Magyar Vízgazdálkodás, 1986 (26. évfolyam, 1-8. szám)
1986 / 4. szám
MSZMP Kongresszusi Zászló, a MT és a SZOT Elnöksége Vörös Zászlója Szolnokon Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára köszönti a KOTIVIZIG dolgozóit A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóságon 1986. április 30-án vállllatalti ünnepség keretében Szűrös Mátyás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára dr. Hegedűs Lajos vízügyi igazgatónak átadta az MSZMP Kongresszusi Zászlót és a Minisztertanács és SZOT elnöksége Vörös Zászlóját, amelyet 1985. évi és a VI. ötéves tervi tevékenységük, valdimint a kongresszusi és felszabadulási szocialista munkaversenybeln élért eredményük alapján nyertek el. Az ünnepségen részt vett Kovács Antal államtitkár, az OVH Elnöke, aki kitüntetéseiket adott át. Az ünnepségen részt vettek a megye, a város párt-, társadalmi, gazdasági vezetői, a vízügyi igazgatóságok, vízügyi szervezetek képviselői. Az alábbiakban közöljük Szűrös élvtárs beszédének teljes szövegét. Kedves Elvtársnők, Elvtársaik! Tiszteit Barátaim! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében tisztelettel köszöntőm Önöket, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság kollektívájának tagjait. Gratulálok kiváló teljesítményükhöz, amellyel elnyerték a Kongresszusi Zászlót, valamint a Minisztertanács .és a Szakszervezetek Országos Tanácsa által adományozott Vörös Zászlót. Munkájuknak nem ez az első élismerése, de jogos büszkeségüket fokozhatja, hogy a hazánk felszabadulásának 40. évfordulója és a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa alkalmából 'kezdeményezett, széles körű munkaverseny-mozgalom ban is a legjobbak közé kerültek. Ez a mozgalom a pártunk politikájával való azonosulás jele, országépítő terveink cselekvő támogatásának megnyilvánulása. Tisztelt Elvtársak! Az önök erőfeszítéseinek i's jelentős része von a'bbain, hogy az elmúlt tervidőszakban a vízgazdálkodás a magyar népgazdaság szerves részeként fejlődhetett, és eredményesen látta el alapvető feladatát, összességében 'képes vo lit fenntartani a vízkészletek és a vízszükséglet közötti egyensúlyt. Ugyanaíkkor a vízgazdálkodás is magán 'hordozza a mai magyar társadalom és gazdaság jellemző gondjait és problémáit. Az önök gondjának jó része azonban sajátos módon nem a gazdasági fejletlenségből, hanem pontosan a fejlődés általi kiváltott új, nemegyszer kedvezőtlen je fenségekből következik. Széchenyi István a Hitel megírásának idején még arra hivatkozott, hogy „Nem kényünktől függ a vizeiket erre vagy , amarra vinni, mert azoknak nem parancsolhatunk”. Azóta nagyot fordult a világ. Manapság már képesek vagyunk a vizeket erre, vagy arra vinni, megtanultunk jobban parancsolni az elemeknek. A Széchenyi-félte gondolatból azonban ma sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ezt nem tehetjük kényünk-kedvünk szerint. Megérteni úgy gondolom, már megértettük, 'hogy a természet és a társadalom, a természet és a gazdaság viszonylatában egyensúlyt 'kell teremteni. A jelen szempontjait, rövidlátó érdekeit nem szabad a jövő rovására érvényesíteni. Meggyőződésem, hogy napjainkban a hazáról való korszerű gondolkodásnak szerves része kell legyen a ha zának otthont adó természeti környezetről való korszerű gondoskodás. Ezt a szemléletet általánossá kell tenni. Még nehezebb azonban ezit a felismerést a gyakorlatban érvényesíteni, az ökológiai egyensúly biztosításához nélkülözhetetlen anyagi eszközöket az amúgy is feszítő gazdasági helyzetben előteremteni. Széchenyi a már jelzett művében erről a problémáról is ír. „S tagadni-e, hogy hazaszeretetünk sokszor csak puszta szó és szép gerjedelem monad, melyet a szél hord el. S nem mivel tisztádon, hogy színéskedő kebelből fakad, hanem mivel pénzünk nincs." A pénz kérdése valóban komoly kérdés, az egész problémakört azonban mégsem lenne helyes csak erre leszűkíteni. A vízgazdálkodás része annak az infrastruktúrának, amelynek megfelelő fejlettsége nélkül nem emelkedhet a gazdaság és a társadalom egésze sem magasabb szintre, enélkül nem lehet átállni a fejlődés intenzív pályájára. Az ágazat rendelkezésére álló anyagi és szellemi erőforrások ésszerű felhasználására a tudományos kutatás és műszaki fejlesztés átgondolt fejlesztésére és természetesen mindamnyiuk helytállására Az ünnepség díszelnöksége 1
