nemzetközi gyakorlatában gyakran előforduló elrendezéseket, szerkezeteket és berendezéseket kellett alkalmazzák a tapasztalatotok hiányából eredő kockázat csökkentése érdekében. így a ritkán előforduló vagy egyedi megoldásokat a fő létesítmények tervezése során eleve kizártuk. Meg kell említeni, hogy a környezetvédelmi érdekeken kívül a műszaki és gazdasági szempontok is egyértelműen az erőmű földalatti elhelyezését tették indokolttá. A létesítmények általános elrendezése három lényeges szempont együttes vizsgálata alapján volt meghatározható : — minimalizálni kellett a beruházás megvalósításának költségeit, — minimalizálni kellett a beruházás megvalósításának építési-szerelési időigényét, — a felszínen megjelenő létesítményeket a környezetbe kellett illeszteni és a környezetre gyakorolt negatív hatásokat minimalizálni kellett. A műszaki koncepció kidolgozása A műszaki koncepció kidolgozásának első fázisában 12 lehetséges létesítmény elrendezés közül; az üzemelés és feltételei, az építészervezés lehetőségei, a környezet- és természetvédelem követelményei, a társadalmi környezet adottságai, a geológiai jellemzők és a területen illetékes hatóságok és szervezetek véleménye alapján került kiválasztására a második fázisban részletesen kimunkált általános elrendezés. A második fázis súlyponti kérdését az energetikai szempontból optimális kiépítés meghatározása és a védett területen elfogadható megoldások kidolgozása jelentette. így a beépített teljesítmény szempontjából 4, a főgépek típusa alapján 3, az energiakivezetés módja szerint 2, a szükséges felső tározó kialakításában 4 változat került kidolgozásra. A részletes energetikai, gazdasági és környezetvédelmi értékelés az előbbi 96 változat alapulvételével készült, melyben további változatokat eredményeztek a finanszírozási módok és a beruházási elképzelések. A főgépek típusa és nagysága szempontjából — gazdasági okokból — a szivattyús energiatározók építési gyakorlatában előforduló legnagyobb egységteljesítményű, de emellett biztonsággal megvalósítható gépek szabták meg a vizsgálat irányát. így különböző gyártmányú 320 és 360 MW egységteljesítményű gépeket vizsgáltunk. A beruházási elképzelések alapján az erőmű kapacitására a kétgépes, a kétgépes bővíthető, a négygépes és a hatgépes változatok kerültek részletes kidolgozásra. A felső tározóra 5,25, 8,63, 11,66 és 12,1 millió m3 névleges térfogatú elrendezési változatok kidolgozása volt indokolt. Az energiakivezetés módjában a Dunával párhuzamos szabadvezeték és a Dunára merőleges kábeles energiakivezetés kidolgozásával alakultak ki minőségileg lényegesen eltérő megoldási változatok. Értékelés a környezet szempontjából A Pilisi Tájvédelmi Körzet természeti adottságainak megőrzési célkitűzései alapján azokat a műszakj megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek a legkisebb károsodást okozzák a természeti értékekben és mindent el kell követni az eredetileg közelálló állapot visszaállítására. A környezetbe be kell illeszteni az összes felszíni létesítményt, megfelelő rekultivációval, a területen őshonos növények felhasználásával. A kidolgozott tervanyagok és tervváltozatok környezeti és természetvédelmi értékelésének eredményei röviden a következőkben foglalhatók össze; — A felső tározó megfelelő rekultivációval a környezetbe illeszthető, a Dunakanyar panorámáját gyakorlatilag nem változtatja meg. Vízfelülete és környezetének megfelelő kialakítása várhatóan növelni fogja a környék turisztikai vonzerejét. — A vezénylő és igazgatási épület a Duna egyik partjáról sem látható, elhelyezése biztosítja teljes eltakarását. — Az alsó vízkivételi mű kialakítása biztosítja, hogy homlokzata alacsony dunai vízállásnál is csak egy igen rövid partszakasztól válik láthatóvá. A műtárgy homlokzata előtt előirányzott vízfüggöny a szerkezet takarásán túl turisztikai vonzerőt jelenthet. — A nagyfeszültségű távvezeték és a széles erdőnyiladék megbontaná a természetes táj képét. Ezért a környezet védelme olyan megoldást igényel, melyben a energia a legrövidebb úton a Dunára merőleges kábelen kerül kivezetésre a Dunakanyar panorámájából. — A lakóépületek elhelyezése szervesen illeszkedik Dömös községhez. Épületszerkezetei és a lakóházak elhelyezése a területen szokásosak. A lakóegység a községtől nem különül el. 10
