Magyar Vízgazdálkodás, 1986 (26. évfolyam, 1-8. szám)

1986 / 3. szám

1985 decemberében Bukarestben Nyilatkozat aláírásával zárult a Dunamenti államok Konferenciája, amely egy sor Dunával kapcsolatos kérdést tárgyalt meg. A Konferencia 15 éves előkészítési periódusra tett pontot.

Az együttműködés jellegét jól tükrözi a Nyilatkozat címe: „a Duna menti államok együttműködéséről a Duna vízgazdálkodási, különösen szennyeződés elleni védelme kérdéseiben."

A 15 éves — Konferenciát előkészítő — együttműködés 1971-ben a KGST- ben a Komplex program jóváhagyásával kezdődött a Vízügyi Vezetők Értekezlete keretében „Együttműködés a Duna vízgazdálkodási problémáiban" címmel. A téma programjának megalkotásakor a kidolgozásban résztvevő hat szocialista ország — a jugoszláv vízügyi küldöttség is — az elsősorban megoldandó kérdéseket három csoportba foglalta öszsze:

— a Duna árvízi és jeges ávizei elleni küzdelem módszertani kédéseinek kidolgozása;

— a Duna folyó vízminőségének szennyeződés elleni védelmével kapcsolatos kérdések kidolgozása.

A téma koordinálását a bolgár küldöttség vállalta magára. Az első évek szakértői ülésén megvizsgálták a kidolgozott anyagokat így:

A Duna vízmérlegének összeállítási metodikáját,

A Duna árvizei és jeges árvizei elleni védekezés módszereit.

Vízminőség területén felvetődött Vízminőségvédelmi Egyezmény kidolgozásának és aláírásának gondolata.

A többszöri találkozások során egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy az együttműködést csak az egész vízgyűjtőre kiterjedően lehet, illetve célszerű folytatni. Ez a megállapítás vonatkozott a vízmérleg kidolgozására, s főleg a Vízminőségvédelmi Egyezményre. Olyan döntés született, hogy az együttműködésbe be kell vonni a vízgyűjtőre kiterjedően lehet, illetve célszerű folytatni. Ez a megállapítás vonatkozott a vízmérleg kidolgozására, s főleg a Vízminőségvédelmi Egyezményre. Olyan döntés született, hogy az együttműködésbe be kell vonni a vízgyűjő valamennyi országát, így az NSZK és Auszria küldöttségét is. Románia javasolta, hogy Konferencia rendezésére kerüjön sor és ezen a megrendezésig kidolgozott anyagok jóváhagyásával meg lehet teremteni az egész vízgyűjtőre a következő együttműködési szakasz beindításának feltételeit.

A konferencia összehívásával minden szocialista ország egyetértett. Abban is megállapodtak, hogy a Konferencián valamennyi Duna menti állam meghatalmazott küldöttségének és meghívás alapján mindazon nemzetközi szervezet képviselőinek részt kell venniök, akik a Dunát érintő bármilyen kérdéssel foglalkoznak. 13 ilyen nemzetközi szervezetet jelöltek meg, közöttük a KGST-t,

Dunabizottságot, WHO-t, Limnológiai Szövetséget stb.

A Konferencia előkészítése 1975—85. között 10 évet vett igénybe. Ez alatt az idő alatt hatszor ülésezett Romániában a Konferenciát előkészítő nyolcoldalú szakértő bizottság. Az ülések összehívása, valamint az anyagok megküldése diplomáciai úton folyt. Kezdettől fogva résztvettek az országok Külügyminisztériumi képviselői is, hiszen olyan ügyrendi kérdések tárgyalására is sort kellett keríteni, amelyek külügyi szakemberek illetékességébe tartoznak. Hoszszú ideig folyt a vita a következő kérdésekről :

— milyen szinten képviseltessék magukat az országok a Konferencián;

— mi legyen a Konferencia hivatalos munkanyelve;

— aláírásra kerüljenek-e minden résztvevő ország nyelvén a dokumentumok;

— hány szavazattal rendelkezzenek az egyes küldöttségek;

— koncenzussal vagy többségi szavazattal döntsenek a határozatok elfogadásá ról.

Az ügyrendi kérdések mellett az előkészítő ülések feladata volt a KGST keretében kidolgozott tervezetek megvizsgálása és átdolgozása.

