Magyar Vízgazdálkodás, 1986 (26. évfolyam, 1-8. szám)
1986 / 2. szám
ELNÖKI ÉRTEKEZLETEN TÁRGYALTAK I. Az OVH Elnöki Értekezlete 1986. január 28-án a következő előterjesztéseket tárgyalta meg: 1. A Középdunántúl Vízgazdálkodási helyzete A Középdunántúl területén az 1950-es évektől a bányászatot lehetővé tevő intenzív víztermelés jelentősen megváltoztatta a vízháztartási viszonyokat. Az 1 millió m3/d-ot meghaladó vízelvétel meghaladja az utánpótlódást és 100 m-nél nagyobb helyi karsztvízszint süllyedést okozott. Ennek következménye a felszíni vízfolyások készletét biztosító források és települési vízkivételek megszűnése volt. Károsodott a Hévízi tó és károsodhat a budapesti termálvíz rendszer is. Az ipartól kapott információk alapján Nyírád térségében és az eocén program területén az előrejelzettnél kedvezőtlenebbül alakul a bányászati víztermelés és nem megnyugtató a vízmérleg kiegyensúlyozására, valamint a Hévízi tó forrásának állapotjavítására tervezett intézkedések, amelyekről az OVH elnöke tájékoztatta a Kormány tagjait. Az Elnöki Értekezlet a vízszintalakulós nyomonkövetésére és hatáselőrejelzésre szolgáló regionális ellenőrzőfigyelő rendszer fejlesztése, korszerűsítése, a szigorúbb területi vízügyi hatósági gyakorlat folytatása mellett, felhívta a figyelmet a felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi védelmének — a meglevő tudományos ismeretekre alapozott — távlati rendezésére. Elrendelte azt is, hogy meg kell azokat a körzeteket határozni, ahol romlási folyamatot lassítani, illetve meg kell állítani. Középdunántúl vízgazdálkodási helyzetével kapcsolatban felmerült, hogy meg kell vizsgálni az Alföldet érintő szénhidrogén kutatásoknak a vízgazdálkodásra gyakorolt hatását. 2. A vízügyi ágazat 1985. évi nemzetközi tevékenysége, 1986. évi feladatok A vízügyi ágazatban 1985-ben minden kétoldalú és sokoldalú nemzetközi kapcsolatban tervezett feladatokat végrehajtották. A legtöbb relációban egyeztették a VII. ötéves tervi kapcsolatok fő irányait, valamint azt 1986. évi munkaterveket. Az elmúlt év kiemelkedő eredményei voltak azok a felső szinten lefolytatott tárgyalások, amelyek tovább erősítették az ágazat kapcsolatait a szocialista országok vízgazdálkodásával. Számos nemzetközi szervezettel sikerült továbbfejleszteni a kapcsolatokat, amelyek eredményei különböző projektekben realizálódnak. Eredmény, hogy sikerűit egyeztetni a magyar—román határvízi egyezményt, amelynek aláírására ez évben sok kerülhet. Meggyorsult a vízminőségvédelmi célú, sok oldalú egyezmények előkészítése. A fejlődő országok területén az elmúlt években folytatott munka átértékelése megtörtént és kialakításra került az a kör, amely a VII. ötéves tervi külgazdasági kapcsolatainak alapja lehet. Változatlanul probléma, hogy az erős nemzetközi konkurrencia körülményei között lényegében továbbra is igen szűkös az exportálható ágazati termék és szogáltatási kör. A feltárásra irányuló munkák sem folytak kellő intenzitással. A Hydroexport Betéti Társulás — működése első évében — jelentős feltáró, piacbővítő munkát végzett. Az 1986-os év alapvető feladata az induló ötéves tervi nemzetközi tevékenység minél jobb megalapozása. A műszaki-tudományos kapcsolatokban erősíteni szükséges a műszaki jellegű, a gyakorlati kérdések gyorsabb megoldását elősegítő együttműködéseket. A nemzetközi szervezetekkel kialakított igen kedvező kapcsolatok további erősítését a hazai intézményi és szakember bázis szélesítésével kell elérni. A fejlődő országok irányában folytatni kell a vízügyi piacok feltárását, amelyhez bővíteni kell az exportálható szolgáltatásokat és árualapokat. II. Az Elnöki Értekezlet 1986. február 25-én a következőket tárgyalta: 1. A Vizépítőipari Trösztnél lefolytatott felügyeleti ellenőrzés főbb tapasztalatai A Vízépítőipari Tröszt és tagvállalatainak tevékenysége a vizsgálat időszakában (1981—1984. év) megfelelt a vízgazdálkodás kivitelezés igényeinek, összteljesítménye több mint 20%-kal emelkedett. A vállalkozáspolitikájuk megfelelően követte az igényeket, dinamikusan emelkedett a versenytárgyalásokon elnyert munkák száma. Az építési munkáik