Magyar Vízgazdálkodás, 1986 (26. évfolyam, 1-8. szám)

1986 / 2. szám

521 km2 területen — 3 városban és 17 községi településen — él a megye lakosságának 47%-a. Az 1 km2-re jutó lakónépesség meghaladja a 290 főt, ami az országos átlag több mint kétszerese. Ehhez hasonló Európában csak a Ruhr-menti iparvidéken található.

Az előadó rövid áttekintést adott a megye iparosítási helyzetéről is, rámutatva, hogy ebben a térségben tevékenykedik többek között 3 szénbánya vállalat, 4 hőerőmű, ezenkívül képviselve van itt az alumíniumkohászat, timföldgyártás, kőolajfinomítás, építőanyagipar, műszálgyártás, papíripar, gép- és műszergyártás, de mindezek mellett jelentős helyet foglal el a könnyűipar is, amely számos üzemmel van jelen a megye településein. A mezőgazdaságot modern termelési rendszerű, korszerű kombinátok, és termelőszövetkezetek képviselik.

Fentiek meggyőzően igazolják, hogy a megye területén rendkívül fontos szerepe van a települési környezetvédelemnek. A megye illetékes szervei ezt a körülményt idejében felismerték és a szükséges tennivalókat számbavették. A megoldásra váró feladatokkal kapcsolatban a megyei tanács 1977-ben megtárgyalta és jóváhagyta „Komárom megye környezet- és természetvédelmének távlati orientációs kerettervét”, 1982-ben pedig „Komárom megye környezet- és természetvédelmi koncepcióját". A jóváhagyástól eltelt időszak eredményeit a települési környezetvédelem vonatkozásában az előadó a következőkben foglalta össze:

— településrendezési terveink alapján a belterületen levő korszerűtlen, vagy új ipari üzemeket a kijelölt iparterületre engedélyezzük települni;

— az ipari üzemek korszerűsítése, vagy új üzemek létesítése esetén — szakhatóságok bevonásával vizsgáljuk és csak a környezetvédelmi feltételek biztosításával — adjuk ki az építési engedélyt. Ez a munka jóirányú és fejlődő eredményeket hoz;

— légszennyezési bírsággal a tanácsi szakigazgatás következetesen él. A vizsgáló állomások mérése alapján évente megyénkben 40—45 megengedett mértéket meghaladó szenynyező fizet légszennyezési bírságot;

— a légszennyezési bírságból keletkezett megyei környezetvédelmi alapból eddig, pályázat útján 72 pályázót részesítettünk összesen 107 millió Ft támogatásban, amelynek eredményeként 425 millió Ft értékű beruházást valósítottak meg alapvetően légszennyezést megszüntető beruházásoknál, kisebb mértékben vízszennyezést megszüntető beruházásoknál;

— városainkban az új lakásépítések mellett mintegy 2500 db hagyományos tüzelésű, állami tulajdonú, tanácsi kezelésű bérlakást kapcsoltunk be a távfűtésbe és ez a program tovább folytatódik;

— a megyében levő 4 hőerőmű elektrofilteres porleválasztóval rendelkezik. Az oroszlányi erőmű filter beruházását a megyei alapból is támogattuk;

— 13 db gumival égető mészégetőt szüntettünk meg a megyében;

— 1982-ben, államigazgatási kötelezéssel megszüntettük a Salgótarjáni ötvözetgyár Tatabányai Gyáregységét, — légszennyezési mértéket meghaladó szennyezése miatt;

— 1983. decemberében a tatabányai cementgyár megszüntette a cementtermelést. Ezzel a város egyik legnagyobb porszennyezés terhelése szűnt meg;

— folyamatban van a tatai Néppark rekonstrukciója, amely nemcsak városi, de megyei, országos, de ezen túl nemzetközileg is értékes terület;

— 52 településünk, 287 000 fő részesül közműves ivóvízellátásban, ez a! megye lakosságának 89%-a;

— szerényebb az 54 000 db közcsatornába bekötött lakások száma, amely a megyei lakásállomány 47%-°;

— a napi 130 000 m3 ivóvíz termelése mellett a tisztító kapacitás 42 000 m3. Tisztító telepek vannak Tatabányán, Oroszlányban, Tatán, Dorogon, Tóton, Almásfüzitőn, Nyergesújfalun és a legújabb Bábolnán, amely társulati úton épült meg;

— elkészült a megye valamennyi településére a lakossági kommunális hulladék-elhelyezési terv, valamint az ipari hulladékelhelyezési terv. A tervek véleményezése és véglegesítése folyamatban van, amely alkalmassá válik a lerakóhelyek kijelölésére, engedélyezésére;

— elismerésre méltó rekultivációs munkát végeznek a megyében működő szénbánya vállalatok. Kiemelkedő ezek közül a Tatabányai Szénbányák Vállalat, amely több termelésből

kivont bányaüzemet állított helyre, amelyet a mező- és erdőgazdaság hasznosít.