így került sor a vízkészlet összeállítási metodika rövidített változatának elfogadására, az árvízvédekezési irányelvek elfogadására, a vízminőség-védelmet és egyéb vízgazdálkodási kérdéseket érintő Egyezmény tervezet jóváhagyására. Időközben azonban az Egyezmény helyére Nyilatkozat lépett, ugyanis Egyezmény elfogadása esetén annak aláírói között az Európai Gazdasági Közösségnek is kellett volna szerepelnie az NSZK és az EGK közötti megállapodások értelmében. A VI. szakértői előkészítő ülésen már teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a Nyilatkozat és az ahhoz csatolt Intékedési terv lesznek a Konferencia dokumentumai.

Az alábbiakban a Nyilatkozattal és az Intézkedési tervvel kívánok részletesebben foglalkozni.

A Nyilatkozat preambuluma rámutat arra, hogy a Duna menti államok kormányai tudatában vannak azzal, hogy a Duna vizével való ésszerű gazdálkodás és szennyeződés elleni védelem különleges jelentőséggel bír a Duna menti államok népeinek jóléte, gazdasági és társadalmi fejlődése szempontjából. Azzal is, hogy többoldalú együttműködéssel lényegesen hatékonyabban lehet fellépni a Duna vizének szennyeződése ellen.

A Nyilatkozat aláírói kijelentették, hogy a vízkészlet megóvását és ésszerű hasznosítását, a Duna szennyezésének megelőzését, nemzeti környezetvédelmi és vízgazdálkodási politikájuk részének tekintik. Az egyes államokban érvényes jogszabályok előírásainak megfelelően a műszaki-gazdasági lehetőségeik keretein belül, intézkedéseket

tesznek a Duna vizének szennyeződéstől való megóvására, a szennyezettség fokozatos csökkentésére.

Elhatározták a Nyilatkozat aláírói azt is, hogy rendszeres megfigyeléseket folytatnak a Duna vízminőségének ellenőrzésére, s ehhez megfelelő programokat és módszereket dolgoznak ki, a Nyilatkozat aláírásától számított 1—2 éven belül. Vízminőségi megfigyelésekre azokban a keresztszelvényekben kerül majd sor, amelyekben a Duna államhatárt alkot, államhatárt szel, vagy a közös határszakasz kezdeti és végső szelvényeit jelentik. Természetesen a felek más szelvényeket is kijelölhetnek.

A már említett módszer segítségével végzett megfigyelések után 6 hónappal elemzésekre is sor kerül, majd ugyancsak közös módszer alapján kerülnek értékelésre az eredmények. Ebben a munkában a nyilatkozatot aláíró felek illetékes szerveikkel vesznek részt. Ezeknek a szerveknek kell átadni a véletlen szennyezésekre és elhárításukra vonatkozó információkat is.

A Felek nagy súllyt helyeznek az információ áramlásra. A megfigyelési szelvényekben folytatott mérések, elemzések és értékelések eredményeiről szükség szerint nyújtanak információt egymásnak. Tájékoztatást adnak a Duna szennyeződés elleni védelmével kapcsolatos intézkedésekről, de még azokról a megállapodásokról is, amelyeket ebből a célból kötnek. Ilyen tájékoztató cserére tehát szükség szerint, de 2 évenként legalább egyszer sor kell, hogy kerüljön. A Nyilatkozat alapján elinduló együttműködés során felmerülő kérdések megoldására, a vízminőségi elemzések és értékelések eredményeinek összevetésére ugyancsak legalább 2 évenként találkozniuk kell az államok illetékes szervei képviselőinek.

A Felek elhatározták, hogy egy éven belül kidolgozzák az államok vízgazdálkodási méniegei összevetésének egyeztetett módszerét és ennek alapján törekednek a Duna összesített vízmérlegének az összeállítására.

A dunai árvizek és az árvizeket kiváltó veszélyes jégjelenségek elleni küzdelem céljából a Duna-menti államok kormányai az illetékes szerveiken keresztül kölcsönös tájékoztatást adnak egymásnak az árvizek alakulásáról és levonulásáról, az egyeztetett szelvényekre a jégjelenségek előrejelzéséről.

A Duna menti államok Konferenciája — mint már említettem — megnyitotta az együttműködés új szakaszát. A kiválasztott három együttműködési terület: vízmérlegek összeállítása; vízminőségi kérdések; árvízvédelmi problémák.

A résztvevők úgy határoztak, hogy ezen az első Konferencián (lehetséges, hogy további Konferenciák rendezésére is sor kerül) kijelölik az egyes részfeladatok koordinátorait és elfogadják az Intézkedési terve. A vízmérleg összeállítására a szovjet, a vízminőségi problé-Nyilatkozat a Duna védelmében