Magyar Vízgazdálkodás, 1986 (26. évfolyam, 1-8. szám)

1986 / 1. szám

A NAPIREND VITÁJA Az írásos dokumentumokhoz, valamint a (főtitkár által tar­tott szóbeli tájékoztatóhoz 29-en szóltak hozzá. A feíszólla­­lók 'beszámoltak a dolgozók élet- és munkakörülményeiről, szóba hozták az érdekeltségi rendszer fejlesztését, foglalkoz­tak a munkahelyi demokrácia kérdéseivel és ennek során a vállalati tanácsok és a bizalmi testületek kapcsolatával. A vi­tában méltó helyet kapott az üzemegészségügy és a szociál­politika, a nyugdíjasok helyzete stb. A kongresszus első napján kért szót Váncsa Jenő, mező­­gazdasági és élelmezésügyi miniszter. Beszédében elismerés­sel és 'köszönettel szólt a szakszervezet gazdálkodást segítő munkájáról. Elemezte a VI. ötéves tervben elért ágazati ered­ményeket. A termelőüzemek jó része — mondotta — képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. A többi 'kö­zött bizonyítja ezt az is, hogy az intenzív gabonaprogramban öt év alatt mintegy 10 millió tonnával több gabonát adott az ágazat. Növekedtek az állattenyésztés hozamai is. Az 'üze­mek és a vállalatok a racionálisabb gazdálkodás felé fordul­tak. Az érdekeltség valamennyi szektorban javult, a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulás, a hazai ellátás magas szín­vonala és az exportmunka az ágazat ötéves dinamikus fej­lődését bizonyítja. Ugyanakkor — hangsúlyozta Váncsa Jenő — feszültségek is keletkeztek. A termelőüzemek és irányító szervek egy része nehezen igazodik a változó helyzethez; állandósult a csere­arányromlás az egész élelmiszer-gazdaságban; növekedett a különbség az egyes ágazatok, illetve vállalatok között. A ha­tékonyság is lassabban javult a kelleténél. Pozitívumként kell megállapítani, hogy az öt év alatt elért eredményeket ala­csonyabb létszámmal valósítottuk meg, ez a termelékenység növelését mutatja — hangsúlyozta Váncsa Jenő. — Ugyan­akkor ellentmondásos, hogy vannak magasan szervezett üze­mek és gyengén vagy rosszul szervezettek is. Az üzemeik egy­­harmada kész a megújulásra és van olyan harmad, amely nem képes többre, mint az egyszerű újratermelésre. Javíta­ni kell a munkaidő kihasználását és az üzemek teljesítőké­pességét. A miniszter a VII. ötéves tervről szólva részletesen foglal­kozott az egyes ágazatokkal, különösen az állattenyésztés­sel, amelyben sok tennivaló van. A vágóállat-termelésben a ciklus végére az 1984-es szintet kell elérni, de minőségében többet kell nyújtani, mint eddig. A növénytermesztésben nagy feladatok állnak a mezőgazdaság előtt. A VII. ötéves terv vé­gére 17,5—18 millió tonna gabonát kívánnak termelni. Mind­ezek összefüggésében részletesen beszélt a szakmai felké­szültségről, az agrárértelmiség munkájának megbecsülésé­ről, a kutató és a gyakorlati munka összhangjának eredmé­nyeiről. Kovács Antal államtitkár, az OVH elnöke a vízügyi ágazat dolgozói nevében üdvözölte a kongresszust, majd felszólalá­sát a következőkkel folytatta: A vízügyi ágazat eredményes tervteljesítés után jutott el a MEDOSZ kongresszusához. Az ipari, mezőgazdasági és la­kossági vízellátás eredményes volt, eredményesen fejlődött. Ennek lényege, hogy 1 millió állampolgár a VI. ötéves terv­ben egészséges, vezetékes ivóvízhez jutott, megépült 400 fa­lusi vízmű, köztük jelentős hányadban az úgynevezett köz­egészségügyileg veszélyeztetett településeken. Folytatódott az árvízvédelmi létesítmények biztosításának a 'javítása. Az ár­­vízvédelmi készültségek különböző fokozatában a VI. ötéves tervben a védelmi szolgálat mintegy 344 napot teljesített, a belvízvédelmi készültségben 650 napot. Szeretném a figyelmet külön felhívni egy új jelenségre, az úgynevezett vízminőségi kárelhárításra. Az V. ötéves terv időszakában 1103 esetben volt havária jellegű vízminőségi probléma az országban, és ennek az elhárítására 11 590 napot fordított a vízügyi ága­zat. Ez sajnos, növekvő tendenciájú. Talán ide is vezethető vissza, hogy az utóbbi időben egyre több erőfeszítés törté­nik a vízminőségi programok teljesítéséért. A vízrendezés keretében részt vállalt az ágazat a meliorá­ciós programokban, főként úgy, hogy a meliorációhoz kap­csolódó főművi beruházásokat, fejlesztéseket és rekonstruk­ciókat elvégezte. Csak címszóként említem a Balaton vízgazdálkodásának fejlesztési programját, amely egyik kiemelkedő feladata volt az ágazatnak, és az marad a következő ötéves tervben is. Egy