Magyar Vízgazdálkodás, 1986 (26. évfolyam, 1-8. szám)

1986 / 2. szám

ELNÖKI ÉRTEKEZLETEN TÁRGYALTAK I. Az OVH Elnöki Értekezlete 1986. ja­nuár 28-án a következő előterjesztése­ket tárgyalta meg: 1. A Középdunántúl Vízgazdálkodási helyzete A Középdunántúl területén az 1950-es évektől a bányászatot lehetővé tevő in­tenzív víztermelés jelentősen megváltoz­tatta a vízháztartási viszonyokat. Az 1 millió m3/d-ot meghaladó vízelvétel meghaladja az utánpótlódást és 100 m-nél nagyobb helyi karsztvízszint sül­lyedést okozott. Ennek következménye a felszíni vízfolyások készletét biztosító források és települési vízkivételek meg­szűnése volt. Károsodott a Hévízi tó és károsodhat a budapesti termálvíz rendszer is. Az ipartól kapott információk alapján Nyírád térségében és az eocén program területén az előrejelzettnél kedvezőtle­nebbül alakul a bányászati víztermelés és nem megnyugtató a vízmérleg ki­egyensúlyozására, valamint a Hévízi tó forrásának állapotjavítására tervezett intézkedések, amelyekről az OVH elnö­ke tájékoztatta a Kormány tagjait. Az Elnöki Értekezlet a vízszintalaku­­lós nyomonkövetésére és hatáselőrejel­zésre szolgáló regionális ellenőrző­figyelő rendszer fejlesztése, korszerűsí­tése, a szigorúbb területi vízügyi ható­sági gyakorlat folytatása mellett, felhív­ta a figyelmet a felszín alatti vízkészle­tek mennyiségi és minőségi védelmé­nek — a meglevő tudományos ismere­tekre alapozott — távlati rendezésére. Elrendelte azt is, hogy meg kell azokat a körzeteket határozni, ahol romlási fo­lyamatot lassítani, illetve meg kell ál­lítani. Középdunántúl vízgazdálkodási hely­zetével kapcsolatban felmerült, hogy meg kell vizsgálni az Alföldet érintő szénhidrogén kutatásoknak a vízgazdál­kodásra gyakorolt hatását. 2. A vízügyi ágazat 1985. évi nemzet­közi tevékenysége, 1986. évi feladatok A vízügyi ágazatban 1985-ben min­den kétoldalú és sokoldalú nemzetközi kapcsolatban tervezett feladatokat vég­rehajtották. A legtöbb relációban egyeztették a VII. ötéves tervi kapcsola­tok fő irányait, valamint azt 1986. évi munkaterveket. Az elmúlt év kiemelkedő eredményei voltak azok a felső szinten lefolytatott tárgyalások, amelyek tovább erősítették az ágazat kapcsolatait a szocialista országok vízgazdálkodásával. Számos nemzetközi szervezettel sikerült tovább­fejleszteni a kapcsolatokat, amelyek eredményei különböző projektekben realizálódnak. Eredmény, hogy sikerűit egyeztetni a magyar—román határvízi egyezményt, amelynek aláírására ez év­ben sok kerülhet. Meggyorsult a víz­minőségvédelmi célú, sok oldalú egyez­mények előkészítése. A fejlődő országok területén az el­múlt években folytatott munka átérté­kelése megtörtént és kialakításra került az a kör, amely a VII. ötéves tervi kül­gazdasági kapcsolatainak alapja lehet. Változatlanul probléma, hogy az erős nemzetközi konkurrencia körülményei között lényegében továbbra is igen szű­kös az exportálható ágazati termék és szogáltatási kör. A feltárásra irányuló munkák sem folytak kellő intenzitás­sal. A Hydroexport Betéti Társulás — működése első évében — jelentős feltá­ró, piacbővítő munkát végzett. Az 1986-os év alapvető feladata az induló ötéves tervi nemzetközi tevé­kenység minél jobb megalapozása. A műszaki-tudományos kapcsolatok­ban erősíteni szükséges a műszaki jel­legű, a gyakorlati kérdések gyorsabb megoldását elősegítő együttműködése­ket. A nemzetközi szervezetekkel kialakí­tott igen kedvező kapcsolatok további erősítését a hazai intézményi és szak­ember bázis szélesítésével kell elérni. A fejlődő országok irányában folytat­ni kell a vízügyi piacok feltárását, amelyhez bővíteni kell az exportálható szolgáltatásokat és árualapokat. II. Az Elnöki Értekezlet 1986. február 25-én a következőket tárgyalta: 1. A Vizépítőipari Trösztnél lefolyta­tott felügyeleti ellenőrzés főbb tapaszta­latai A Vízépítőipari Tröszt és tagvállala­tainak tevékenysége a vizsgálat idősza­kában (1981—1984. év) megfelelt a víz­­gazdálkodás kivitelezés igényeinek, összteljesítménye több mint 20%-kal emelkedett. A vállalkozáspolitikájuk megfelelően követte az igényeket, dinamikusan emel­kedett a versenytárgyalásokon elnyert munkák száma. Az építési munkáik megfelelő minő­ségben