Magyar Vízgazdálkodás, 1986 (26. évfolyam, 1-8. szám)

1986 / 2. szám

Beszédes József szoba a siófoki Beszédes József Vízgazdálkodási múzeum előtt (Góg Imréné felv.)

keringésének megindulását. A kereskedelemtől remélte az ipar kifejlődését. A földművelés fejlesztését, az öntözéses gazdálkodás térhódításától várta. Úttörője volt a komplex vízgazdálkodási szemléletnek. Arany szava volt: „Házad udvarából ne ereszd ki az eső, vagy hó levét, míg nem használtad; úgy határodból, vármegyédből, országodból használatlanul a vizet ki ne bocsássad, mert ez ingyen az Isten becses ajándéka.”

Elévülhetetlen érdemei vannak Beszédesnek a magyar műszaki tudománytörténet terén. Jelentős szerepe volt a magyar műszaki irodalom metgeremtésében. Neki sikerült először — mint a Nádor-csatorna igazgató főmérnökének — a társulat hivatalos nyelvévé tenni a magyar műszaki nyelvet.

A politikai öntudattal a mérnöki hivatástudat párosult. Látta, hogy a mérnöki hivatás az a terület, ahol a legtöbbet lehet tenni az ország boldogulásáért. Ezért követelte meg kartársaitól a legnagyobb odaadást: „a mérnök a mindennapi emberen túl, hazafiságig emelkedjék.”

Beszédes József a magyar vízimérnökök egyik legkiválóbbja volt, aki egész életében mniden tevékenységét népe és hazája iránti szeretetéből példamutatóan végezte.

Nem tudta megvalósítani mindazt amit akart és amire képes lett volna, de amit elért így is példa nélküli teljesítmény volt. Elképzeléseinek helyességét a történelem halála után igazolta. Vízimérnöki alkotásaira az utókornak mindenkor emlékezni kell.

A Magyar Mérnök és Építész Egylet 1879-ben síremlékkel örökítette meg nevét a dunaföldvári temetőben. A Sió mentén Siófokon a róla elnevezett Vízgazdálkodási Múzeum hirdeti munkásságát. A múzeum előtti szobrát 1963- ban avatták. Békés megyében Szarvason 1974-ben emeltek szobrot tiszteletére.

Góg Imre

Búcsú Herczenik Miklóstól

Gyászol a filmszakma. Az elmúlt év decemberében kaptuk a megdöbbentő hírt, hogy 55 éves korában meghalt Herczenik Miklós, akinek nevét a mozinézők jól ismerik. Legutóbbi filmjét az Egy élet muzsikáját, amely Kálmán Imre életéről szól jelenleg is vetítik filmszínházaink. A filmnek, amelyet a Szovjetunióban forgattak, Palásthy György a rendezője, Herczenik pedig az operatőre volt. Nehéz lenne felsorolni, hány alkotás fűződik nevükhöz, sok filmben dolgoztak együtt. A Gyula vitéz téiennyáron, A zöldár, a Gyalog a menyországba, a Hamis Izabella, a Krebs az isten, mind-mind ismerősek a nézőknek és Herczenik Miklós nagy hozzáértéséről, remek kamerakezeléséről tanúskodnak. Nagytudású, a felelősséget mindig érző és hangsúlyozó szakembert veszített a szakma, aki nemcsak operatőrnek, rendezőnek is kiváló volt, számos forgatókönyvet, sőt szakkönyvet is írt.

A vízügyi ágazatnak, nekünk vízügyi dolgozóknak különösen fájdalmas Herczenik Miklós elvesztése, mert — talán kevesen tudják — egyik alapítója volt a Vízügyi Filmstúdiónak, s éveken át mint a stúdió művészeti vezetője kamatoztatta nagy szakmai felkészültségét, segítette, irányította társait. Elévülhetetlen érdeme van abban, hogy a stúdióban olyan alkotóközösség jött létre, akiknek kezéből a vízügyi ágazatot széles körben népszerűsítő, számos kiemelkedő filmalkotás született.

Herczenik Miklósnak köszönhető, hogy az alig három éves stúdió munkáját a VI. gazdasági filmszemle zsűrije a legeredményesebb alkotóműhelynek minősítette. Meghatározó egyénisége volt a stúdiónak, ahol több mint féltucat filmet rendezett, köztük olyanokat is, amelyek az országhatáron túl is sikert arattak, díjat nyertek, s ráirányították a figyelmet a magyar vízügy eredményeire, felelősségteljes munkájára. A Forrástól a torkolatig című munkáját, a Zala folyóról szóló riportfilmjét, ezt a lírai és mégis megrázó erejű alkotást és a váci vízszennyezést feldolgozó Déli vízbázis című dokumentumfilmjét milliók látták a televízió képernyője előtt.

Nagy munkabírású, közvetlen, kiegyensúlyozott embernek ismertük Herczenik Miklóst, aki mindig ura a helyzetnek. Feszültségekről soha nem beszélt. Mint kiderült, volt belőlük része bőven, s ő már nem tudta feloldani ezeket. Félbemaradt egyik szeretve dédelgetett munkája is — Gyuláról, a várfürdőről készült filmet forgatni. Ravatalánál, a Farkasréti temetőben, egy fagyos januári napon a pályatársak nevében Polgár András író —, búcsúzott az elhunyttól. A sírnál ott álltak a Vízügyi Filmstúdió munkatársai is, akik nem felejtik, megőrzik emlékét.

(SZ. L.)

Vízturbinák — kis folyókhoz

A Volga vidékén a Szizranyi Turbinagyár szakemberei megkezdték a kis folyók energiakészletét hasznosító, egységesített vízturbinák tervének a kidolgozását.

Az utóbbi évtizedben a Szovjetunióban főleg nagy teljesítményű vízerőművek épültek. A kis folyókta nem vették komolyan számításba, habár, miként ma már világossá vált, jelentős mértékben hozzájárulhatnak az ország együttes energetikai potenciáljához. Mindenekelőtt azért, mert a nagy távolságokat átívelő elektromos távvezetékek építése, azok üzemeltetése és a nagyméretű berendezések nem mindig rentábilisak.

Ez is az indítékok között szerepelt, hogy visszatérjenek a kis erőművek tervezéséhez, amelyek a kis ipari vagy mezőgazdasági bázissal rendelkező településeket olcsó helyi energiával tudják ellátni. Az ilyen erőművek lehetővé teszik a folyékony tüzelőanyag-felhasználás csökkentését, a szállítással kapcsolatos kiadások mérséklését. Azonkívül az energiagép-gyártók, megteremtve az ilyen erőművek gépi berendezéseit, sok körzetben segítenek eltávolítani a környezetet szennyező Dieselüzemű erőműveket.

A kis vízturbinák gyártása a Szovjetunióban — nem új dolog. Igaz, ma az ilyen aggregátokkal szemben támasztott követelmények megváltoztak. Egyszerűen üzemeltethetőknek, maximálisan gazdaságosaknak kell lenniük. A vízturbinák egységesítése lehetővé teszi majd a szerkezetek egyszerűsítését, a progresszív technológia alkalmazása pedig a villamos energia további olcsóbbodását teszi lehetővé.

26