Magyar Vízgazdálkodás, 1986 (26. évfolyam, 1-8. szám)
1986 / 4. szám
von szükség ahhoz, hogy néhány akut vízügyi probléma megoldható, és ami nem kevésbé fontos, megelőzhető legyen. A magyarországi vízügy egyik alapfeladata környezetvédelmi jellegű. Az ilyen problémák hathatós megoldása csak nemzetközi összefogással lehetséges. Különösen vonatkozik ez ránk, hiszen felszíni vizeink 96%-a határon túlról érkezik hozzánk. A még megoldatlan kérdések ellenére' is igen nagy jelentősége van annak, hogy valamennyi szocialista országgal eredményes határvízi együttműködést alakítottunk ki. Ügy vélem, hogy nemzetközi tevékenységünknek továbbra is fontos feladata az együttműködés fejlesztése, érdekeink hatékony képviselete e területen is. Nem sorolom fel azonban ezeket a konkrét problémákat, hiszen önök munkájuk során nap mint nap találkoznak velük. Közös feladatunk megoldásahloz mindenképpen közelebb kerülünk akkor, ha a Középtiszavidéki és vele együtt a többi vízügyi igazgatóság következetesen olyan utat jár, ahogyan a mostani kitüntetést önök kiérdemelték. Kívánom, érjenek el további eredményéket a beruházási és fenntartási keretek hatékony, költségtakarékos felhasználásában, a kapacitások ésszerű elosztásában és gazdaságos működtetésében. Legyen általános a munka műszakilag pontos, közgazdaságilag optimális megszervezésének követelménye. További erőforrást jelent, ha programjukat az egyes egységekkel, a dolgozó kollektívákkal, a politikai és társadalmi szervezetekkel, testületekkel együttműködve, azokkal egyetértésben alakítják ki. Helyezzenek a jövőben is nagy súlyt, nagy hangsúlyt a működési területükön tevékenykedő párt- és állami testületekkel, szervekkel, gazdálkodó egységekkel, illetve a lakossággal való . szoros együttműködésre. Kérem, ne tekintsék ünneprontásnak, ha a kitüntetési ünnepségen a népgazdaság komoly gondjairól, a napirenden szereplő és az egész ország sorsát érintő kérdésekről is szólók. Ezt annál is inkább meg kell tenni, mert az MSZMP politikájának lényegéhez tartozik a nyíltság, az őszinteség és azt is jól tudja a párt vezetése, hogy a XIII. kongresszuson felvázolt program csak a társadalom egészének támogatósával és cselekvő Kovács Antal államtitkár Kiváló Munkáért kitüntetést ad át Reményi István szakaszmérnöknek Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára átadja a Kongresszusi Zászlót és a MT—SZOT Elnöksége Vörös Zászlaját dr. Hegedűs Lajos vízügyi igazgatónak részvételével valósítható meg. Az elmúlt öt évben hazánk olyan jelentős gazdasági teher próbát állít ki, amelyet nem túlzás, ha azt mondjuk, nem bírt ki valamennyi, hozzá hasonló nagyságrendű és gazdasági fejlettségű ország. A fizetőképesség megőrzéséhez, majd a külgazdasági egyensúly javítása irányába tett lépésekhez komoly erőfeszítésekre volt szükség valamennyiünk részéről. Az MSZMP XIII. kongresszusa világos, de nem könnyen teljesíthető gazdasági programot tárt a társadalom elé. A VII. ötéves tervben testet öltő gazdaságpolitikai célkitűzések során első helyen változatlanul a külső és belső egyensúly megteremtésének követelménye áll. A gazdaság szerkezetének korszerűsítésével, a hatékonyság és a munkatermelékenység növelésével, takarékosabb gazdálkodással azonbain ez a cél élérhető, sőt számolhatunk egy dinamikusabb növekedés megalapozásával és megkezdésével. Az életszínvonal, az életkörülmények szerény, de érzékelhető mértékű javítására törekszünk. Miközben sikerült egy előremutató és megalapozottnak tekinthető programot kialakítani, az elmúlt és az idei év indulásának a tapasztalatai több szempontból kedvezőtlenek. Romlott az ország külgazdasági helyzete, nem javult a hatékonyság, a nemzeti jövedelem csökkenése, majd stagnálása ellenére a tervet meghaladó mértékben növekedtek a jövedelmek. E jelenségeik mögött csak részben állnak természeti, vagy világpiaci tényezők. Sóikkal inkább orról van szó, hogy a népgazdasági fejlesztési arányokat, célkitűzéseket a központi irányítást ellátó szerveknek ,és szervezeteknek nem sikerült megfelélő jnódon közelíteni a különböző gazdálkodó egységék félé. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a jelenlegi helyzetben nem, vagy csak részben lehet eredményes az az eszközrendszer, ami a 80-as évek elején kialakult. Az irányítási módszerek és eszközök állandó korszerűsítésére van tehát szükség. A vállalatoknak és önálló gazdálkodó egységeknek is sokat kell még 2