valósultak meg. A tervidőszakra tervezett közel 500 fős létszámcsökken­tésnek több mint kétszeresét teljesítet­ték, ennek következtében a termelé­kenység mintegy 50%-kal emelkedett. A vizsgált időszakban kedvezően ala­kultak a legfontosabb hatékonysági mutatók (termelékenység, jövedelmező­ség, költségszint stb.) és ezzel az építő­ipar egészéhez, ill. a mélyépítőiparhoz mért korábbi viszonylag lemaradását si­került behozni. A kísérleti jövedelemszabályozás és az átformált belső érdekeltségi rendszer jól orientáltak a teljesítmények és a jö­vedelmek összhangjának fokozására. A műszaki fejlesztés, a technológiák korszerűsítése előzetesen megfogalma­zott koncepció keretei között ment vég­be. A szervezet a jövőt illetően is alkal­mas az ágazati követelmények sikeres megvalósítására. Az Elnöki Értekezlet megállapította, hogy a tröszt tevékenységével, gazdál­kodásával, valamint a szervezetében ta­pasztalt pozitív irányú változásokkal igazolta a megtartásukat biztosító ko­rábbi döntést. Felhívta a figyelmet a VII. ötéves tervi műszaki fejlesztés, a bél­és külföldi versenyképesség fokozására, a munkák minőség növelésére, az aktí­vabb koordinációs szerepre, az admi­nisztratív létszám csökkentésére és a jövő vízgazdálkodási feladataihoz iga­zodó szakképzettségi struktúra kialakítá­sára. 2. A vízminőségi kárelhárítás 1985. évi tapasztalatai és ebből adódó feladatok Hazánk felszíni vízkészleteinek túl­nyomó része első és másodosztályú mi­nőségű, általában alkalmas az ivó, ipa­ri és mezőgazdasági vízhasználatok cél­jaira. A rendkívüli vízszennyezések sú­lyosan veszélyeztetik a felszíni és felszín alatti vizeket. 1985. évben 238 eset­ben jelentettek rendkívüli vízszennye­zést, ami az előző évhez képest növe­kedést mutat. Ugyanakkor a kárelhárí­tási tevékenységet igénylő esetek szá­ma és a szennyezések tartóssága csök­kent. A rendkívüli vízszennyezések elle­ni védekezés összes időtartama 2536 nap volt. A vízminőségi kárelhárítási feladato­kat a vízügyi igazgatóságok szaksze­rűen és eredményesen végezték és ez­zel jelentős további károsodást előztek meg. Eredményes volt a vízszennyezést okozó üzemek kárelhárítási tevékeny­sége is. A vízminőségi kárelhárítás hatékony­ságának további fokozása érdekében átdolgozásra kerül a Vízminőségi Kár­­elhárítás Műszaki Szabályzata, felkészí­tik a potenciális szennyezőket a kárel­hárítási feladatok ellátására és növelik a központi intézetek (ÁBKSZ, VGI) víz­minőségi szervezeteinek ütőképességét. Az Elnöki Értekezlet további feladat­ként meghatározta, hogy a rendkívüli vízszennyezések megelőzése érdekében fokozni kell az ezirányú publikációs te­vékenységet, tovább kell szorgalmazni a vízszennyező üzemeket arra, hogy a technológiai rendszerükben biztosítsák a szennyező anyagok visszatartását, a szennyezőkkel a felelősség rendszerének megfelelően kell eljárni és az ütőké­pes kárelhárítási szervezetet meglevő vízügyi szervezetre kell ráépíteni, töre­kedve a további üzemi feladatok meg­osztására. 3. A vízgazdálkodási társulatok és to­vábbfejlesztésük feladatairól szóló MSZMP KB Gazdaságpolitikai Bizottsá­gi határozat végrehajtása A vízgazdálkodási társulatok a VI. öt­éves tervben is jelentős mértékben já­rultak hozzá a helyi vízgazdálkodási fel­adatok végrehajtásához. Az állásfogla­lás kapcsán tett intézkedések már ed­dig is kedvezően befolyásolták a vízgaz­dálkodási társulatok fejlődését. Fokozot­tan gyakorlattá válik az érdekeltségi jellegének, a helyi adottságoknak és teherbíróképességnek megfelelő — dif­ferenciálása. Fejlődött a testületi de­mokrácia és ugyanakkor növekedett a társulatok önállósága. Megnyílt a jogi lehetőség a belterületi vízelvezetés tár­sulati formában történő megvalósításá­ra. Megalakult és megfelelően funk­cionál a Társulatok Kölcsönös Támoga­tási Alapja. A Vízgazdálkodási Társu­latok Országos Választmánya jogi sze­méllyé vált, ezzel az érdekképviseleti szervek titkársági funkciója külön vált a törvényességi felügyelettől. Az Elnöki Értekezlet megállapította, hogy a Gazdaságpolitikai Bizottság ajánlásai és a megtett intézkedések megalapozták és biztosították a vízgaz­dálkodási társulatok továbbfejlődését. dr. Csevár Antal

Next

/
Thumbnails
Contents