Magyar Vízgazdálkodás, 1986 (26. évfolyam, 1-8. szám)
1986 / 1. szám
Az öntözéses gazdálkodás helyzete és középtávú fejlesztésének feladatai (II.) A CÉLKITŰZÉS TELJESÍTÉSÉNEK NÉHÁNY FELTÉTELE A VÍZFELHASZNÁLÓ GAZDASÁGOKNÁL Növelni kell az öntözésre berendezett területen a vízigényes, nagy termelési értéket képviselő növényi kultúrák területét. Az öntözéses gazdálkodás eredményessége érdekében a technológia minden egyes elemét optimális szinten kell biztosítani. Az öntözés időpontját, a víz mennyiségét a növény ökológiai igénye szerint kell biztosítani, aminek alapfeltétele a technikai színvonal és az üzemi szervezettség magas foka. Mindezek alapján válhat csak az öntözéses gazdálkodás az agrotechnika szerves részévé. Műszaki-technikai területen: Vízszolgáltató főműveink 1980—85 között megkezdett rendszer-szemléletű rekonstrukcióját folytatni kell, melynek során a meglevő műveket a víz, energia és munkaerő takarékosságra való törekvés elveinek figyelembevételével kell korszerűsíteni. Ennek keretében ott, ahol indokolt, a kettős működési (öntöző és belvizet szállító) rendszereket külön kell választani, a szivárgási veszteséget csökkenteni kell, a gépi fenntartás feltételeit ki kell alakítani, a rendszerek együttműködésében rejlő lehetőségeket ki kell használni, a vezérlést és üzemirányítást és hírközlést korszerű szinten kell megoldani. öntözőtechnika: olyan korszerű, nagyteljesítményű, élőmunka- és energia, valamint költségtakarékos öntöző berendezéseket kell biztosítani, amelyek a nagyüzemi termesztés technológiai színvonalának megfelelnek és abba teljes értékűen beilleszthetők. (Az öntözési módok 1984 évi arányát a 2. sz. táblázat tartalmazza.) Törekedni kell a hazai gyártásból való öntözőgép ellátásra, de ha ez nem lehet új fejlesztésekkel, licenc vásárlással, kooperációs gyártással biztosítani, akkor import útján kell a szükséges öntözőgép kapacitást — az igényeknek megfelelő nagyságban és minőségben — megteremteni. Ki kell fejleszteni a magas és külön az alacsony kultúrák öntözését lehetővé tevő néhány berendezéstípust, amely magas műszaki színvonalat, nagy üzembiztonságot és energiatakarékos üzemet biztosít. Folytatni kell a kutatásokat, a korszerű nagyüzemi felületi öntözési megoldások kialakítása érdekében felhasználva a nemzetközi ismereteket is. Szorgalmazni kell a felületi öntözőtelepek építését, a felületi öntözési módszerek széles körű alkalmazását. A technika fejlesztéssel szemben támasztott főbb követelmények: — nyílt felszínű csatornák automatikus vízszint szabályozó berendezéseit, — a munka- és energiatakarékos szivattyú és csőhálózati szerelvényeket, — a rendszerek központosított irányításához szükséges mérő és hírközlő eszközöket, a helyi automatikákat, az iparnak sorozatban kell előállítania. A gyártmányfejlesztés során növelni kell a szárnyvezetékek vízszállító képességét, automatizáltságát. Biztosítani kell a gépi áttelepítésű berendezésekhez szükséges megfelelő átmérőjű és hosszúságú polietilén tömlő gyártását. A csepegtető és felületi öntözéshez szükséges szerelvényeket a jelenlegi gyártás és gyártmány továbbfejlesztésével, az iparnak sorozatban szükséges előállítania. Az öntözőberendezések szervizszolgálatát a jelenleginél szervezettebben és hatékonyabban kell megoldani. Az öntözési beruházások hatékonyságát jelentősen növeli a kialakítás költségének és az építési időnek a csökkentése. Ennek érdekében a műtárgyak egységesítését és tipizálását tovább kell szélesíteni. A technikai fejlesztés és gyártás teljes területén a jelenleginél jobban