Magyar Vízgazdálkodás, 1986 (26. évfolyam, 1-8. szám)
1986 / 2. szám
Fenékgát a Fehér-Körösön Körösbökénynél. Jobbra a vizosztó épület. Épült 1836-ban (Góg Imre felv.) sziklazátonyos, zuhatagos folyószakasz tanulmányozására. A legnagyobb nehézségek között értek el Konstantinápolyba. Sajnos a két nagy lélek az úton nem értette meg egymást. A megkezdett szabályozási munkák vezetője Vásárhelyi Pál lett. Beszédes József munkássága ennek ellenére a gyakorlatban segítette elő a megindult Duna-gőzhajózást. A Fadd—bajai szakasz négy átmetszéssel való szabályozásával 1834-ban készítette el a Rendezési terve a Duna egy részének és az egész Sárköznek .... mely a Szekszárd alá javait hajóutat és a Sárvizének rendbehozott, s a Dunába léendő új befolyását mutatja . .c. térképét. Különben 1831 február 17-én nagy megtiszteltetés érte. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Ezzel is elismerték műszaki és irodalmi munkásságát. A Duna mellöl a Körösvidékre A Körösök és a Berettyó vízgyűjtőjének felmérési és szabályozási terveit 1818—1823. évek között Huszár Mátyás és hat munkatársa mintaszerűen készítette el, de a kivitelezés elmaradt. 1830 márciusában ismét hatalmas árvíz pusztított az Alföld folyói mentén. Arad megye — miután hiába várta a kormánytól a segítséget a Fehér-Körös árvízi pusztításainak a megoldására — önálló lépést tett. 1832-től alkalmazta Beszédest, aki még abban az évben elkészítette a Fehér-Körös és mellékpatakjainak (Tőz, Csigér) szabályozási, valamint a József nádor-malocsatorna tervét. A 91,9 km hosszú malomcsatorna és a csatornamenti 50 kőre forgó 15 vízimalom 1833—1840 évek között épült meg Körösbökény és Gyulavarsánd községek között, 560 ezer „napszámnyi" munkával. Ez a nagyszabású munka hosszabb időre lekötötte Beszédes munkaerejét, mert a helyszíni műszaki munkálatokat is irányította. Közben még a Sárvíz munkálatai is tartottak és el kellett végezni a Baja—Báta közti Dunakanyarok átvágásait is. (Ezekkel a munkákkal kapcsolatban gondolunk csak az akkori utazási lehetőségekre.) 1836-ban így írja alá terveit: „Sárvíz, Balatoni, Körösi igazgató Vízmérnök." A megépült Fehér-Körös melletti József-nádor malomcsatorna Beszédes számára nagy anyagi és erkölcsi sikert hozott. A siker itt még a sárvízi malomcsatorna eredményeit is felülmúlta. Arad megye hálából nemesség adományozását kérte a királytól Beszédes számára, — ezt azonban nem kapta meg. Ennek ellenére — nem nemes létére — megválasztották a megye táblabírájának. Ez volt a társadalmi elismerés legnagyobb elérhető megnyilvánulása. Beszédest egymás utón érték a megbízatások. Békés megye az Egyesített (Kettős-Körös) és a Nagy-Körös (Hármas-Körös) meder átmetszéseit terveztette vele. Bihar megye a Sebes-Körösi és Berettyó szabályozását és az Ér-völgy rendezését végeztette. Csongrád vármegye is felkérte a Maros szabályozásának vezetésére. A Laborcon is tervezett egy malomcsatornát, tőle származott a Berzava, Ondóvá szabályozásának terve. A Felső- Tiszán megtervezte a Kerecseny és Komoró közötti átvágást. Ez volt a későbbi Tisza-szabályozás egyik legelső munkálata. Az Ipoly, Bodrog mentén is voltak kisebb munkái. Ezen időszakban már alig folyt hazánkban olyan vízimunka, amelyet nem Beszédes József irányított. Ezekkel a munkákkal kapcsolatban meg kell említeni Beszédesnek az akkori kor viszonyaihoz képest végzett pontos szintezési munkáit. Korának műszerei meg sem közelíthették a későbbiek kiválóságát. Beszédes fixpontjait több mint száz évig használták a vízügyes utódok. Kolozsvártól Grácig és a Duna—Tisza csatorna Nemzetközi jelentőségű elképzelése volt Beszédesnek 1836-ban a Grác— Kolozsvár között tervezett „csendesen folyó vizű” hajócsatorna terve. Ebbe a hatalmas tervbe volt beépítve a Duna— Tisza csatorna első tanulmányterve a Pest—Cibakháza vonalon. 1839-ben a Pest—Csongrád és Bölcske—Szeged csatornatervet hozta nyilvánosságra. A Duna—Tisza csatorna terve országos ügy lett. Megvalósítása érdekében 1839. szeptember 1-én Pozsonyban megalakult a Duna—Tisza Társaság. 1840- ben az Országgyűlés törvényt is hozott a csatorna építésének biztosítására, a kivitelezés azonban késett. Később a Tisza-szabályozás sürgetővé vált és az ország erejét ide kellett összpontosítani. Beszédes Józsefnek Széchenyi által is támogatott Duna— Tisza csatorna nagy terve máig sem valósult meg, melyet most már korunkban kell megvalósítani. A pálya hanyatlása Legnagyszerűbb tervének bukása nagyon összetörte az erőslelkű embert, de tervező kedve továbbra is maradt, bár ekkor már csak a Dunántúlon megépített csatornákat tervezett. Készített tervet a Győrtől a Balatonon át a Drávát és Szávát metsző csatornával Fiume megközelítésére. Közben rohamosan haladt az országban a vasútépítés és Beszédes víziút tervei háttérbe szorultak. A ízig-vérig vízimérnökből is vasútépítő lett. 1848-ig ő vezette a Bécs—Pesti vasútépítést, mint a Magyar Középponti Vasút műszaki igazgatója. Tőle származott a Pest— Kolozsvár vasút első terve is de megvalósítását nem érhette meg mert a szabadságharc során Windischgrőtz elűzte. 1849-ben visszavonult dunaföldváii házába. 1851-ben a Paksi Vízitársulat megbízásából az általa épített 20,8 km hosszú Paks—bátai dunai töltéseket viszgálta. A hideg esőzésben átfázott. Betegen került haza. Hat napi lázas betegség után 1852 február 29-én Dunaföldváron meghalt. Felesége és tizenegy gyermeke közül hét maradt utána. Beszédes mélyről indult, nehézségeken át, harcokkal jutott magasra vízügyi munkái során. Minden erejével az erős, virágzó és független Magyarország megvalósításán munkálkodott. Erejét, tehetségét az országépítő munka szolgálatába állította. Kataszteri földmérési tanulmányában a jobbágyság felszabadítását, földhöz juttatását szorgalmazta, a nagybirtok terjedelmének határát maximálisan 8000 kát. holdban állapította meg. Az ország iparosításának első lépéseként a vízierő kihasználását, olcsó vízimalmok építését, fő feladatának tekintette. Ne a gabonát, hanem a lisztet exportáljuk — hangoztatta. A lecsapolásokban, hajózható csatornák építésében látta a nemzet vér-25