— Szép példája a természetvédelmi munkának a Vértesi és Fiiisi erdőgazdaságok munkája, mellyel több területen szabadidős, sport, pihenés, turisztika céljait szolgáló parkerdőket alakítottak ki és tartanak fenn.

A plenáris ülés következő előadását dr. Árvái József, az OKTH főosztályvezetője tartotta meg „A települési környezetvédelem lehetőségei” címmel. A területrendezési, műszaki és biológiai tervezésről szólva az előadó többek között utalt arra, hogy jól szolgálják a tervezés megalapozását a területrendezési tervezést orientáló tanulmányok. Első alkalommal 1985-ben a Közép-békési településegyüttes kísérleti területrendezési tervét megalapozó tanulmány készült el.

A továbbiakban az előadó rámutatott arra, hogy a települési környezetben a környezet egyes védett elemeit potenciálisan szennyező, illetve károsító szennyezőforrások környezeti paramétereinek meghatározásában döntő szerepe van a műszaki tervezésnek, és ezen belül a technológiai tervezésnek. Ez a tervezési tevékenység a vizsgálat, ill. a döntéselőkészítés szakaszában a környezeti hatásvizsgálat nélkül ma már nem végezhető.

A településeket érő káros környezeti hatások megelőzésével és csökkentésével kapcsolatos téma kifejtése során dr. Árvái József többek között a következőket mondta:

Levegőtisztaság-védelem területén a legtöbb gondot a kén-dioxid és a szilárd szennyezés okozza. A szén növekvő felhasználása miatt egyre több kén jut a légtérbe. A közúti közlekedés által előidézett környezetszennyezés aggasztó mértékű növekedése nemcsak a települések környezeti levegőjének terhelését eredményezi, hanem a nitrogénoxidok kibocsátása következtében az úgynevezett savas-esők kialakulásában is jelentős tényező. A városok nagyforgalmú csomópontjaiban a csúcsidőszakokban már káros mértékű szenynyezettség alakul ki. Becslések szerint ezeken a területeken a levegőbe kerülő összes káros anyag mintegy 40%-a a közlekedési eredetű, míg a közúti közlekedés országos viszonylatban átlagosan 20% körüli mennyiséggel szerepel az összes szennyezésben.

A különböző területfelhasználási kategóriáknál — lakóterület, üdülőterület, közintézményterület stb. — a környezetminőségi követelmények betartása, megfelelő biztonsággal, rendkívül sok problémától kímélné meg a lakosságot és a közlekedő embert, gondolok itt olyanra, mint az épületeknél az uralkodó szélirány figyelembevétele, az átszellőztetési lehetőség és a közlekedési zaj mérséklése, határérték alá való csökkentése. Az utóbbira követendő példaként említhető Budapesten a Békásmegyeri lakótelep zaj-védő gyepesített földsánca, mutatva, hogy ebben a kérdésben már nálunk is megindult valami érdemi lépés.

A környezeti ártalmak és a káros hatások megelőzése szempontjából alapvetően fontosnak tartom az OÉSZ-ben, illetve más műszaki szabályokban előírt védőtávolságok, védősávok, védőterületek betartását. Amennyiben ezek érvényesítése a területfelhasználás során valamilyen okból nem lehetséges, a telepítendő ipari üzemre olyan — hatásvizsgálattal alátámasztott — egyedi kibocsátási határértékeket kell előírni, amellyel a környezet minősége garantáltan és tartósan fenntartható. Példa e megoldásra a dorogi gyógyszergyári hulladék égetőnél az I. fokú építésügyi hatóság által előírt szigorú környezetvédelmi követelmények.

Nem engedhető meg ugyanakkor — társadalmi következményei miatt sem — az, hogy a lakótelep a védőterület igénybevételével ráépüljön az ipari üzemre, létesítményre.

Igen súlyos gondot okoz, időben és térben differenciált intézkedéseket igényel a tanácsoktól és a környezetvédelmi hatóságoktól a meglevő környezeti ártalmak és káros hatások csökkentése, megszüntetése. Különösen nehéz e téren a helyzet Komárom megyében, ahol a települések közül több levegőtisztaság-védelmi szempontból a veszélyeztetett települések közé tartozik. A térség mértékadó légszennyezését a Tatabányai Alumíniumkohó fluorid, a hőerőművek szilárdanyag és kén-dioxid, a Dorogi Szénbányák Brikettüzeme és a CM Dorogi Gyára szilárdanyag, valamint a CM lábatlani Gyára szilárd kibocsátásai okozzák. A lakosságot zavaró, helyi légszennyező a KÖGYO Dorogi Gyáregysége, ahol a gyógyszeripari technológiákból bűz és szerves oldószerek jutnak a légtérbe.

Az ülepedő por imisszió Tatabányán, Dorogon és Lábatlanban egész évben messze meghaladja a határértéket, de eny18