mondattal összegezve, a VI. ötéves tervi teljesítmény­ről azt mondhatjuk, hogy a vízgazdálkodás megfelelően se­gítette az ország gazdasági és társadalmi programjainak a teljesítését. Ezt a programot a gazdasági szabályozás, a mű­szaki fejlesztés és a jog eszközeivel összehangoltan segítet­tük elő, miközben az ágazat létszáma stagnált, sőt bizonyos szakterületeken már jelentősen csökkent is. Természetesen a csökkenő létszámot technikával, gépekkel helyettesítettük. Jellemző volt, hogy tovább honosodott a tudomány és a műszaki fejlődés eredménye az ágazatban. A mikroprocesz­­szoros folyamat-irányító programok és rendszerek mintegy 200 helyen részt vesznek imár vízművek és szennyvíztisztító mű­vek munkájában, üzemi alkalmazásra kész a biológiai nitrát­­mentesítés technikája és technológiája, a személyi számító­gépek mind nagyobb részt bekapcsolódnak már a műszaki tervezés, a műszaki adminisztráció munkájába, miközben a korszerű építő és fenntartó gépek terjednek, honosodnak a vízgazdálkodásban, örömünkre igen nagy mértékű lett a tár­sadalmi érdeklődés és emellett nőtt a vízgazdálkodás produk­tuma, ami egyben azt Is jelzi, hogy a korábbi zártság fel­oldódott. A VII. ötéves terv kezdetére minden fontos kérdésben kor­mánydöntésekkel rendelkezünk. 'Döntés van a víztakarékos­ságról, a vízminőség fokozott védelméről, a korszerűsített programban a Balaton vízgazdálkodásának a fejlesztéséről, a dél-alföldi területek tipikus vízminőségi problémáinak a megoldásáról és nem utolsósorban a Gabcikovói—nagyma­rosi Vízlépcső építéséről. Ezek a döntések sokoldalú tudományos vizsgálatokra tá­maszkodnak. Nyugodtan jelenthetem a kongresszusnak, hogy ezért ezek tudományosan és műszakilag megalapozott, jó programok. A VII. ötéves tervben több mint 80 milliárd fo­rintot fordítunk majd a vízgazdálkodás fejlesztési program­jaira, ezen belül tovább folytatjuk a lakosság egészséges víz­zel való ellátását, mintegy 450 településen megépül a falusi vízmű, a VII. ötéves tervben már hangsúlyosabb lesz a szenny­víztisztítási program teljesítése, de az úgynevezett közműol­ló még nem kezd el záródni olyan ütemben, mint ahogy az kívánatos lenne. Nagy erőfeszítésekkel és anyagi ráfordításokkal tovább folytatódik az árvízi biztonság növelése, a balatoni és a ve­lencei program teljesítése és a meliorációhoz kapcsolódó fő­művek fejlesztése. Megjegyzem, hogy az elképzelt meliorá­ciós programnak a főművi szükséglete még nincs teljesen szinkronban a kormányprogramon belül. Gondunk továbbá, hogy az öntözés stratégiai problémáit nem tudtuk kialakítani. Hadd szóljak néhány szót a Gabcikovó—nagymarosi Víz­lépcsőről. Mint a közleményből ismerik az elvtársak, az állam­közi megállapodás ütemének megfelelően épül a mű. Ez azt jelenti, hogy a gabcikovói első áramtermelő gépek 1989— 1990-ben működni fognak és az azt 'követő három éven belül a nagymarosi vízlépcső első gépei is üzembe helyezésre ke­rülnek. A munka nagyságrendjével kapcsolatban megemlítem, hogy az ország nagy ármentesítési és folyamszabályozási pontja lesz ez a vízgazdálkodási jellegű létesítmény, és sok­oldalú, bonyolult szervező munkát, tudományos munkát kí­ván az, hogy ezt sikeresen megvalósítsuk. Itt szeretném kö­­szönetemet kifejezni a MEDOSZ 'központi vezetőségének azért a támogatásért, amelyet a Gabcikovo—nagymarosi Vízlép­cső ügyében nyújtott az ágazatnak. Reagálva arra a kriti­kára, hogy elhanyagoltuk a közvélemény tájékoztatását, je­lenthetem, hogy az elmúlt hónapokban megkezdtük ennek a pótlását, az elkövetkező időben pedig erőteljesen folytatni fogjuk. A programok, amelyeket kidolgozott a kormány és a kor­mánydöntések alapján az ágazat, világosak, a feltételek adottak a fejlesztési eszközök rendelkezésünkre állnak. Az a nagy feladat, hogy ezeket a fejlesztési eszközöket racionáli­san használjuk fel, de ugyanilyen racionalitásra van szükség meglévő eszközállományunk működtetésében is. Ügy véljük, hogy ezeknek a céloknak a teljesítéséhez az eddig nyújtott emberi teljesítményeknél többre van szükség. Végeredmény­ben ez a közös platform, amelyen a vízügyi ágazat és a ME­DOSZ központi vezetősége kifejtheti az elkövetkező években az együttműködését. Hatalmas szervező munkára és javuló fegyelemre van szükség ahhoz, hogy teljesítsük célkitűzésün­ket. Hadd szóljak néhány szót az ágazat és a MEDOSZ kapcso­latairól. 2

Next

/
Thumbnails
Contents