megfelelő minőségben valósultak meg. A tervidőszakra tervezett közel 500 fős létszámcsökkentésnek több mint kétszeresét teljesítették, ennek következtében a termelékenység mintegy 50%-kal emelkedett. A vizsgált időszakban kedvezően alakultak a legfontosabb hatékonysági mutatók (termelékenység, jövedelmezőség, költségszint stb.) és ezzel az építőipar egészéhez, ill. a mélyépítőiparhoz mért korábbi viszonylag lemaradását sikerült behozni. A kísérleti jövedelemszabályozás és az átformált belső érdekeltségi rendszer jól orientáltak a teljesítmények és a jövedelmek összhangjának fokozására. A műszaki fejlesztés, a technológiák korszerűsítése előzetesen megfogalmazott koncepció keretei között ment végbe. A szervezet a jövőt illetően is alkalmas az ágazati követelmények sikeres megvalósítására. Az Elnöki Értekezlet megállapította, hogy a tröszt tevékenységével, gazdálkodásával, valamint a szervezetében tapasztalt pozitív irányú változásokkal igazolta a megtartásukat biztosító korábbi döntést. Felhívta a figyelmet a VII. ötéves tervi műszaki fejlesztés, a bélés külföldi versenyképesség fokozására, a munkák minőség növelésére, az aktívabb koordinációs szerepre, az adminisztratív létszám csökkentésére és a jövő vízgazdálkodási feladataihoz igazodó szakképzettségi struktúra kialakítására. 2. A vízminőségi kárelhárítás 1985. évi tapasztalatai és ebből adódó feladatok Hazánk felszíni vízkészleteinek túlnyomó része első és másodosztályú minőségű, általában alkalmas az ivó, ipari és mezőgazdasági vízhasználatok céljaira. A rendkívüli vízszennyezések súlyosan veszélyeztetik a felszíni és felszín alatti vizeket. 1985. évben 238 esetben jelentettek rendkívüli vízszennyezést, ami az előző évhez képest növekedést mutat. Ugyanakkor a kárelhárítási tevékenységet igénylő esetek száma és a szennyezések tartóssága csökkent. A rendkívüli vízszennyezések elleni védekezés összes időtartama 2536 nap volt. A vízminőségi kárelhárítási feladatokat a vízügyi igazgatóságok szakszerűen és eredményesen végezték és ezzel jelentős további károsodást előztek meg. Eredményes volt a vízszennyezést okozó üzemek kárelhárítási tevékenysége is. A vízminőségi kárelhárítás hatékonyságának további fokozása érdekében átdolgozásra kerül a Vízminőségi Kárelhárítás Műszaki Szabályzata, felkészítik a potenciális szennyezőket a kárelhárítási feladatok ellátására és növelik a központi intézetek (ÁBKSZ, VGI) vízminőségi szervezeteinek ütőképességét. Az Elnöki Értekezlet további feladatként meghatározta, hogy a rendkívüli vízszennyezések megelőzése érdekében fokozni kell az ezirányú publikációs tevékenységet, tovább kell szorgalmazni a vízszennyező üzemeket arra, hogy a technológiai rendszerükben biztosítsák a szennyező anyagok visszatartását, a szennyezőkkel a felelősség rendszerének megfelelően kell eljárni és az ütőképes kárelhárítási szervezetet meglevő vízügyi szervezetre kell ráépíteni, törekedve a további üzemi feladatok megosztására. 3. A vízgazdálkodási társulatok és továbbfejlesztésük feladatairól szóló MSZMP KB Gazdaságpolitikai Bizottsági határozat végrehajtása A vízgazdálkodási társulatok a VI. ötéves tervben is jelentős mértékben járultak hozzá a helyi vízgazdálkodási feladatok végrehajtásához. Az állásfoglalás kapcsán tett intézkedések már eddig is kedvezően befolyásolták a vízgazdálkodási társulatok fejlődését. Fokozottan gyakorlattá válik az érdekeltségi jellegének, a helyi adottságoknak és teherbíróképességnek megfelelő — differenciálása. Fejlődött a testületi demokrácia és ugyanakkor növekedett a társulatok önállósága. Megnyílt a jogi lehetőség a belterületi vízelvezetés társulati formában történő megvalósítására. Megalakult és megfelelően funkcionál a Társulatok Kölcsönös Támogatási Alapja. A Vízgazdálkodási Társulatok Országos Választmánya jogi személlyé vált, ezzel az érdekképviseleti szervek titkársági funkciója külön vált a törvényességi felügyelettől. Az Elnöki Értekezlet megállapította, hogy a Gazdaságpolitikai Bizottság ajánlásai és a megtett intézkedések megalapozták és biztosították a vízgazdálkodási társulatok továbbfejlődését. dr. Csevár Antal
