Magyar Vízgazdálkodás, 1986 (26. évfolyam, 1-8. szám)

1986 / 4. szám

von szükség ahhoz, hogy néhány akut vízügyi probléma megoldható, és ami nem kevésbé fontos, megelőzhető le­gyen. A magyarországi vízügy egyik alapfel­adata környezetvédelmi jellegű. Az ilyen problémák hathatós megoldása csak nemzetközi összefogással lehetsé­ges. Különösen vonatkozik ez ránk, hi­szen felszíni vizeink 96%-a határon túl­ról érkezik hozzánk. A még megoldatlan kérdések ellenére' is igen nagy jelentő­sége van annak, hogy valamennyi szo­cialista országgal eredményes határvízi együttműködést alakítottunk ki. Ügy vélem, hogy nemzetközi tevékeny­ségünknek továbbra is fontos feladata az együttműködés fejlesztése, érdekeink hatékony képviselete e területen is. Nem sorolom fel azonban ezeket a konkrét problémákat, hiszen önök munkájuk so­rán nap mint nap találkoznak velük. Közös feladatunk megoldásahloz min­denképpen közelebb kerülünk akkor, ha a Középtiszavidéki és vele együtt a töb­bi vízügyi igazgatóság következetesen olyan utat jár, ahogyan a mostani ki­tüntetést önök kiérdemelték. Kívánom, érjenek el további eredmé­nyéket a beruházási és fenntartási kere­tek hatékony, költségtakarékos felhasz­nálásában, a kapacitások ésszerű elosz­tásában és gazdaságos működtetésé­ben. Legyen általános a munka műsza­kilag pontos, közgazdaságilag optimális megszervezésének követelménye. Továb­bi erőforrást jelent, ha programjukat az egyes egységekkel, a dolgozó kollektí­vákkal, a politikai és társadalmi szerve­zetekkel, testületekkel együttműködve, azokkal egyetértésben alakítják ki. He­lyezzenek a jövőben is nagy súlyt, nagy hangsúlyt a működési területükön tevé­kenykedő párt- és állami testületekkel, szervekkel, gazdálkodó egységekkel, il­letve a lakossággal való . szoros együtt­működésre. Kérem, ne tekintsék ünneprontásnak, ha a kitüntetési ünnepségen a népgaz­daság komoly gondjairól, a napirenden szereplő és az egész ország sorsát érin­tő kérdésekről is szólók. Ezt annál is in­kább meg kell tenni, mert az MSZMP politikájának lényegéhez tartozik a nyílt­ság, az őszinteség és azt is jól tudja a párt vezetése, hogy a XIII. kongresszu­son felvázolt program csak a társadalom egészének támogatósával és cselekvő Kovács Antal államtitkár Kiváló Munkáért kitüntetést ad át Reményi István szakaszmérnöknek Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára átadja a Kongresszusi Zászlót és a MT—SZOT Elnöksége Vörös Zászlaját dr. Hegedűs Lajos vízügyi igazgatónak részvételével valósítható meg. Az elmúlt öt évben hazánk olyan jelentős gazda­sági teher próbát állít ki, amelyet nem túlzás, ha azt mondjuk, nem bírt ki va­lamennyi, hozzá hasonló nagyságrendű és gazdasági fejlettségű ország. A fize­tőképesség megőrzéséhez, majd a kül­gazdasági egyensúly javítása irányába tett lépésekhez komoly erőfeszítésekre volt szükség valamennyiünk részéről. Az MSZMP XIII. kongresszusa világos, de nem könnyen teljesíthető gazdasági programot tárt a társadalom elé. A VII. ötéves tervben testet öltő gaz­daságpolitikai célkitűzések során első helyen változatlanul a külső és belső egyensúly megteremtésének követelmé­nye áll. A gazdaság szerkezetének kor­szerűsítésével, a hatékonyság és a mun­katermelékenység növelésével, takaréko­sabb gazdálkodással azonbain ez a cél élérhető, sőt számolhatunk egy dina­mikusabb növekedés megalapozásával és megkezdésével. Az életszínvonal, az életkörülmények szerény, de érzékelhető mértékű javítására törekszünk. Miközben sikerült egy előremutató és megalapozottnak tekinthető programot kialakítani, az elmúlt és az idei év indu­lásának a tapasztalatai több szempont­ból kedvezőtlenek. Romlott az ország külgazdasági helyzete, nem javult a ha­tékonyság, a nemzeti jövedelem csökke­nése, majd stagnálása ellenére a tervet meghaladó mértékben növekedtek a jö­vedelmek. E jelenségeik mögött csak részben áll­nak természeti, vagy világpiaci tényezők. Sóikkal inkább orról van szó, hogy a népgazdasági fejlesztési arányokat, cél­kitűzéseket a központi irányítást ellátó szerveknek ,és szervezeteknek nem sike­rült megfelélő jnódon közelíteni a kü­lönböző gazdálkodó egységék félé. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a je­lenlegi helyzetben nem, vagy csak rész­ben lehet eredményes az az eszközrend­szer, ami a 80-as évek elején kialakult. Az irányítási módszerek és eszközök ál­landó korszerűsítésére van tehát szük­ség. A vállalatoknak és önálló gazdál­kodó egységeknek is sokat kell még 2

Next

/
Thumbnails
Contents