kell élni a nemzetközi együttműködés előnyeivel — lehetőségeivel. Közgazdasági szabályozás területén A közgazdasági szabályozó rendszer további fejlesztésével olyan feltétel rendszert kell kialakítani, amely az üzem fogadókészségét, érdekeltségét az öntözés fejlesztésben és a szakszerű öntözéses gazdálkodás folytatásában a népgazdasági érdekeinknek megfelelően orientálja. Elfogadhatatlan, hogy ötéves tervenként egyszer 100 ezer (V. ötéves terv) más tervciklusban ennek 20—25%-a (VI. ötéves terv) a népgazdasági célkitűzés az öntözés területi fejlesztésére. Az ilyen mértékű hullámzó igényre ipari hátteret, kutatás-műszaki fejlesztést, építőipari, tervezői szervezetet, szakember képzést, szolgáltató szervezetet stb. nem lehet fenntartani. El kell dönteni, hogy hazánkban szükséges-e a mezőgazdaság általános fejlődéséhez, hogy meghatározott öntözött területtel rendelkezzünk (termésmennyiség, biztonság) vagy sem. Ügy gondolom, a nemzetközi tapasztalatok arról győznek meg, hogy a mezőgazdasági termékekre nekünk is nagy szükségünk van. Az öntözés fejlesztése, korszerűsítése, nem lehet ugrásszerűen váltakozó program, mint ahogy sajnos történelmi hagyományaink erre bizonyítékot szolgáltatnak. Az öntözésnek száraz periódusban történő fejlesztése már nem tudja segíteni az akkor kialakuló negatív helyzetet. Ezért az öntözésfejlesztésnek 5 éves periódusként egyenletesnek kell lennie, azt a melioráció szerves részének kell tekinteni. Hazai csapadék viszonyaink mellett — annak maximális hasznosításával — a talajvízháztartás szabályozását kell elérni, mindenkor úgy, ahogy az adott kultúrák ökológiai igénye indokolja. Ennek során térségenként (aszályérzékenységtől, öntözésre való berendezkedés módjától, üzemi teherbíró képességtől függően) differenciáltan és hosszabb távra kell kialakítani a feltételeket. így az ökológiai viszonyokhoz igazodó vízfelhasználásnak, a főművek és a terület intenzívebb hasznosításának prioritást kell biztosítani. Mindezek teljesítésének alapfeltétele: — az öntözés fejlesztéseket, rekonstrukciókat a világ legtöbb országában állami támogatással, hitelekkel segítik — mivel köztudott, hogy fajlagosan о legdrágább mezőgazdasági beruházás — megtérülése hosszú időt igényel. Mezőgazdaságunkban az állami támogatás mértéke csökken. A növénytermelésben képződő — fejlesztésre fordítható — jövedelem csak hosszú évek akkumulálása után elegendő egy közepes mértékű üzemi öntözés fejlesztési program megvalósításához. Az öntözés eredményességét — mint ahogy ezt már tárgyaltuk — üzemi és népgazdasági oldalról is vizsgálni kell. Ennek megfelelően az alábbi fontosabb feladatok jelentkeznek: Ki kell dolgozni az építés jellegű öntözésfejlesztési és rekonstrukciós munkák támogatásának a szakmai követelményekkel és differenciálási szempontokkal történő bővítésének rendszerét. A komplex meliorációban részesített területeken a vízháztartás-szabályozás érdekében az építés jellegű öntözésfejlesztési munkák támogatása szükségszerű. Célszerű lenne az ültetvénytelepítés beruházási támogatási rendszerének öntözésfejlesztési munkákkal történő kiegészítése. A termelő, feldolgozó és exportáló vállalatok érdekeltségi rendszerében szemléleti változásnak kell bekövetkeznie, ugyanis a mezőgazdasági termék termeléséből a gazdaságoknál jelentkező nyereség a teljes nyereségnek csak egy része, a nyereség másik része a feldolgozó, kereskedelmi, export vállalatoknál képződik. A vízszolgáltatók és vízfelhasználók érdekeltségét egyaránt biztosító korszerűsített vízdíjrendszert kell bevezetni. 8
