Magyar Vízgazdálkodás, 1986 (26. évfolyam, 1-8. szám)

1986 / 3. szám

Duna menti országok területi részesedése a Duna vízgyűjtőjéből* Ország Ország területe km2 Duna vízgyűjtő km2 Duna vízgyűjtő részesedése az ország területéből % Ország részesedése a Duna vízgyűj­tőjéből % 1. Német Szövetségi Köztársaság 248 687 25 634 23,98 7,30 2. Olaszország 301 278 471 0,16 0,06 3. Svájc 41 293 1 819 4,41 0,22 4. Auszria 83 855 80 731 96,27 9,88 5. Lengyelország 312 683 270 0,09 0,03 6. Csehszlovákia 127 896 73 040 57,11 8,94 7. Magyarország 83 036 83 036 100,00 11,39 8. Albánia 28 748 101 0,35 0,01 9. Jugoszlávia 255 804 183 210 71,62 22,42 10. Bulgária 110 912 48 178 43,44 5,90 11. Románia 237 500 232 299 97,79 28,43 12. Szovjetunió 22 402 200 44 267 0,20 5,42 Duna vízgyűjtője ^ 817 000 km2 * Europa Year Book, 1985. Europapubilsher Ltd. London mák megoldására a román Fél kapott megbízást. Az árvízvédelmi kérdések ki­dolgozása pedig a magyar Fél feladata lesz. Az Intézkedési terv az egyes té­mákkal kapcsolatosan meghatározza a legfontosabb feladatokat, kitűzi a határ­időket, amelyre össze kell hívni az első szakértői üléseket. Tájékoztatást kell adni az Intézkedési tervnek megfelelően arról is, hogy ki lesz országon belül az az „illetékes” szerv, amely a koordinátori feladatokat ellátja — adott esetben az árvízi kér­désekben magyar koordimá torról van szó — valamint részt vesz abban a mun­kában, amelyet más országok koordinál­nak. 1986. I. n. é. tájékoztatást ad a le­téteményest funkciókat ellátó román Fél arról, hogy melyik országban, mely szer­vezet lesz az együttműködésben részt­vevő „illetékes" szervezet. Ügy a koordinátori feladatok ellátá­sára, mint pedig a „közreműködői” fel­adatok végzésére nálunk a Vízgazdál­kodási Tudományos Kutató Központ lesz az illetékes. A vízminőségi feladatokat az Intézke­dési terv nagy vonalakban úgy körvo­nalazza, hogy — megállapításra kerülnek a Duna vízminőségi jellemzői, — a román illetékes szerv más or­szágok illetékes szerveivel 1987 végéig egyeztetett módszert és vízminőségi megfigyelési programot dolgoz ki, — az 1988—89 közötti időszakban ennek a programnak és módszernek megfelelően az egyes országok illetékes szerve megfigyeléseket folytat és ezek­nek egyeztetése az egyeztetett doku­mentumok szerint történik. A megfigyelési eredmények, az érté­kelési adatok és a minőségre vonatko­zó információk kölcsönös átadása a megfigyelési programban rögzített for­ma, határidő és rend szerint történik. A program úgy tervezi, hogy 1989-ig a Duna vízminőségi jellemzői meghatá­rozásra kerülnek. A vízmérleg összeállítására a szov­jet Fél kapott koordinátori feladatokat. Ezzel kapcsolatosan az Intézkedési terv egyeztetett módszertan kidolgozását tűzi ki célul, amelynek 1986 végéig el kell készülnie. Az egyes országok típusmeto­dika alapján összeállítják majd nemzeti vízmérlegeiket és a határszelvényekre — ennek alapján megkapott vízmérle­get — átadják 1987 első félévben a szovjet koordinátornak. Az Intézkedési terv 1987 végére veszi figyelembe az összesített vízmérleg összeállítást. Az illetékes szervek közötti információ­­cserét az árvizek kialakulásával és levo­nulásával kapcsolatosan, valamint a ve­szélyes jégjelenségek előrejelzése terén a magyar Félnek kell megszerveznie. A Duna Nyilatkozat feladatainak tel­jesítéséről első ízben 1987-ben adnak számot az együttműködő Felek, amikoris a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság megszervezi az illetékes szervek meghatalmazottainak ülését. Közben a koordinátorok szerveznek üléseket a rá­juk kiosztott feladatok végzésének elő­segítésére. Hosszú előkészítés során remélhetőleg felgyorsul a Duna menti országok víz­gazdálkodási együttműködése a legfon­tosabb kérdések, elsősorban a folyó víz­minőség védelme megoldására. Borza Dezsőné A vízügyi hírközlés fejlesztési céljai és VI. ötéves tervi eredményei A vízügyi hírközlés fejlesztésénél alap­vető szempont, hogy a hosszútávra OVH—Magyar Posta által jóváhagyóit koncepció és hálózatfejlesztési elvi en­gedély alapján elsősorban védelmi célú hírhálózata komplexen fejlődjön, vagyis ahol ez gazdaságosan lehetséges, egy­­egy terület valamennyi hírközlési igény kielégítésére figyelemmel kell len­ni a fejlesztés során. A hálózatfejlesz­tési feladatokat a vízellátás területén a VI. ötéves tervtörvény alapján főleg a 80 MHz-es rádióhálózatok fejlesztése, va­lamint az ideiglenesen fellépő hírközlési igények kielégítésével kellett megolda­nunk. További kiemelt feladat volt az URH hálózatok hullámterjedési mérése, illet­ve a mérési eredmények alapján a rádió­­hálózatok jellemzőinek a postai előírá­soknak megfelelő beállítása. A hírköz­lés műszaki színvonalának tartása cél­jából behatóbban kellett foglalkozni a hálózat fenntartási problémáival és a műszaki ellenőrzéssel. E célból a mű­szerpark fejlesztése és a fenntartási mé­rések végzése lényeges. A műszaki fejlődés érdekében a terv­időszakban biztosított műszaki fejlesztési hitelkeret céltudatos felhasználása, il­letve az elért eredmények gyakorlatba való átültetése szükséges. A fenti céloknak megfelelően a VI. ötéves tervben a vízügyi rádió és veze­tékes hálózat főbb célkitűzései a követ­kezők voltak: A vezeték nélkülii hálózat fejlesztési célkitűzései a védelmi célú rádióháló­zatnál : a) A védelmi célú URH hálózatnál, így az igazgatósági körzeti rádióhálóza­toknál az átjátszó és a rádióközpont kö­zötti úgynevezett beadó összeköttetések frekvenciáit a 160 MHz-es sávból a 400 MHz-es sávba kell folyamatosan átter­helni a kölcsönös zavarások további csökkentése végett. b) A 450 MHz-es összeköttetések lé­tesítése után a 160 MHz frekvencia sávú rádiócsatornák olyan mértékű átrende­zése, hogy rendkívüli védekezéskor a te­rület hálózatától függetlenül zavarmen­tes ideiglenes védelmi hálózat létesítése megoldható legyen. c) Az MBSZ osztagok hírközlésének technikai és szervezési korszerűsítése, kiemelve az egységesítést és a zavar­mentes üzem biztosítását. d) A duna menti mikrohullámú össze­köttetés (Budapest—Baja—Pécs) létesí­tése és az ezzel kapcsolatos műszaki irányítás végzése. f) A hálózat fenntartás szintjének emelésére szükséges minden igazgató­ságot szervizműszerrel, gépkocsival el­látni és a védekezési feladatok mara­déktalan végrehajtása céljából az 2

Next

/
Thumbnails
Contents